Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata
Magyarország éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján
Ország	Magyarország
Éghajlat	mérsékelt kontinentális
Éves átlaghőmérséklet	+10 °C
Legmagasabb nappali csúcshőmérséklet	+41,9 °C
Legmagasabb éjszakai minimum hőmérséklet	+27,1 °C
legalacsonyabb nappali csúcshőmérséklet	-23 °C
Legalacsonyabb éjszakai minimum hőmérséklet	-35 °C
Éves csapadékmennyiség	500-800 mm
Legnagyobb éves csapadékmennyiség	1554,9 mm
Legkisebb éves csapadékmennyiség	203 mm
Legtöbb csapadék 24 óra alatt	203 mm (260mm, becsült)
Legnagyobb széllökés	103 m/s
Éves napsütéses órák száma	1700-2100 óra
Legnagyobb hóvastagság	146 cm
Hóval borított napok száma	154 nap[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország éghajlata témájú médiaállományokat.

Magyarország éghajlatát közvetlen természeti környezete, a Kárpát-medence keretében célszerű vizsgálni. Ennek a térségnek az éghajlatát az határozza meg, hogy három nagy európai éghajlati terület – a kontinentális, az óceáni és a mediterrán – ütközőterületén helyezkedik el. Az ország éghajlata leginkább nedves kontinentálisként jellemezhető.

Általános jellemzők

Magyarország a szoláris éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben helyezkedik el a 45°45' és a 48°35' északi szélességek között, amely nagyjából az Egyenlítő és az Északi-sark közötti középhelyzetnek felel meg. A Föld éghajlati képének áttekintése során hazánkat a hűvös éghajlatok tartományába sorolhatjuk, azon belül a kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal megjelölésű altípusban helyezhetjük el.^[2] Erre az éghajlati típusra globálisan az jellemző, hogy az évi hőmérsékletingás jelentős, elkülönül a négy évszak.

Az éghajlat igen változékony, ahol a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális éghajlatra módosítólag hat az óceáni és a mediterrán hatás. Ennek előnye – az európai viszonylatban – sok napsütés és magas évi középhőmérséklet, hátránya a gyakori aszály, a relatív kevés csapadék és a késő tavaszi fagyok. ^[3]

A kontinentális hatást jelzi az egyes teleken tapasztalható kemény hideg. Az óceáni hatások elsősorban a nyugati peremvidékek kiegyenlítettebb hőmérsékletében, bőséges csapadékában jelennek meg, de ez okozza azt is, hogy a térségben 2,5 °C-os pozitív hőmérsékleti anomália mutatkozik a szélességi fok alapján várható átlaghőmérséklettől.

Nyugatról keletre fokozatosan növekednek az évi közepes hőingás értékei (Sopron 19–20 °C, Gyergyószentmiklós 26 °C), ami az óceáni hatás gyengülését és a kontinentális hatás erősödését jelzi.^[4]

A földközi-tengeri, mediterrán hatás elsősorban a délnyugati területek őszi, másodlagos csapadékmaximumában érzékelhetőek. A három nagy éghajlati hatás keveredése révén a medence időjárására jellemző a változékonyság, és gyakran alakulnak ki szélsőséges időjárási viszonyok.

Hőmérséklet

Magyarország évi középhőmérséklete 10 °C körüli, ez megközelítőleg 2,5 °C-kal magasabb, mint ami az Egyenlítőtől való távolságból következne. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás mindenhol magasabb 20 °C-nál. ^[3]

A hőmérséklet évi alakulásában három sajátosság figyelhető meg ^[3]:

• Fagyosszentek – májusban. Az ország fölé érkező hideg sarki légtömegek derült éjszakákat, de emiatt erős lehűlést, hajnali fagyokat okoznak.
• Medárd-nap – június 8-a körül a nyugatról jövő hűvös, óceáni eredetű levegő hosszan tartó esőzést, tartós lehűlést okozhat.
• Vénasszonyok nyara vagy indián nyár – szeptember végén, de inkább október elején tapasztalható csendes, derült, meleg idő, melynek oka a mediterrán hatás.

Éghajlatformáló tényezők

Az éghajlati feltételek Magyarországon is, mint általában, a napsugárzás, a földfelszín és a légkörzés kölcsönhatásának eredményeként formálódnak. Mindegyik tényezőnek a szerepe különböző, de kölcsönös hatásuk állandó.

Napsugárzás

Az országban a csillagászatilag lehetséges napsütéses órák 45%-ban süt a Nap. A napsütéses órák száma kb. 1750 és 2080 óra között alakul. Jelentős a napfénytartam évi ingadozása, közel 800 óra is lehet a különbség.^[3] A legnaposabb hónap a július, a legborúsabb a december. Télen a hegyekben több a napsütés, mivel kiemelkednek az alsó ködös légrétegekből.

Magyarország legészakibb és legdélibb területeinek északi szélessége között 3°-os a különbség, ennek megfelelően a napsugárzás beesési szöge közötti szezonális különbség is 3°. A földfelszín évi teljes besugárzása, inszolációja Magyarországon 80-110 kcal/cm² között váltakozik.

Domborzat

Az ország több mint a fele 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, a 400 méter tsz. feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék.^[5] Az éghajlatformáló tényezőknél a domborzatban a Kárpátok hatását kell kiemelni.

A domborzati viszonyok jól megmutatkoznak a különböző magasságú területek hőmérsékleti értékeiben. Az Alföld évi középhőmérséklete 10 °C körüli, a Dunántúli-középhegység hegytetőin 5 °C-ot mérnek. A Kárpát-medencét övező hegyvidékeken az 1500 méteres magasságban az évi középhőmérséklet már csak 2,5 °C.^[4]

Csapadék

A csapadék területi eloszlásában is elsősorban a domborzat, illetve a medencehelyzet (tengertávolság) hatása tükröződik. Nyugatról kelet felé haladva jelentősen csökken a csapadék, s ezért van az, hogy legmagasabb hegységein, a Mátra és a Bükk keletebbi fekvésük miatt kevesebb csapadékot kapnak, mint az alacsonyabb, de nyugatabbra levő Bakony.^[2] A medence nyugati peremei kapják a legbőségesebb, 800–1400 mm/éves csapadékot, a legszárazabbak pedig a medence központi területei (500–600 mm/év).^[6] Hazánk hegyvidéki tájain a csapadék átlagos évi összegének 100 m-es magasságnövekedésére kb. 35 mm-es gyarapodása jut. Az Alföld északkeleti peremén ismét növekszik a csapadék mennyisége, ez azonban az Északkeleti-Kárpátok közelségének hatása.^[2]

Az egész medencében érvényesülő nyári csapadékmaximum az erősödő kontinentalitás jeleként kelet felé egyre határozottabbá válik: a Dunántúlon még csak az évi csapadék 28%-a, az Alföldön 30%-a, az Erdélyi-medencében viszont már 40%-a hullik nyáron.^[6]

Tavasztól őszig a csapadékhullást gyakran kísérik zivatarok. Az országban évi átlagban 25-40 zivataros nap fordul elő, legnagyobb gyakorisággal május-július között. A legtöbb zivatar az Északi-középhegység térségében, a legkevesebb az Alföld középső területein észlelhető.^[2]

Éghajlatunkon a csapadék egy része hó alakjában hull le. 20. század végi adatok alapján az alacsonyabb fekvésű területeken évente átlagosan 20-30 napon havazik, magasabb hegyeinken 50-60 havazásos nap volt.^[2]

Szél

A medencejelleg az uralkodó nyugati szeleket is erősen befolyásolja. A szelek általában az úgynevezett szélkapuk felől fújnak a medence belseje felé.^[6]

A Dunántúlon az északi, északnyugati, a Tiszántúlon az északi, északkeleti szél az uralkodó. A legszelesebb vidék a Kisalföld. ^[3]

Az országban évente 60-70 alkalommal fordul elő vihar. Legismertebb helyi szél a bakonyi szél, a Balaton-felvidék hegyein átbukó szél, amely hirtelen érkezik, ezért veszélyes a Balaton vizében tartózkodókra. ^[3]

Éghajlati jellemzők a nagyvárosokban

Budapest éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	18,1	19,7	25,4	30,2	34,0	39,5	40,7	39,4	35,2	25,0	22,6	19,3	40,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,2	4,5	10,2	16,3	21,4	24,4	26,5	26,0	22,1	16,1	8,1	3,1	15,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,6	1,1	5,6	11,1	15,9	19,0	20,8	20,2	16,4	11,0	4,8	0,4	10,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,0	−1,7	1,7	6,3	10,8	13,9	15,4	14,9	11,5	6,7	2,1	−1,8	6,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−25,6	−23,4	−15,1	−4,6	−1,6	3,0	5,9	5,0	−3,1	−9,5	−16,4	−20,8	−25,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	39	37	37	47	65	70	50	50	43	47	60	49	593
Havi napsütéses órák száma	55	84	137	182	230	248	274	255	197	156	67	48	1933
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Miskolc éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,6	3,7	9,8	15,5	20,8	23,8	25,7	25,7	20,7	14,3	6,4	1,7	14,1
Átlaghőmérséklet (°C)	−2,0	0,1	5,0	10,3	15,5	18,4	20,1	19,8	15,4	9,7	3,6	−0,6	9,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,5	−3,0	1,1	6,0	10,6	13,5	15,2	14,7	10,8	5,9	0,8	−2,7	5,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	19	23	25	46	60	82	66	61	46	40	38	27	533
Havi napsütéses órák száma	50	82	136	176	228	229	248	243	175	133	57	40	1797
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Debrecen éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,6	4,1	10,4	16,6	21,7	24,6	26,5	26,1	22,4	16,5	8,5	2,6	15,1
Átlaghőmérséklet (°C)	−2,6	0,2	5,1	10,7	15,8	18,7	20,3	19,6	15,8	10,3	4,5	−0,2	9,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,5	−3,0	0,6	5,4	10,1	13,1	14,4	13,7	10,3	5,3	1,3	−2,8	5,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	37	30	34	42	59	80	65	61	38	31	45	44	566
Havi napsütéses órák száma	55	82	146	191	239	250	282	261	201	160	70	45	1982
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Szeged éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,7	5,1	11,2	17,1	22,3	25,3	27,4	27,0	23,4	17,6	9,5	3,8	16,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,8	0,9	5,6	11,1	16,2	19,2	20,8	20,2	16,5	11,0	5,1	0,6	10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,8	−2,5	0,9	5,5	10,3	13,4	14,4	13,9	10,4	5,6	1,7	−2,1	5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	29	25	29	41	51	72	50	57	34	26	41	40	495
Havi napsütéses órák száma	62	87	142	180	234	255	288	266	210	170	80	51	2025
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Pécs éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,7	5,5	10,9	16,0	21,3	24,3	26,7	26,6	21,8	15,8	8,3	3,9	15,4
Átlaghőmérséklet (°C)	−0,3	1,7	6,1	10,7	15,8	18,8	20,8	20,7	16,5	11,1	4,8	1,1	10,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,9	−1,5	1,9	6,0	11,0	13,7	15,0	15,2	11,7	6,9	1,9	−1,3	6,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	34	29	32	51	62	84	62	61	55	49	58	47	624
Havi napsütéses órák száma	68	105	151	183	245	259	289	269	203	159	85	65	2081
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)

Győr éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,9	4,6	10,2	16,0	21,1	24,0	26,2	25,6	21,6	15,9	8,3	3,3	14,9
Átlaghőmérséklet (°C)	−0,5	1,3	5,5	10,4	15,7	18,6	20,4	19,9	15,5	10,2	4,6	1,1	10,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,0	−2,0	1,4	5,5	9,9	13,1	14,4	14,1	10,8	5,9	1,9	−1,9	5,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	32	33	28	38	55	64	53	65	38	35	53	38	532
Havi napsütéses órák száma	60	97	138	189	247	250	268	259	188	143	73	51	1963
Forrás: HKO, met.hu

Szombathely éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,6	5,7	10,7	15,4	20,6	23,6	26,1	26,0	21,2	15,3	7,9	3,7	15,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−0,9	1,0	5,2	9,6	14,8	17,8	19,7	19,4	15,2	9,8	3,9	0,4	9,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,0	−2,8	0,6	4,3	9,0	12,1	13,8	13,6	9,9	5,0	0,6	−2,4	5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	24	22	30	38	67	78	78	68	57	47	49	32	590
Havi napsütéses órák száma	64	98	132	172	230	227	249	239	173	139	72	53	1848
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat[7]

A klímaváltozás hatása Magyarország éghajlatára

A klímaváltozás nyomán a közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.^{[8][9][10][11][12][13]}

Érdekességek

A januári havi középhőmérséklet átlagosan −1 °C, de 2017-ben ez −5,9 °C volt. A márciusi havi középhőmérséklet átlagosan 5–6 °C közt alakul, míg az áprilisi havi középhőmérséklet 11 fok szokott lenni átlagban. 2018 márciusában +3,3 fok volt a havi átlaghőmérséklet, míg áprilisban a havi középhőmérséklet 15,63 °C volt, amely 1901 óta a legmelegebb áprilisnak számít Magyarországon.^[14] A májusi legmagasabb átlaghőmérsékletet 2003-ban észlelték, 19,17 fok volt. 2018-ban 19,13 fok volt a májusi átlaghőmérséklet.^[15] 2017 átlaghőmérséklete 14,1 fok volt, amely az iparosodás korszaka előtti átlagnál (+12,9 °C) 1,2 fokkal magasabb. 2017 éves középhőmérséklete +11,06 fok volt. 2017-ben átlagosan 605 mm csapadék hullt le Magyarországon.^[16]

Hazánkban az országos minimumhőmérséklet átlaga október elején 9 fok körül alakul.^[17]

Legkorábbi havazások

Bővebben: Első hó (időjárási esemény)

Legkésőbbi havazások

• Magyarországon a valaha feljegyzett legkésőbbi havazás időpontja június 18-a volt 1918-ban. Ekkor országszerte havazott.^[18][19]
• 2017. május 9-én délután havazott Bánkúton.^[20]

A Nógrád vármegyei Zabar és környéke az ország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot.^[21] A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.^[22][23]

Országos hőmérsékleti rekordok

Bővebben: Magyarország hőmérsékleti rekordjainak listája

Lásd még

• Magyarország csapadékrekordjainak listája
• Magyarországi hórekordok listája

Jegyzetek

1. Magyarországi időjárási rekordok térékép. met.hu. [2017. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
2. Péczely György: Éghajlattan, 1998
3. Kleininger Tamás: Földrajz, 1997
4. Eurföldr: Nemerkényi–Móga 100. o.
5. met.hu
6. Eurföldr: Nemerkényi–Móga 101. o.
7. Szombathely éghajlati jellemzői (magyar nyelven) (html). Országos Meteorológiai Szolgálat
8. Sarkadi Zsolt - Attól nem kell félni, hogy a magyar emberek ebből kimaradnak (makro.444.hu, 2020.06.02.)
9. Szöllősi Fanni - Betört a klímaváltozás Magyarországra is / csak tárt karokkal nézzük (Napi.hu, 2019.09.29.)
10. Hargitai Miklós - Az éghajlatváltozás minden hatása közül az aszály sújt le legelőször hazánkra (Népszava, 2021.11.16.)
11. A járvány mellett pusztít az aszály is Archiválva 2021. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben - WWF, 2020.04.28.
12. Bodnár Zsolt - Fülledt nappalok, trópusi éjszakák, olajfa-allergia – ez vár Magyarországra a közeljövőben (qubit.hu, 2023.06.08.)
13. Móra Ferenc Sándor - Egy kiló marhahúshoz 15 500 liter vízre van szükség, ennyivel 112 kiló sárgarépát lehetne termeszteni (Telex.hu, 2024.10.12.)
14. Rögtön nyár lett a tél után. idokep.hu. (Hozzáférés: 2018. május 6.)
15. Az idei tavasz: mínusz 24,6-tól plusz 32,9 fokig. index.hu. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
16. Magyarországon is érezhető a klímaváltozással járó felmelegedés. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
17. Miért van hidegebb, mint szokott?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
18. https://www.eumet.hu/tag/legkesobbi-havazas/
19. https://index.hu/tudomany/2013/03/26/tavaly_is_havazott_husvetkor/
20. Bánkúton kedden havazott. met.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)
21. Magyarország - hőmérsékleti szélsőértékei, met.hu
22. Ötvös Zoltán: Kettétört macska. Magyar Idők, 2017. január 15. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
23. Meg se kottyant a háromfokos nyári hajnal Archiválva 2017. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – Index, 2012. augusztus 16.

Források

• Information Hungary, pp 12–14. (angol nyelven) Szerkesztette Erdei Ferenc, az MTA alelnöke. Pergamon Press (Oxford - London - Edinburgh - New York - Toronto - Sydney - Párizs - Braunschweig), 1968.
• ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)