Liaoning (辽宁省 Liáoníng Shěng) |
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/China_Liaoning.svg/250px-China_Liaoning.svg.png) |
Rövidítés: 辽 pinjin rövidítés: Liáo |
Név eredete | 辽 liáo – Liaoyang 宁 níng – Ningyuan (mai nevén Xingcheng) |
Közigazgatás |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Senjang |
Prefektúrák (地区) | 14 |
Megyék (县) | 100 |
Járások (乡) | 1511 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Li Keqiang |
Kormányzó | Zhang Wenyue |
Terület | 145 900 km², 21. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 21 |
Népesség |
Teljes népesség | 42 591 407 fő (2020. nov. 1.)[1] |
Népsűrűség | 289 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | Han – 84% Manchu – 13% Mongol – 2% Hui – 0,6% Koreai – 0,6% Xibe – 0,3% |
GDP 2003 |
GDP | 687,3 milliárd CNY, 8. a rangsorban |
GDP per fő | 16 300 CNY, 9. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. |
Liaoning weboldala |
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png) |
Liaoning (kínaiul 辽宁, kiejtéseⓘ, pinjin átírással Liáoníng) Kína egyik északkeleti tartománya. Székhelye Senjang (Shenyang).
Történelem
A mai tartomány neve 1929-ig Fengtian volt. A Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) idején a tartományban található Senjang (Shenyang)ban volt a főváros, majd innen került át Peking (Beijing)be.
A tartományban található Talien (Dalian) és Lüsun (Lüshun)(wd) kikötők. Lüsun (Lüshun) (korábban Port Arthur) volt az 1904–1905-ös japán–orosz háború egyik fontos helyszíne.
Jegyzetek
- ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China
|
---|
Tartományok
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Regions_of_China.svg/100px-Regions_of_China.svg.png) | Észak |
- Hopej (Hébĕi)
- Sanhszi (Shānxī)
- valamint Belső-Mongólia, Peking és Tiencsin (alább)
|
---|
Északkelet | |
---|
Kelet | |
---|
Délközép | |
---|
Délnyugat | |
---|
Északnyugat | |
---|
Vitatott | |
---|
| |
---|
Autonóm tartományok | |
---|
Tartományi jogú városok | |
---|
Különleges közigazgatási területek | |
---|