A Magyar Kerékpárosklub (MK) 2002-ben alakult egyesület, mely jelenleg több mint kétezer taggal rendelkezik országszerte.[1] Elnöke 2015-ig László János, azóta Kürti Gábor.
2014-ben tiltakozott az alkoholfogyasztás után történő kerékpározás legalizálása ellen.[forrás?]
Az MK fő célja a kerékpározás hazai terjedésének elősegítése, kultúrájának megteremtése. A szervezet fontos szereplője a közéletnek, szakmai segítséget nyújt a vonatkozó kormányzati döntések előkészítésénél, illetve közreműködik a tervek elkészítésében és megvalósításában. Erős lobbierejével hatékonyan képviseli és hasznos szolgáltatásaival segíti a kerékpárosokat.
Küldetésének tekinti, hogy a kerékpár, mint közlekedési eszköz, elnyerje méltó helyét a mindennapi közlekedésben, illetve a kerékpár váljon a legnépszerűbb sport és szabadidős eszközzé.
A szervezet szeretné, hogy mindenki számára elérhető és valós alternatívát jelenthessen a kerékpározás (közlekedési forma, túrázás, sportolás) valamint a kerékpározás váljék Magyarországon a környezettudatosság legfőbb szimbólumává.[1]
Az egyesület a céljait alapvetően négy témakörbe sorolja:
A Kerékpárosklub országos szervezet, ezért hogy a helyi ügyekben hatékonyabban járhassanak el, területi szervezeteket hoztak létre. Jelenleg 20 ilyen működik országszerte, ebből 7 Budapest különböző területein, a többi pedig vidéki városokban és azok környezetében, például Debrecenben, Győrben, Pécsett, Szegeden, stb.[3] A területi szervezetek feladata a helyi kerékpárosok megszólítása és összefogása az igények és érdekek helyi érvényesítése érdekében, például kapcsolattartás a helyi önkormányzati vezetéssel, illetve a helyi ügyek kommunikálása az egyesület országos vezetése felé.
Az egyesület a kezdetek óta részt vesz különféle figyelemfelhívó kampányok, rendezvények szervezésében. Gyakori résztvevői hazai fesztiváloknak, például a Sziget Fesztiválnak, illetve a Bringaexpónak, ahol kerékpármegőrzőt üzemeltetnek.[4] A Kerékpárosklub aktivistái szervezőként részt vettek a Critical Mass felvonulásokon, illetve a később ennek helyébe lépő I Bike Budapest felvonulásokon.
Az egyesület közlekedésszakmai munkát is folytat, amelyet szakmai alapon is szerveződő tagságára és célzott munkacsoportjaira alapoz. A tagoknak lehetősége van bekapcsolódni a szakmai munkába, mely során az egyesület különféle kormányzati, vagy helyi döntések meghozatalakor szakmai szempontok szerint képviselheti a kerékpáros mozgalom érdekeit. Közlekedésinfrastruktúra-beruházásoknál az egyesület lobbitevékenységet és szakmai tanácsadást ad a fenntartható közlekedési módok térnyerése érdekében.
2016-ban az egyesület szakmai megállapodást kötött például a BKK-val, így a velük tartott rendszeres megbeszéléseken hangot adhatnak a kerékpárosok igényeinek, szempontjainak.[5] Az MK részt vett a MOL BuBi budapesti közbringarendszert megelőző szakmai tevékenységben, például az állomások helyének meghatározásában,[6] illetve a későbbi bővítésben.[7]
A Kerékpárosklub több nemzetközi programban részt vesz, illetve szervezettel kapcsolatot tart. A CARMA (Cycling Awarenes Raising and Marketing) programban több más várossal együtt, tanácsadó szervezetek közreműködésével a kerékpározás köztudatba emelésén, a témakör marketingjén dolgozik.[8]
A Kerékpáros Akadémia Önkéntesei (Volunteers of Cycling Academy – VOCA) kezdeményezés célja, hogy a kerékpáros civilszervezetek aktivistáit külföldi konferenciákon való részvételben segítse, melynek az MK is tagja.[9]
Az egyesület a saját „Helyben vedd meg!” kampányát az európai Active Access program keretében szervezi, melynek célja a rövidtávú közlekedésben a fenntartható közlekedési módok előnyben részesítése.[10][11]
A Kerékpárosklub különféle kampányokat indított a céljai elérése érdekében. Ezek általában egy adott közösséget céloznak meg, vagy tevékenységre buzdítanak. A kampányok célja elsősorban a napi kerékpározás elősegítése és a szemléletformálás.
Kezdő, vagy újrakezdő kerékpárosokat célzó kampány, mely során közös kerékpározás közben nyerhetnek önbizalmat és kedvet a résztvevők a városi kerékpározáshoz. Az egyesület 12 fős, egy-másfél órát igénybe vevő, ingyenes, vezetett városi túrákat szervez, ahol a közlekedéssel kapcsolatos alapvető és hasznos gyakorlati ismeretek szerezhetők.[12] A kampány segíti a kerékpárosokat abban, hogy magabiztosan és biztonságosan, megfelelő felszereltséggel és a szabályokat betartva közlekedjenek a városi forgalomban, vigyázva magukra és a többi közlekedőre. Bebiciklizésre Budapesten és Debrecenben kerül sor évente több alkalommal.
A kampány eleinte csak a munkába kerékpárral járóknak szólt, 2013-tól viszont iskolások is részt vehetnek.[13] A résztvevők regisztrálnak a BAM weblapján,[14] csoportokat hozhatnak létre, megjelölhetik, hogy melyik közoktatási vagy felsőoktatási intézmény vagy munkahely a napi célpontjuk. A webes felületen keresztül vezethetik a bringás naplót, ahol megadható, hogy melyik napon mennyit kerékpároztak. A saját bevalláson alapuló adatokról személyes és csapatszintű összesítőt kapnak.
Évente két alkalommal, a tavaszi és az őszi kampányok során egy előre kijelölt 30 napos időszakban mérik a résztvevők aktív napjait, és azt tekintik a kampány teljesítőjének, aki ezen időszak alatt legalább nyolcszor kerékpározik, és ezt regisztrálja a bringás naplójában. A teljesítők között ajándékokat sorsolnak ki.
A kampány célja az, hogy felhívja a figyelmet egyes hétköznapi, például bevásárló célú közlekedéssel kapcsolatos viselkedésformákra, mely a fenntarthatósággal jobb összhangban van. Ezzel a helyi kiskereskedelem előnyben részesítésén kívül a kerékpáros és gyalogos közlekedési módok mellett állnak ki, hangsúlyozva, hogy ezek olcsóbbak és környezetbarátabbak lehetnek.[15]
A szemléletformáló kampánynak saját weblapot hoztak létre,[16] mellyel segíteni kívánják a kerékpárral közlekedőket abban, hogy megismerjék a környezetükben elérhető szolgáltatásokat, illetve a kiskereskedőket a helyben felmerülő igények megismerésére.
A Kerékpárosklub szemlélete szerint a közlekedésben résztvevőket nem lehet a közlekedés módja szerint csoportosítani, hiszen mindenki az éppen aktuális igénye szerint választ közlekedési módot. Ezzel a klasszikus kategóriaként kezelt kerékpárosok, gyalogosok, autósok és közösségi közlekedést használók között fennálló látszólagos ellentétet kívánja feloldani.
A kampányhoz később olyan szervezetek is csatlakoztak, mint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság, a Magyar Autóklub, a MOL, az UNIQA Biztosító és a BKK.[17] Az Együtt közlekedünk program részeként plakát-, tévé-, és rádiókampányt indítottak.
Az elmúlt évtizedekben Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is a biciklizés reneszánsza figyelhető meg. A városi lakosság élhetőbb várost kíván, és mivel a közlekedési hálózat igen nagy hatással van a lakókörnyezetre, ezért előtérbe kerültek a környezetbarátabb és a fenntartható gazdasághoz jobban illeszkedő közlekedési módok, így a kerékpár is. Ezt a jelenséget Magyarországon egy szakmailag megalapozott véleményt nyilvánítani képes, alternatív jövőképet vázoló, fiatalos kerékpáros egyesület, a Kerékpárosklub létrejötte követte.
Az egyesület a kezdetektől fogva igyekezett a kerékpárosokat érintő közlekedésszakmai kérdésekben állást foglalni. 2008-ban a budapesti Kiskörút átépítésekor komoly eredményt ért el a kerékpárosbarát tervvázlat érvényesítésével, így a teljes szakaszon, ahol megoldható volt, mindkét irányban önálló kerékpársáv létesült.[18] Egyes szakaszokon, például az Astoriánál a két megmaradt közúti sáv mellett nem maradt hely erre, így ott létesült az ország első kerékpáros nyoma. A Károly körúti szakasz a Budapest Szíve projekt részeként alakult át, ahol szempont volt a forgalomcsillapítás is.[19] Az első kerékpáros nyom ebből a szempontból jól vizsgázott. Az átadás után az egyesület az eredményt Happy Mass felvonulással ünnepelte.[20] 2010-ben az újonnan megépült kerékpárútra az egyesület automata kerékpárszámlálót telepített, melynek költségét közadakozásból fedezte.[21]
Sok új eredmény köszönhető a városvezetés együttműködő hozzáállásnak. A 2010-ben Vitézy Dávid vezetésével életre hívott Budapesti Közlekedési Központ a közlekedési hálózat integrált szemléletű fejlesztését ígérte, melynek a kerékpár is szerves része. 2011-ben a partnerségi megállapodás jött létre a Kerékpárosklub és a BKK között, mely megteremtette a két szervezet közti kommunikáció jogi alapjait, ennek révén havi rendszerességű konzultációkra kerül sor.[22][23] 2011-ben a BKK telepített egy második automata kerékpárszámlálót, mely az Andrássy út forgalmát mindkét irányban méri.[24]
Az ezt követő időszakban több komoly előrelépés is történt. Az egyesület egy korábban készített javaslatát adta át[25][26] a BKK-nak a budapesti Andrássy úti kerékpársáv átalakítására. Az átalakítás 2012-re meg is történt, és bár maradtak megoldandó problémák, a kerékpárosok elégedettek voltak az eredménnyel.[27] 2014-ben a BKK összeállította a főváros új mobilitási tervét, a Balázs Mór Tervet, mely a 2014 és 2030 közötti időszak közlekedésfejlesztési stratégiáját tartalmazza.[28][29] A célkitűzésben az áll, hogy a 2014-es 60%-ról 2030-ra 80%-ra kívánják emelni a környezetbarát közlekedési módok arányát a város közlekedésében, melyben fontos szerepet kap a kerékpáros közlekedés is.
2014-ben elindult Budapest közbringarendszere, a MOL Bubi. Ennek előkészítésében a Kerékpárosklub 2009 óta tevékenyen részt vett.[30][31] A későbbi, 2015-ös bővítéskor az egyesület felszólalt az új Bubi-állomások jobb elhelyezése érdekében, melyek egy részét a BKK az igényeknek megfelelően módosította.[32] Közreműködtek a Budai fonódó villamoshálózat tervezésekor, így több kerékpárosbarát szempont is érvényre jutott, például a budai rakparton, a Fő utcában[33] és egyéb útvonalakon kerékpáros infrastruktúra létesült a beruházás keretében. Az eredmények elismerése mellett az egyesület felhívta a figyelmet a tervezési és kivitelezési problémákra is.[34][35]
2016-ban az egyesület, szorosabbra fűzve a kapcsolatot a BKK-val, együttműködési megállapodást írt alá.[36]
2018-tól kétévente megjelenő statisztikai adatközlő kiadványa az Így bringázik Magyarország. Reprezentatív kutatás (Magyar Kerékpárosklub, Budapest, 2018–).