Nagy Lajos király1352-ben az újonnan alapított pálosoknaktemplomot és kolostort építtetett egy vidéki területen,[3] amelyben lánya, Szent Hedvig nevelkedett. A kolostor körül később kialakult település a kolostor patrónusáról, a latin Maria nostra („A mi Máriánk”), a Márianosztra nevet kapta.[4] A török hódoltság során a komplexum rommá vált. Az 1712-es átépítés után a templomot 1729-ben újjászentelték, és megkapta a częstochowaiJasna Góra pálos kolostor Fekete Madonna-képét.[5] Az első orgonát 1774-ben, a jelenlegit a karzaton 1904-ben helyezték üzembe. 1786-ban a feloszlatott pálosoknak el kellett hagyniuk a kolostort, amelyet később börtönként használtak, a templomot pedig egy újonnan alakult plébánia kapta. 1989-ben a pálosok visszatértek Magyarországra, hogy gondozhassák ezt a szentélyt is. 2012-ben a templom XVI. Benedek pápátólBasilica minor rangot nyert.
Felépítése
A templom a kolostorral együtt belső udvart fog közre. A homlokzat szimmetrikus: négyzet alapon két alacsony oldaltorony, középen a bejárattal. A barokkhajó és az alsó gótikuskórus azonos hosszúságúak. Utóbbit sokszögletű apszis zárja, amelyben a főoltár áll Szűz Mária képével és szentek faszobraival. A karzat mennyezetén bordás keresztboltozat, a hajóban hat mellékoltár található.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Basilika Maria Königin von Ungarn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.