Li kezdetben nacionalista volt, és hitt abban, hogy a parasztságnak nagy szerepe lesz Kína jövőjének alakításában. Gondolkodásában kezdetben a Kínában ekkortájt divatos anarchizmus játszott vezető szerepet, azonban az 1919-es május negyedike mozgalom kiábrándította, és fokozatosan a marxizmus felé fordult. Későbbi éveiben megpróbálta a nacionalizmust és a kommunizmust vegyíteni.
Csen Tu-hsziu(Chen Duxiu)val közösen egyike volt a Kínai Kommunista Párt alapítóinak, azonban annak 1921. júliusi I. kongresszusán egyikük sem vett részt.[1] A párt hamarosan jó viszont alakított ki a Kominternnel, és az ő akaratuk szerint mindketten beléptek Szun Jat-szen(Sun Yat-sen)Kuomintangjába. Lit 1924-ben a párt Központi Végrehajtó Bizottságának tagjává választották.
1927. április 6-ánCsang Co-lin(Zhang Zuolin)mandzsúriai hadúr emberei a pekingi orosz kolónián razziát tartottak. Ennek során dokumentumokat foglaltak le, amelyek bizonyították, hogy Moszkva felforgató kampányba kezdett Kínában, hogy megdöntse a kormányt, és kommunista rendszert állítson fel helyette, valamint elfogták Lit is, hatvan társával együtt. Őt magát nem sokkal később, április 28-án megfojtották Csang(Zhang) parancsára.[2]
Jegyzetek
↑Jung Chang, Jon Halliday: Mao, az ismeretlen történet, Európa Kiadó, Bp., 2006, ISBN 9630781581, 36. old.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Li Dazhao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.