A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat[1] (rövidítve: HUN-REN, 2023. szeptember 1. előtt Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, röviden ELKH) hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypolitikai koordináció állami feladatait átvevő intézet megalapításával az Orbán-kormány deklarált célja az volt, hogy egységes szerkezetben biztosítsa a rendelkezésre álló források elosztását az egyes tudományágak és kutatóintézetek között, ezzel elősegítse a hazai kutatási rendszer, az innováció és a kutatásfejlesztés hatékonyságának optimalizálását.[2]
A testület megalakulásához vezető kormányzati szándéknyilatkozatok és törekvések, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Lovász László elnökölte Magyar Tudományos Akadémia között 2018 júniusában meginduló, fordulatokban bővelkedő egyeztetések és kommunikációs pengeváltások kiemelt politikai figyelmet és sajtóvisszhangot kaptak. A kutatóintézeti hálózat sorsa a kormány és a politikájával szembehelyezkedő körök közötti presztízsharc terepe lett. A kérdést eleinte költségvetési-finanszírozási vitaként pozicionálták az érdekelt felek, miután a 2019. évi költségvetés tervezetében a kutatóintézeti hálózat támogatására előirányzott összeg az Akadémiától a minisztérium bevételi rovatába került át. Egyeztetéseket követően 2018 szeptember elején aztán a minisztérium „konszolidációs és profiltisztítási” háttéranyagából kiderült, hogy az új tervek már a kutatóintézeti hálózat intézményi és szakmai átszervezését céloznák meg év végi határidővel. A kiélesedett helyzet hamarosan a kompromisszum irányába kezdett fordulni, amikor a felek megállapodtak abban, hogy az akadémiai kutatóhálózat teljesítményének átvilágításával határozzák meg a szükséges strukturális átalakításokat. Az erre a célra novemberben felállított testület, a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) ajánlásaival 2019 januárjában megindult a kutatóhelyek szakmai átvilágítása. Ezt a munkát még befejezése előtt okafogyottá tette az a 2019. februári kormányzati bejelentés, amely határozottan kiállt amellett, hogy a kutatóintézetek szervezeti-intézményi leválasztása az Akadémiáról a hatékony kutatásfinanszírozási rendszer kialakításának sarokköve, amit a kormány az Akadémia jóváhagyása nélkül is végrehajt. A kutatóhálózat elvételének hírére számos hazai és nemzetközi tudományos kör szolidaritásáról biztosította a „megnyirbált autonómiájú” Magyar Tudományos Akadémiát.[3]
Megalakulása
Palkovics László a 2000-es évekbenLovász László akadémiai elnök
A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülését követően történtek intézkedések a kutatásfejlesztési finanszírozás átszervezésére, mint például az akadémiai kutatóintézetek összevonása (2011), tudománypolitikai stratégia kidolgozása (2013), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) létrehozása Pálinkás József vezetésével (2014) stb. A kormány tudománypolitikai törekvései más szakpolitikai területekhez képest nem keltettek nagy hullámokat sem az érdeklődő nyilvánosságban, sem a szakmai körökben.[4][5] Ugyanakkor az Akadémia elnöki székében a Pálinkást 2014-ben váltó Lovász László vezetése alatt a testület több közéleti, oktatásügyi, gazdaságpolitikai stb. állásfoglalásában egyes kormányintézkedések kritikusaként pozicionálta magát,[6][7] amiért kormányközeli publicisták és szakértők nemegyszer retrogád tendenciákkal, baloldalisággal vádolták az Akadémiát.[8][9] Ezek a folyamatok azonban a felszínen nem nyomták rá bélyegüket az Akadémia és a kormány kapcsolatára. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben 2018. május 25-én megtartott magyar–német innovációs napon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában például kiemelte az akadémiai intézetek jelentőségét az innovációs folyamatokban. A kormány tudománypolitikai elképzeléseit felvázolva egyebek mellett az ipari szereplők, az egyetemek és az Akadémia együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.[10] Politika és tudomány kapcsolatát azonban némiképp visszamenőlegesen is árnyalja, hogy a 2018 júniusát követő időszakban, az MTA kutatóintézeti hálózata feletti egyezkedések hátterében kormányzati szereplők szájából is elhangzottak az Akadémiát és akadémikusokat aktuálpolitizálással, a kormány kritizálásával vádoló szemrehányások.[11]
A kutatóhálózat központi finanszírozásának terve
2018. június 14-én az Index.hu portálon jelent meg a hír a szélesebb nyilvánosság előtt arról, hogy a kormány előtt fekvő 2019. évi központi költségvetési tervezet előirányzata szerint az MTA támogatása a korábbi évek összegének mintegy a felére esik vissza, és a kutatóintézeti hálózat költségvetési támogatására előirányzott 20,1 milliárd forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezetében jelenik meg. Bár e legelső cikkben kormányzati forrásokat nem szólaltattak meg, a szerkesztők a címbe emelték ki következtetésüket: „Elvenné a kormány az MTA kutatóintézeteit”.[12][13] A kormány azonnal cáfolta a sajtó értelmezését, és akként érvelt, hogy célja az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia létrehozása, az erőforrások hatékony felhasználásnak elősegítése.[14] Az Akadémia másnap megerősítette, hogy az illetékes minisztérium a költségvetési tervezetet június 12-én elektronikus úton eljuttatta a tudóstestülethez, de „irreálisan rövid” véleményezési határidővel. Az Akadémia elnökségének 2018. június 15-ei rendkívüli ülésén a megjelent akadémikusok egyhangúlag arra kérték a kormányt, hogy a költségvetési keretszámokat előzetes konzultációt követően véglegesítsék,[15][16] az akadémikusokból és tudósokból álló Stádium 28 Kör pedig a tudomány autonómiája elleni kormányzati támadásként értékelte a fejleményeket.[17] Kevéssel később az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége(wd) is nyílt levélben állt ki az MTA szakmai és pénzügyi függetlensége mellett.[18] A kormány részéről Palkovics László 2018. június 19-én szólalt meg, és azt nyilatkozta, hogy a kormány nem szándékozik az akadémiai kutatóintézetek irányítását átvenni, sem a kutatások fő hangsúlyait meghatározni. Hozzátette azonban, hogy a költségvetési forrásoknak hatékonyan kell szolgálniuk a tudományos kutatásokat.[19] A kialakulóban lévő sajtóháborút a Figyelő június 19-én gyorsította fel, amikor az MTA gyökeres társadalompolitikai reformját támogató, nagy port felkavart cikkében sorra vette az MTA berkeiben „liberális” és „ideológiavezérelt” témákkal foglalkozó kutatókat (bevándorlás, gendertudomány, egyenlő bánásmód stb.).[20][21] A kormány céljaival egyetértő, esetenként tudományos körökből érkező publikációk ezt követően szintén a tudományos eredmények elszámoltatását és a társadalompolitikai prioritások szem előtt tartását hiányolták a kutatásfinanszírozási rendszerben, és üdvözölték a megfogalmazott célokat.[22][23][24][25] Június 22-én a Momentum Mozgalom szervezésében az Akadémia székháza előtt néhány száz embert megmozgató tiltakozó tüntetésre került sor az átalakítás ellen.[26]
2018. június 26-án megindultak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között, amelyen a kutatóintézetek vezetői is részt vettek. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van az innovációs törekvések és kutatások, ez utóbbi körön belül pedig az alap- és alkalmazott kutatások finanszírozási rendszerének elkülönítésére. Az Akadémia azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a költségvetési támogatások és a kutatási intézményhálózat felett továbbra is ők rendelkezzenek, ezért Palkovics miniszter alternatív megoldások kidolgozására kérte fel a testületet.[27] Az Akadémia által június 29-ére kidolgozott és Palkovics László miniszternek előterjesztett javaslatban elsősorban arra tettek indítványt, hogy a kölcsönösen megfelelő kompromisszum eléréséig halasszák el a 2019. évi költségvetési tervezet vitás tételszámainak elfogadását. Javasolták, hogy amennyiben a kormány társadalompolitikai céloknak is meg kíván felelni, úgy a fókuszterületeknek a kutatóintézeti hálózat költségvetési rovatában különítsenek el keretet, de ne vegyék el az Akadémiától a kutatások alapfinanszírozásához szükséges összeget. Amennyiben pedig ez elfogadhatatlan a kormány számára, legalább a kutatások szakmai felügyeletét biztosítsák az Akadémiának.[28][29] Július 6-án Palkovics miniszter elfogadhatatlannak minősítette mindkét alternatív megoldást, és amellett tett hitet, hogy a kormány társadalompolitikai céljai legitimek, és a tervezett költségvetés elfogadása fontos lépés a kutatási összegek központi tervezésének irányába. Leszögezte azt is, hogy a kormány az akadémiai kutatóintézeti hálózat működtetésébe nem kíván beleszólni.[30][31] Időközben sajtónyilvánosságot kapott, hogy nem csupán az MTA lehet érintett a kutatásfinanszírozási rendszer központosításában. Egy június elején született kormányrendelet alapján az NKFIH a korábbi gyakorlattól eltérően csak az innovációs és technológiai miniszterrel folytatott egyeztetést követően hirdethette ki az általa kezelt pályázatok eredményét.[32] Az elkövetkező hetekben érdemi előremozdulásra nem került sor, csupán az MTA stratégiai tanácsadó testülete adott ki egy, a korábbi akadémiai álláspontot megerősítő állásfoglalást,[33] a tudóstársaság elnöksége pedig július 25-én úgy határozott, hogy a kormányt a tárgyalások folytatására kéri fel, a kutatóintézetek irányítási rendszerét illetően pedig a 2019. májusi akadémiai közgyűlésig ajánlásokat fogalmazott meg. Ennek főbb pontjai voltak a személyi és kutatási kérdésekben az Akadémia döntési autonómiájának biztosítása, a köztestületi vagyon megmaradását és az intézeti hálózat irányítását biztosító jogi garanciák kidolgozása.[34][35]
A háttérben zajló sajtóháború mindeközben nem lankadt. Ezt egyik oldalról az „Akadémia autonómiájának megcsorbításáról”, a „tudomány államosításáról”, a „kormányzati gyámságról” szóló félelmek, sőt, a Rákosi-kort felidézve az „Akadémia bedarálásáról” szőtt víziók jellemezték,[36][37][38] másfelől pedig a helyzet komolyságát elbagatellizáló „felelőtlen hangulatkeltésről”, „műbalhéról”, „ellenzéki hisztériáról”, vagy éppen az „áltudományos kutatásokra több milliót elpazarló” MTA-ról cikkeztek.[39][40][41][42] A publicisták csörtéi mellett a közgondolkodásban az ellenzéki erőkhöz sorolt médiumok a korábban az Orbán-kormány céljait támogató, de az MTA-val kapcsolatos terveket bíráló tudósokat is igyekeztek megszólaltatni. Interjúk készültek a június 28-án a Professzorok Batthyány Köréből tiltakozásként kilépett Freund Tamás agykutatóval és Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal,[43][44] Pálinkás József – az első Orbán-kormány minisztere, majd az NKFIH vezetője – szintén a kormányzati tervek ellen emelt szót a vele készült interjúkban.[45][46] A szintén jobboldaliként számon tartott Vizi E. Szilveszter farmakológusnak – aki 2002 és 2008 között volt az MTA elnöke – a kormányközeli Magyar Hírlap biztosított lehetőséget arra, hogy Palkovics László korábbi nyilatkozatainak tartalmával vitába szálljon.[47] A sajtótermékek lapjain folyó polémiában szokatlan módon az Akadémia is hallatta a hangját, miután a Figyelő július 4-én egy újabb összeállításában az Akadémia intézeteiben folyó tudományos kutatásokról, a testület finanszírozási hátteréről közölt olyan számadatokat, valamint olyan visszás jelenségekről számolt be, amelyek a szerkesztők véleménye szerint a tudományos testület alkalmatlanságát igazolták.[48] A Magyar Tudományos Akadémia közleményben tiltakozott és pontokba szedve cáfolta a Figyelő adatait és értesüléseit.[49]
A kutatóhálózat átvilágításának terve
A háttérben tovább folytak az MTA és az ITM közötti egyeztetések. 2018. augusztus 23-án az MTA elnöke, Lovász László levélben foglalta össze a tudóstestület újabb javaslatait. Ennek egyik legfőbb pontja továbbra is a tervezett költségvetési változtatások elhalasztása, valamint új elemként a kormány és az MTA küldötteiből álló Kutatóhálózati Tudományos Tanács felállítása volt, amelynek feladata a kutatóintézetekben folyó tudományos munka finanszírozása és értékelése lenne. Emellett indítványt tettek arra is, hogy az alapkutatási pályázatok szakfelügyeletére, illetve a tudománypolitikai szempontból fontos fókuszterületek meghatározására szintén álljon fel egy-egy grémium, amelyek tagjai szintén a minisztérium és a tudományos körök delegáltjai lennének.[50] Az akadémiai ajánlásra adott reakcióként szeptember 10-én Palkovics László miniszter egy újabb, a kutatási, fejlesztési és innovációs infrastruktúrát érintő „konszolidációs és profiltisztítási” prezentációs anyagot juttatott el Lovászhoz. Ebből kiderült, hogy a minisztérium időközben túllépett az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásának kérdéskörén, és az új tervek szerint 2018 decemberéig átalakítanák az MTA szakmai felügyelete alatt álló kutatóintézeti hálózatot. Ezek szerint egyes kutatópontok egyetemi kezelésbe kerülnének át, mások a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. égisze alá kerülnének vagy akár meg is szűnnének. A tervezett változások lényegében az MTA 45 kutatópontjának mintegy harmadát érintették volna. A másnap, szeptember 11-ére összehívott akadémiai elnökségi ülésen a megjelentek az újonnan előállt helyzetet egyhangúlag úgy értékelték, hogy a kutatóintézeti hálózat feldarabolásáról szóló munkaanyag elfogadhatatlan, a minisztériummal folytatott tárgyalásokat elakadtnak tekintik, és rendkívüli közgyűlést hívnak össze.[51][52] Palkovics László már másnap sajtóközleményben reagált, amelyben sajnálatát fejezte ki, hogy az Akadémia a nyilatkozattal nyomást kíván gyakorolni a döntéshozókra, ahelyett, hogy a szeptember 12-ére kitűzött tárgyalás konstruktív munkaanyagaként kezelnék az átküldött dokumentumot.[53][54][55] Valóban még aznap sor került a minisztérium és az Akadémia szakértőinek találkozójára, amelyen a felek megállapodtak abban, hogy a helyzet rendezése közös érdekük, ezért a kutatási-pályázati finanszírozás folyamata a megszokott módon, a már hatályos költségvetésnek megfelelően folytatódik, és csak a kutatóintézeti hálózat teljesítményének szakmai átvilágítását követően kerülhet sor bármilyen szerkezeti átalakításra.[56][57] Az elkövetkező hetekben újabb levélváltás zajlott le Lovász László akadémiai elnök és Palkovics László innovációs és technológia miniszter között. Ennek eredményeként az MTA szeptember 25-ei elnökségi ülésén arról számolhattak be, hogy közös megegyezéssel létrejön egy Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB), amelynek feladata 2019 tavaszáig az intézmények szakmai teljesítményének átvilágítása lesz.[58] Az MTA október 2-án, az ITM pedig október 15-én véglegesítette a KTEB-be delegált hét-hét tudós névsorát (Török Ádám, Barnabás Beáta, Vékás Lajos, Freund Tamás, Bokor József, Kertész András, Prószéky Gábor, illetve Kásler Miklós, Merkely Béla, Sótonyi Péter, Závodszky Péter, Fülöp Zsolt, Maróth Miklós, Lánczi András).[59][60] A bizottság végül 2018. november 16-án alakult meg, társelnökei Vékás Lajos, illetve Maróth Miklós lettek.[61][62]
Időközben 2018. október 30-án az Akadémia megtartotta rendkívüli közgyűlését. A köztestületben többségi konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a kutatóintézeti alapfinanszírozásnak továbbra is az MTA költségvetési fejezetében kell szerepelnie, valamint hogy a kutatóintézeti hálózat drasztikus átszervezése szakmai szempontból indokolatlan, egyúttal elvi ajánlásokat fogalmaztak meg a finanszírozási rendszer átalakításának kérdésében is.[63] Az MTA december 6-ára meghirdetett újabb rendkívüli közgyűlésén – amelytől az álláspontok közeledését várták a résztvevők – az előzetes megállapodástól eltérően Palkovics László miniszter nem jelent meg. Egy aznap megküldött levelében azzal mentette ki magát, hogy a köztestületi tagoknak kiküldött tájékoztatóanyag[64] nem megfelelően vázolja fel a kialakult helyzetet és az egységes innovációs-tudománypolitikai rendszer megteremtéséhez megválaszolandó kérdéseket, pusztán a sajtóból is ismert tények felsorolása és az Akadémia álláspontjának ismertetése, így érdemi párbeszédre nem lát lehetőséget.[65] Ugyanaznap sajtótájékoztatóján Palkovics miniszter a kutatók és a tudományos munka támogatásáról biztosított mindenkit, egyúttal elmondta, hogy az akadémiai elnökséggel december 3-án történt egyeztetés alapján az átvilágítás idejére a kutatóintézetek működésének folytonossága és zavartalansága továbbra is biztosított (ez utóbbi egyezség meglétét Lovász László hamarosan cáfolta).[66][67][68] Mindezek fényében a rendkívüli közgyűlésen meglepetésekre nem került sor. A megjelentek nagy többsége[69] egyetértett abban, hogy a kialakult helyzet bizonytalansága, a törvényi garanciák és a kiszámíthatóság hiánya a tudományos munka ellen dolgozik, ezért ragaszkodnak korábbi költségvetési forrásaikhoz és a kutatásfinanszírozás részleteinek mihamarabbi kidolgozásához. Egyetértettek az esetleges szerkezeti hiányosságokat feltáró átvilágítás céljaival, de leszögezték, hogy ez nem eredményezheti az intézethálózat szétdarabolását. Vizi E. Szilveszter javaslatára egyúttal köszönetüket fejezték ki Lovász László akadémiai elnöknek addigi helytállásáért.[70] Az MTA elnökségének 2018. december 18-ai ülésén bejelentették, hogy a felméréshez szükséges háttéranyagok és kérdőívek megküldését követően – a november 16-ai KTEB-határozatok értelmében – megindul az akadémiai kutatóhálózatok átvilágítása, az értékeléseket 2019. március 14-éig kell benyújtani a KTEB számára.[71] Az elnökség tagjai ugyanakkor Palkovics miniszternek megküldött levelükben sajnálatukat fejezték ki, amiért csak vázlatosan ismerhették meg a minisztériumnak a kutatásfejlesztésre, tudományszervezésre vonatkozó jövőbeni szerkezeti és finanszírozási elképzeléseit. Egyúttal újólag visszautasították a tudományos köztestület és a kutatóintézeti hálózat szervezeti szétválasztásának gondolatát, illetve felrótták azt is, hogy az új költségvetés szellemében a beköszönő 2019-es év első negyedében, vagyis az átvilágítás idejére a kutatási alaptámogatás egy részétől elesnek. A testület vezetői Palkoviccsal egyetértve úgy vélték, hogy nem folyik érdemi párbeszéd a minisztérium és az akadémiai testület között.[72] Összefoglalóan bár a kutatóintézeti hálózat átvilágításának munkájának megkezdéséhez minden adott volt, a decemberi kommunikációs pengeváltások a kölcsönös megegyezés helyett a minisztérium és az akadémia konfliktusának elmélyülését hozták magukkal.[73] A hangulaton nem javított, hogy a 2018. december 18-án kihirdetett CIV. törvény[74] az MTA költségvetésének terhére bevezette a Széchenyi- és Kossuth-díjasok életjáradékának rendszerét (amelyben azonban akadémikusok nem részesülhetnek).[75]
A 2018. szeptember 10-e utáni fejleményeket – nevesül, hogy a kormány a kutatóintézeti hálózat átszervezésétől elállva beleegyezett az átvilágítási folyamatba – egyes sajtóorgánumok úgy értékelték, hogy az ITM visszakozott, és mégsem kerül sor az akadémiai kutatóintézetek „einstandjára” és „beszántására”,[76][77] de a Magyar Időkben is napvilágot látott olyan nyilatkozat, amely problémásnak tartotta, hogy az akadémiai kutatóhálózattal kapcsolatos kormányzati tervek homályosak.[78] Ugyanakkor Palkovics László egy interjúban leszögezte, hogy visszalépésről szó sincs, és a kormány világosan artikulált álláspontja a tárgyalások júniusi megkezdése óta nem változott. A cél az erőforrások optimalizálása a társadalompolitikai célok szem előtt tartásával, amelynek része lehet a kutatóhálózat racionalizálása is.[79] Lovász László akadémiai elnök az Indexnek adott interjúiban politikai motivációkat sejtetett az elmúlt hónapok történései mögött, egyúttal kilátásba helyezte lemondását, amennyiben a kutatóintézeti hálózat integritása megsérülne.[80][81] Vele ellentétben az Akadémia főtitkára, Török Ádám 2018. december 12-én a Klubrádiónak adott interjújában szakmai kérdésnek minősítette a fejleményeket, és a helyzetre adott válaszokat, ugyanakkor jelezte, hogy nagyobb együttműködési készséget várna el a minisztériumtól.[82] A helyenként a szakmaiságtól elrugaszkodott hangulatkeltés is tovább folyt a sajtóban. Az ellenzéki fórumok és véleményvezérek gyakran maró gúnnyal mellébeszéléssel és hazudozással vádolták Palkovics minisztert, a kormány céljait aljasnak és alpárinak aposztrofálták,[83][84][85] emellett Pálinkás József és Kornai János interjúikban élesen kikeltek az Akadémia körül zajló átszervezési törekvésekkel szemben.[86][87] Bár a kormányközeli lapok ritkábban szólaltak meg a témában, akkor is az MTA baloldaliságára, magyartalanságára és tudományos alkalmatlanságára hegyezték ki mondandójukat, ezzel igazolva a kormányzati törekvéseket,[88][89] de érvelő hozzászólások is megjelentek, amelyek az MTA idejét múlt tudományfelfogására, a „kutatói függetlenség” és a „tudományos szabadság” kontextus nélküli demagóg voltára mutattak rá.[90] 2018. november 24-én a kormány oktatás- és tudománypolitikáját ellenzők Tüntetés a tudomány és az oktatás szabadságáért néven tiltakozó menetet terveztek, melynek során a mintegy kétezer résztvevő az Akadémia székháza mellett is elvonult. A rendezvény egyik szónoka, Tamás Gáspár Miklós az akadémiai kutatóintézetek ellehetetlenítéséről beszélt.[91] Egy 2018. december 21-ei ellenzéki tüntetésen felszólalt Szűcs Zoltán Gábor az akadémiai szabadság eltiprása ellen tiltakozott beszédében.[92] A minisztérium és az Akadémia között immár hónapok óta zajló kommunikációs háború egyik nagy vesztese a magyarországi tudományosság lett: 2018 novemberében az MTA fizikai osztályának tagjai például úgy döntöttek, hogy mintegy tízévnyi előkészítő munkát követően a kiszámíthatatlan helyzet miatt mégsem támogatják az Einstein teleszkóp néven ismert gravitációshullám-detektor Mátrába telepítését, ami a hazai fizika történetének egyik legnagyobb presztízsberuházása lett volna.[93]
A kutatóhálózat elvétele
A Magyar Tudományos Akadémia 2019. január 14-én adta hírül, hogy megkezdődött a kutatóintézeti hálózat átvilágítása, egyúttal közreadta az értékelés szempontrendszerét és ütemezését is. Ugyanakkor a testület vezetői ismét aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy az új költségvetés életbe lépésével a kutatóintézetek működésének finanszírozása nem biztosított.[94][95] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium másnap közleményében részletesen cáfolta a finanszírozás körüli aggodalmakat, azt, hogy a kutatóintézetek feladatainak ellátását bármi is veszélyeztetné.[96][97] A kormánysajtóban megjelent egyes értelmezések szerint az akadémiai testület félreértésből vagy a helyzet tudatos félreértelmezésével igyekezett a finanszírozás kérdésével kormányellenes hangulatot kelteni.[98] Ennek ellenére február elején már arról jelentek meg sajtóértesülések, hogy az akadémiai kutatóintézetekben akadoztak a dologi kiadások költségtérítései, miután az intézeti vezetők a kötött felhasználású pályázati és megbízási pénzekből nem pótolhatták ki a visszatartott rezsiköltségvetés okozta hiányt. [99][100]
Az átvilágítás eredményeiről 2019. március 21-én számoltak be a korábban megalakított szakbizottságok. Eredményeik megerősíteni látszottak azt a korábbi vitákban az Akadémia részéről már felmerült érvet, hogy a magyarországi akadémiai kutatóintézeti hálózat Európa legerősebbjei közé tartozik, vagyis radikális intézményi átalakításra nincs szükség.[101] Ez azonban márciusra már kevésnek bizonyult az akadémiai kutatóhálózat megmentéséhez. Amikor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2019. január 19-én felvázolta kutatási-fejlesztési és finanszírozási elképzeléseit az akadémiai kutatóhelyek vezetőinek, ennek fő elemei még az állami szerepvállalás GDP-ráfordításban is tükröződő erősítése, a vállalati, felsőoktatási és költségvetési (akadémiai) kutatóhelyek párhuzamos fejlesztése, az innováció és kutatás szétválasztása, a finanszírozást felügyelő költségvetési testület létrehozása voltak.[102][103] 2019. február 8-án azonban az ellenzéki sajtóban megszellőztették egy telefonbeszélgetés leiratát, amelyben Palkovics László miniszter egy kutatóintézeti vezetőnek leszögezte, hogy az akadémiai testület és a kutatóhálózat intézményi szétválasztása, a teljesítményalapú kutatásfinanszírozás független szakmai testülethez kerülése elengedhetetlen feltétele a „lemaradásban lévő” hazai tudományos kutatás felzárkóztatásához. A beszélgetésben a korábbi tervek radikális megváltozását azzal indokolta a miniszter, hogy a kormány az Akadémia részéről politikai hadüzenetként értékelte az MTA Humán Tudományok Házában a Stádium 28 Kör akadémikusai részvételével megtartott dolgozói fórumot („sorosista rendezvényt”).[104] A politikai és tudományos színtér szereplői felzúdultak. A Lendület Program még előző nap született nyílt levelét február 9-éig 125 munkacsoport-vezető és kutató írta alá. A levélben arra kérték Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy rákényszerítse miniszterét az akadémiai vezetőséggel való tárgyalásos egyeztetésre.[105][106] Orbán néhány nap elteltével szintén nyílt levélben válaszolt a Lendület-kutatóknak, és biztosította őket arról, hogy a kormány „a magyar tudomány és a magyar emberek javát” keresi, márpedig Magyarország a nemzetközi innovációs rangsor sereghajtói közé tartozik, a tudásból nem keletkezik haszon.[107] Hazai és külföldi egyetemi oktatók, tudományos testületek és egyesületek hosszú sora biztosította a Magyar Tudományos Akadémiát támogatásáról és szolidaritásáról,[108][109] a nemzetközi sajtóban pedig összefoglalások jelentek meg a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzetről.[110][111][112]
2019. február 12-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium megerősítette a sajtóba kiszivárgott híreket. A miniszter ugyanakkor felrótta az ellenzéknek a hangulatkeltést, és arra figyelmeztetett, hogy 2006-ban éppen a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere, Kóka János vette számításba a versenyképtelen kutatóhelyek megszüntetését.[113][114] Ugyancsak február 12-én az Akadémiai Dolgozók Fórumának szervezésében tüntetésre került sor, ahol a mintegy 2 ezer ember élőlánccal vette körbe az Akadémia székházát, a rendezvény felszólalói között pedig Pléh Csaba pszichológus, Kenesei István nyelvész, Szilágyi Adrienn történész fogalmazták meg a tervekkel kapcsolatos fenntartásaikat. Ugyanakkor az erdélyi magyar tudományosság mintegy száz képviselője Kolozsváron szervezett néma tüntetést.[115] Az eközben az élőlánccal körbevett budapesti épületben válságtanácskozást tartó akadémiai elnökség úgy határozott, hogy továbbra is ragaszkodnak az intézetek alapfinanszírozásához, de kompromisszum reményében folytatják a tárgyalásokat a minisztériummal.[116][117] Az Akadémia testülete a bejelentett átszervezés ellen azzal érvelt, hogy kutatóintézeti hálózatának teljesítménye világszinten is megállja a versenyt, a 2007–2017 közötti évtizedben az Európai Kutatási Tanácstól(wd) elnyert pályázatok (ún. ERC-grantek) számában messze megelőzte bármely más kelet-európai ország tudományos akadémiáját, beleértve a Magyarországnál népesebb Lengyelországét és Romániáét is. Érvelésük szerint ennek a nemzetközi sikernek a záloga, hogy az Akadémia testületei és tudósai végzik a szakmai felügyelet munkáját.[118][119]
Az új helyzetről folytatott tárgyalások február 13-án meg is kezdődtek a minisztérium és az Akadémia között. A kormány elgondolásának fő eleme az volt, hogy az Akadémia valamennyi kutatóintézete és azok vagyontárgyai egy újonnan felállítandó vagyonkezelő alapítvány kezelésébe kerülnek.[120] 2019. március 8-án a minisztérium és az akadémia delegációi – Palkovics László, illetve Lovász László vezetésével – ismét tárgyaltak. Palkovics László nem engedett az elképzeléseiből, világossá tette, hogy a kutatóhálózat szervezetileg is független működtetése a kormány tudománypolitikai elképzeléseinek sarokköve, és ennek törvényi hátterét az Akadémia egyetértése nélkül is megteremtik.[121] Az egyeztetés lezárásaként a felek közös szándéknyilatkozatot fogadtak el. Ebben Lovász László tudomásul vette, hogy a kormány a kutatóintézeti hálózatot az Akadémia szervezeti keretein kívül kívánja működtetni, de egyúttal a miniszter arra kötelezte magát, hogy az intézeti hálózatot egyben tartják, a kutatóhelyi munka kiszámíthatóságát hosszú távú stratégiával támogatják, és a hálózat irányító testületébe a minisztérium mellett az Akadémia is delegál tagokat.[122][123][124] A szándéknyilatkozatot aláíró akadémiai elnököt a kutatóintézetek sorsáért aggódók oldaláról több támadás érte, miszerint a december 6-ai rendkívüli akadémiai közgyűlés határozatait megsértve kapitulált az ultimátumot küldő minisztérium előtt,[125] mások viszont az erőfölényt elismerő kompromisszumnak, a még védhető értékek védelméért megtett nehéz döntésnek tartották a lépést.[126][127] Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatón tiltakozott a Magyar Tudományos Akadémia „kivéreztetése” és „szétverése” ellen, követelte a folyamat leállítását.[128] Az MTA kutatóintézeteinek vezetői március 18-ára keltezett háttéranyagukban ajánlásokat fogalmaztak meg a kutatói szabadságot garantáló intézményi feltételek megteremtéséhez, hogy ezzel is segítsék a minisztériummal folyó egyeztetéseket, egyúttal továbbra is hiányolták, hogy a minisztérium a kutatóhálózati reformot, különösen a kutatóintézetek elvételét illetően még mindig adós a tételes indoklással.[129][130] Az Akadémiai Dolgozók Fórumának felhívására 2019. március 21-én újabb tüntetésre került sor az Akadémia székháza előtt, majd a több száz résztvevő átvonult az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé, hogy a tárca vezetőjének átnyújtsák petíciójukat.[131][132]
A sajtótermékek a beszámolókon túl véleménycikkekkel, hangulatkeltésekkel, nemritkán hecckampányokkal követték 2019 első hónapjainak eseményeit. A kormányközeli 888.hu publicistája, Szentesi Zöldi László a „magyar szellemi élet kulcspozícióit megszálló” akadémia tudósait „íróasztalukhoz ragaszkodó régi komcsiknak és liberálisoknak” titulálta.[133] E lapok olvasói arról értesülhettek, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szovjet típusú intézmény, „magyar marxisták mutyiakadémiája”,[134] vagy hogy balliberális bírói körök Soros György pénzéből szerveztek jogi konferenciát az MTA-n.[135]Gyarmathy Éva – egyébként akadémiai kutatóintézeti munkatárs – a hvg-ben indulatos, túlfűtött vádiratot intézett az „intézményrendszert kivégző”, az „Akadémiát bedaráló” kormány ellen.[136] Röviddel a kormányzati szándékok február 8-ai kiszivárgása után az ellenzéki sajtóban a tudósok Magyarországról való elmenekülésével riogattak,[137] valamint téma lett, hogy a kutatóintézeti munkatársak publikációs tevékenységét hiányoló Palkovics László kutatóintézeti munkatársként magas fizetése ellenére éveken át nem publikált.[138] A sajtótermékek a tudomány világának képviselőit is megszólaltatták, hogy pró és kontra érveiket elmondják. Az ügyben már többször megszólalt korábbi MTA-elnök, Pálinkás József a kialakult helyzetet zűrzavarosnak, a kormányzati törekvéseket zsarolásnak, Palkovics miniszter hozzáállását méltatlannak, az értelmiség hallgatását pedig csalódást keltőnek minősítette.[139][140] Lovász László akadémiai elnök az ebben az időszakban adott interjúiban szintén nem zárkózott el attól, hogy a kialakult helyzetet Palkovics László miniszter részéről zsarolásnak értékelje,[141] noha Palkovics László miniszter már egy héttel korábbi interjújában elutasította a zsarolás és fenyegetőzés vádjait.[142] A Mandinernek adott interjújában Grüner György fizikus, miniszteri tanácsadó vette védelmébe a kormányzati törekvéseket, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a szellemi tőkében erős Akadémia nem gondoskodik a szellemi vagyon termeléséről, az állam eltartottjaként működik.[143] A Magyar Hírlap Demeter Márton kommunikációkutatót és Letoha Tamás farmakológust szólaltatta meg, akik az akadémiai testület részéről az önvizsgálat hiányát, a kutatói állások és pályázati lehetőségek hozzáférhetetlenségét, a költségvetési és egyetemi kutatóhelyek finanszírozásának visszásságait rótták fel.[144][145]
Szervezete és működése
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szervezeti egységei
البكري تقسيم إداري البلد المغرب الجهة مراكش آسفي الإقليم اليوسفية الدائرة الكنتور الجماعة القروية الكنتور المشيخة لوبيرات الكنتور السكان التعداد السكاني 586 نسمة (إحصاء 2004) • عدد الأسر 93 معلومات أخرى التوقيت ت ع م±00:00 (توقيت قياسي)[1]، وت ع م+01:00 (توقيت صيفي)[1&...
This article is about the 2004 Guano Apes album. For the Da Lench Mob album, see Planet of da Apes. For other uses, see Planet of the Apes (disambiguation). This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Planet of the Apes: Best of Guano Apes – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (February 2013) (Le...
Yap Yun Hap (17 Oktober 1977 – 24 September 1999) adalah salah seorang aktivis Indonesia yang tewas ditembak aparat ketika berunjuk rasa di Semanggi.[1] Yun Hap adalah mahasiswa jurusan Teknik Elektro Fakultas Teknik Universitas Indonesia angkatan masuk tahun 1996. Ia dimakamkan di TPU Pondok Rangon, Jakarta Timur. ^ (Indonesia)Kami hanya ingin keadilan (Wawancara orang tua Yun Hap, indonesiamedia. Akses:27 Agustus 2019 Artikel bertopik biografi Indonesia ini adalah se...
Sabar SubadriLahir(1979-01-04)4 Januari 1979Kota Salatiga, Jawa TengahPekerjaanPelukisTahun aktif1989 - sekarang Sabar Subadri (lahir 4 Januari 1979) adalah seniman difabel berkebangsaan Indonesia. Namanya dikenal, baik di dalam negeri maupun mancanegara melalui karyanya berupa lukisan yang dipamerkan di sejumlah pameran. Sabar Subadri yang melukis dengan kakinya, merupakan salah satu dari sembilan pelukis Indonesia yang tergabung dalam Association of Mouth and Foot Painting Artists (AMF...
TampuhanArtistJuan LunaYear1895LocationRosalinda Orosa collection Tampuhan, meaning sulking,[1] is an 1895 classic oil on canvas impressionist painting by Filipino painter and revolutionary activist Juan Luna. It depicts a Filipino man and a Filipino woman having a lovers' quarrel. Description Luna's Tampuhan is a depiction of two persons staying inside the sala or living room of a Bahay na Bato. The two people are Filipino lovers sulking – experiencing tampo – because of an argum...
Pest management intervention This article needs to be updated. Please help update this article to reflect recent events or newly available information. (September 2022) A biopesticide is a biological substance or organism that damages, kills, or repels organisms seen as pests. Biological pest management intervention involves predatory, parasitic, or chemical relationships. They are obtained from organisms including plants, bacteria and other microbes, fungi, nematodes, etc.[1][pag...
1976 book by Tom Clark Champagne and Baloney: The Rise and Fall of Finley's A's First editionAuthorTom ClarkCountryUnited StatesLanguageEnglishGenreNonfictionPublished1976PublisherHarper & RowPages432ISBN0060108320 Champagne and Baloney: The Rise and Fall of Finley's A's is a nonfiction book by poet Tom Clark, published in 1976.[1] It chronicles the ups and downs of Charles O. Finley's Oakland Athletics, who won three World Series, in 1972, 1973, and 1974, before falling apart. Th...
Human settlement in EnglandMeophamMeopham GreenMeophamLocation within KentPopulation6,795 (2021)[1]OS grid referenceTQ645655Civil parishMeophamDistrictGraveshamShire countyKentRegionSouth EastCountryEnglandSovereign stateUnited KingdomPost townGRAVESENDPostcode districtDA13Dialling code01474PoliceKentFireKentAmbulanceSouth East Coast UK ParliamentGravesham List of places UK England Kent 51°21′50″N 0°21′36″E / 51.364°N ...
Peking All-StarsOriginPeking, ChinaGenresRockYears active1979–1984LabelsnoneMusical artist Peking All-Stars circa 1985 The Peking All-Stars were a rock band formed in Beijing in 1979 by a number of foreigners then resident in the Chinese capital, the same year as the first Chinese rock band, Wan Li Ma Wang (万里马王) was formed. The band was formed by Graham Earnshaw, on guitar and vocals, Chris, a Brazilian drummer, and Richard Thwaites, an Australian bass player who doubled as the Chi...
Sunni Qur'anic exegesis by al-Baydawi The Lights of Revelation and the Secrets of Interpretation AuthorNasir al-Din al-BaydawiOriginal titleأنوار التنزيل وأسرار التأويلTranslatorGibril Fouad HaddadCountryShiraz, PersiaLanguageArabic Edition & English translation based on 14 manuscripts, 12 commentaries, & 16 editions.SubjectQur'anic Exegesis (tafsir)PublisherBeacon BooksPublication dateJuly 17, 2016Pages902 pagesISBN9780992633578Regarded by the Sunnites a...
Politician from Andhra Pradesh Ananta BabuAnanta Babu (left) with Chief Minister of Andhra Pradesh YS Jagan Mohan ReddyMember of Andhra Pradesh Legislative Council from KakinadaIncumbentIn office2021–2027ConstituencyLocal Authorities Personal detailsBornAnanta Satya Udaya BhaskarAge 46Political partyYSR Congress Party (2021-) Ananta Satya Udaya Bhaskar, popularly known as Ananta Babu, is a Member of the Legislative Council (MLC) in the state of Andhra Pradesh, India.[1] He belongs t...
Legislative Assembly constituency in Karnataka State, India KundapuraConstituency for the Karnataka Legislative AssemblyConstituency detailsCountryIndiaRegionSouth IndiaStateKarnatakaDistrictUdupiLS constituencyUdupi ChikmagalurTotal electors209,592[1]ReservationNoneMember of Legislative Assembly16th Karnataka Legislative AssemblyIncumbent Halady Srinivas Shetty PartyBharatiya Janata Party Kundapura Assembly constituency is one of the 224 Legislative Assembly constituencies of Karnata...
Hugh StubbinsInformación personalNacimiento 11 de enero de 1912 Birmingham (Estados Unidos) Fallecimiento 5 de julio de 2006 (94 años)Cambridge (Estados Unidos) Nacionalidad EstadounidenseEducaciónEducado en Escuela de Graduados de Diseño de HarvardInstituto de Tecnología de Georgia Información profesionalOcupación Arquitecto Empleador Universidad de Harvard Obras notables Yokohama Landmark Tower Miembro de Academia Estadounidense de las Artes y las Ciencias [editar datos en Wikid...
Political party in Guinea Union for Progress and Renewal Union pour le Progrès et le RenouveauAbbreviationUPRLeaderBah OusmaneFoundedSeptember 1998; 25 years ago (1998-09)Merger of Renewal and Progress Party (PRP) Union for the New Republic (UNR) Websiteupr-guinee.orgPolitics of GuineaPolitical partiesElections The Union for Progress and Renewal (French: Union pour le Progrès et le Renouveau, UPR) is an opposition political party in Guinea, founded in September 1...
يوسف بن أبو دقن معلومات شخصية الميلاد سنة 1570 القاهرة تاريخ الوفاة سنة 1643 (72–73 سنة) مواطنة الدولة العثمانية الحياة العملية التلامذة المشهورون اربنيوس المهنة مستشرق، ومعلم لغات [لغات أخرى]، وكاهن، وأستاذ جامعي اللغات العربية، وا...
Subsea engineering and applied technology company Oceaneering International, Inc.TypePublicTraded as NYSE: OII S&P 600 component IndustryOil and gas equipment, servicesFounded1964; 59 years ago (1964)HeadquartersHouston, Texas, U.S.Key people M. Kevin McEvoy, Chairman of the Board Rod Larson, Director & CEO Alan R. Curtis, Vice President & CFO Products ROV services Subsea oilfield hardware Deepwater intervention Manned diving services Nondestructive testing ...
New Brunswick is one of Canada's provinces, and has established several provincial symbols.[1] Official symbols Symbol Image Adopted Remarks Crest of the lieutenant governor Crest of the lieutenant governor of New Brunswick 1982 Formally approved 1980 Flag of the lieutenant governor Flag of the lieutenant governor of New Brunswick 1982 Formally approved 1980 Coat of arms Coat of arms of New Brunswick September 25, 1984 Coat of arms granted by royal proclamation of Queen Elizabeth II ...
