Lengyel–Magyar Kurír

Lengyel–Magyar Kurír

A Lengyel–Magyar Kurír (lengyelül: Kurier Polsko-Węgierski) kétnyelvű gazdasági és kulturális folyóirat volt, Budapesten adták ki. 1923 és 1947 között 24 évfolyama jelent meg. Az egyes lapszámok azonban elvesztek, csak az 1946-1947. évfolyamokat őrzi az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár. Periodicitása havonkénti volt.

A Rákosi-korszak felszámolta a civil társadalom intézményeit, s velük együtt a magyar–lengyel szervezeteket és a lengyel vonatkozású lapot is.

Irányvonala

A lap az 1929-ben alapított Magyar Mickiewicz Társaság hivatalos lapja volt, céljai a Társaságéhoz igazodtak. Erősíteni kívánta a magyar–lengyel kapcsolatok gazdasági, művészeti, irodalmi és emlékezetpolitikai oldalát, a kölcsönös turisztikai érdeklődést, és ezek alapján a történelmi lengyel–magyar barátságot.

Magyar és lengyel nyelven rendszeresen közölt üzleti és közéleti információkat, valamint a Társaság híreit. Közgyűlési döntéseket, szervezetének változásait, továbbá a különféle kulturális rendezvények programját, a művész- és felolvasóestek szövegeit. Verseket, fordításokat és lengyel irodalomról szóló cikkeket is megjelentetett.[1] Ungvári Jenő számolt be arról, hogy Władysław Broniewski verseiből hoztak neki néhányat kiadásra.[2]

Szerkesztői

Főszerkesztője a Társaság ügyvezető elnöke, Miklóssi Ferdinánd Leó volt.[3] Szerkesztőbizottságában dolgozott Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bevilaqua-Borsody Béla, Buday György[4], Csapláros István, Germanus Gyula, Kasztér András, Kovai Lőrinc, Mihályfi Ernő, Adam Rudnicki, Rubletzky Géza, Szakasits Árpád, Ungvári Jenő, Zbigniew Zateski és mások. Mint egy időben valamennyi Magyarországon megjelent lengyel lapé, úgy ennek is Kajtár Jenő volt a kiadója.[5]

Története

Miklóssi több lengyel–magyar szervezet megalapítója volt, így a Magyar–Lengyel Egyesület (1912), a Lengyel Katonai Bizottság (1914), majd a Lengyel Légionisták Egyesülete (1921) megalapítója. Az újság eleinte a Magyar–Lengyel Egyesület keretében jelenhetett meg, és a Társaság megalapítása és a két szervezet funkcionális eltávolodása után kerülhetett a Társasághoz 1929 táján. A változás nem volt jelentős, mivel az egyesületi tagok és a lap munkatársai között átfedés volt.

Az általában város- és művelődéstörténészként ismert Bevilaqua főmunkatárs volt a lapnál.[6] A kezdetektől részt vállalt lengyel szervezetek munkájában, a vészkorszak idején ő volt a Társaság főtitkára. Korábban a munkaszolgálatos Palóczi Edgár és Kertész János vitte ezt a munkát.

1946-ban a szerkesztőség Miklóssi lakcímére volt bejegyezve.[7]

1946

A lap beszélgetést közölt id. Antall Józseffel az 1939 utáni magyar lengyelmentés széles körben nem ismert titkairól.[8] Közölte azt a levelet, melyet Bajcsy-Zsilinszy Endre Csatay Lajos honvédelmi miniszterhez írt egy lengyel zsidó munkaszolgálatos ügyében, 1943. június 29-én.[4] Az évfolyamán őrizetbe vették és kihallgatták Ungvári Jenő szerkesztőt, mivel interjút kért Gyöngyösi János külügyminisztertől Lengyelország nyugati határainak kérdésében (az ún. Visszaszerzett Területek tárgyában).[9] Ungvárit már a Gestapo is letartóztatta, a Fő utcában raboskodott Miklóssival és Kovai Lőrinccel együtt.[10]

A lap rendszeresen közölt sporttal kapcsolatos cikkeket a Társaság célkitűzéseivel összefüggésben. A lengyelországi születésű, sportághonosító Bieleczki István játékos, vezetőedző visszaemlékezése szerint az 1946-ban alakult röplabdasport hírei a lapban jelentek meg először,[11][12] és a lap a röplabdabajnokság győztesének serleget ajánlott fel.[13]. A Röplabda című rovatnak nyilatkozatot adott Monn György, a MRSz első elnöke, Klamár Sándor alelnök, és dr. Idmai László főtitkár.[14]

A lap a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium támogatását élvezte. (A Magyar–Lengyel Egyesület vezetésében ekkor Lukinich Imre akadémikus is részt vett, és újra működött Csekonics Iván vezetésével a Magyar–Lengyel Szövetség.)[15]

1947

Egy cikk hírt adott légionisták sorsáról. Gáti Róbert Mauthausenban meghalt. Miklóssit Mauthausenbe hurcolták, de visszatért. Kismóki Károly, aki 1939-ben önkéntesként harcolt a lengyel hadseregben, Délkelet-Lengyelország erdős vidékén elesett.[16]

Antall József is írt cikket a lapba Polonia semper fidelis címmel.[17] Szakasits Árpád pedig arról számolt be, hogy 1944-ben németellenes felkelést terveztek lengyel résztvevőkkel.[18] A lap ekkor már rossz anyagi helyzetben volt. A cikkírókat nem tudták fizetni, a szerkesztők, Miklóssi és Bevilaqua a saját magánvagyonából pótolta a hiányt.

1948-1949-ben a Lengyel Hírek vette át részben a szerepét.[19]

Jegyzetek

  1. ↑ Kiss, Gy. Csaba (1979. szeptember 1.). „A próza fogadtatása”. Alföld 30 (9), 35. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  2. ↑ Ungvári, Jenő (1969. április 1.). „Találkozás Broniewskival - Egy vers születése Lengyelország” 7 (4), 42. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  3. ↑ (1946. január 7.) „Külföldi-Belföldi Hírek”. Magyar Távirati Irodai hírei 1920-1956 (Országos Levéltár). Napi hírek. Kül- és belpolitikai kiadás, 1944-1948. 1946. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  4. ↑ a b Buday, György (1978. április 7.). „Egy Bajcsy-Zsilinszky levélhez”. Magyar Nemzet 81 (34), 9. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  5. ↑ Antoniewicz, Zdzisław Jan (1975. május 1.). „Lengyelek Magyarországon 1939-1945”. Valóság 18 (5), 90. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.)  A forrás szerint Kajtár a Magyar Mickiewicz Társaság vezetőségi tagja volt, de más forrás ezt nem erősíti meg. Ugyanakkor a két világháború között ő volt a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Lengyelbarát Egyesülete, majd az Országos Magyar Lengyel Diákszövetség elnöke. A Társaság ismert tagnyilvántartása nem pontos.
  6. ↑ Bevilaqua Borsody, Béla (1947. október 1.). „Választási benyomásaim Budapesten”. Magyar Jövő 46 (196), 2. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  7. ↑ (1948. március 1.) „Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora”. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  8. ↑ Antoniewicz, Roland József (1975. augusztus 1.). „Történelmeink (Hozzászólás M. Kiss Sándor cikkéhez)”. Valóság 18 (8), 106. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  9. ↑ Sylburska, Aleksandra. „Lengyel-magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok 1945 és 1948 között”. Múltunk 66 (3), 74. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  10. ↑ Kovai, Lőrinc (1984. szeptember 1.). „Emlékezés nehéz időkre”. Szabolcs-Szatmári Szemle 21 (3), 326. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  11. ↑ Antalpéter, Tibor (1987. január 1.). „Röplabdaünnep a KISZ KB székházban. Antalpéter Tibor beszéde”. Röplabda 25 (1), 8. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  12. ↑ Tölgyes, Péter (1982. január 22.). „Nosztalgia”. Népsport 38 (17), 5. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  13. ↑ (1946. november 28.) „A Magyar–Lengyel Kurír serleget ajánlott fel a röplabdabajnokságra”. Népsport 2 (192), 6. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  14. ↑ Bieliczki, István (1971. december 1.). „25 év”. Röplabda 9 (12), 1. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  15. ↑ N. Szabó, József (1998). „Magyar-lengyel kulturális kapcsolatok 1945-1948”. Világtörténet (1-2), 64. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  16. ↑ Varga, E. László. „Források és iratok a Lengyel Légiókban harcolt magyarok történetéhez 1914-1918. IV. rész”. Aetas 32 (1), 172. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  17. ↑ Lagzi, István (1977). „Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak-Magyarországon”. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  18. ↑ K., Gy. (1970. november 25.). „Kiállítás a budai Várpalotában”. Lobogó 12 (48), 16. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 
  19. ↑ Héjj, Attiláné (1994. május 15.). „A magyarországi lengyelek története és mai kulturális viszonyai”. Barátság 1 (5), 247. o. (Hozzáférés: 2024. december 22.) 

Források

Read other articles:

吉原シュート

この記事の主題はウィキペディアにおける人物の特筆性の基準を満たしていないおそれがあります。基準に適合することを証明するために、記事の主題についての信頼できる二次資料を求めています。なお、適合することが証明できない場合には、記事は統合されるか、リダイレクトに置き換えられるか、さもなくば削除される可能性があります。出典検索?: 吉原シ...

 

Чулпан (Мензелинский район)

У этого термина существуют и другие значения, см. Чулпан. ДеревняЧулпантат. Чулпан 55°35′03″ с. ш. 53°05′46″ в. д.HGЯO Страна  Россия Субъект Федерации Татарстан Муниципальный район Мензелинский Сельское поселение Николаевское История и география Первое упоминани

 

Catedral de la Asunción de la Virgen María (Varaždin)

Catedral de la Asunción de la Virgen María Katedrala Uznesenja Blažene Djevice Marije na nebo Vista de la catedralLocalizaciónPaís  CroaciaDivisión VaraždinDirección VaraždinCoordenadas 46°18′27″N 16°20′20″E / 46.3075, 16.338888888889Información religiosaCulto Iglesia católicaDiócesis Diócesis de VaraždinAdvocación Virgen MaríaFundación 1646Datos arquitectónicosEstilo arquitectura barrocaMapa de localización Catedral de la Asunción de la Virg...

Амаларіх

Амаларіхлат. Amalaricus Народився 502[1][2]невідомоПомер 531[3][4]Барселона, ІспаніяКраїна Вестготське королівствоНаціональність вестготДіяльність суверенТитул корольПосада король вестготівТермін 511—531Попередник ГезалехНаступник ТеудісКонфесія аріанствоРід...

 

الصوت والغضب

هذه المقالة يتيمة إذ تصل إليها مقالات أخرى قليلة جدًا. فضلًا، ساعد بإضافة وصلة إليها في مقالات متعلقة بها. (سبتمبر 2020) الصوت والغضب (بالإنجليزية: The Sound and the Fury)‏  الصنف فيلم دراما،  وفيلم مقتبس من رواية  [لغات أخرى]‏  مأخوذ عن الصخب والعنف  تاريخ الصدور 5 سبتم...

 

Vampire folklore by region

Le Vampire, lithograph by R. de MoraineLes Tribunaux secrets (1864) Legends of vampires have existed for millennia; cultures such as the Mesopotamians, Hebrews, ancient Greeks, and Romans had tales of demonic entities and blood-drinking spirits which are considered precursors to modern vampires. Despite the occurrence of vampire-like creatures in these ancient civilizations, the folklore for the entity known today as the vampire originates almost exclusively from early 18th-century Southeaste...

هنري غراهام (شاعر)

هذه المقالة يتيمة إذ تصل إليها مقالات أخرى قليلة جدًا. فضلًا، ساعد بإضافة وصلة إليها في مقالات متعلقة بها. (أبريل 2019) هنري غراهام (شاعر) معلومات شخصية تاريخ الميلاد 1 ديسمبر 1930  تاريخ الوفاة 20 مارس 2019 (88 سنة)   مواطنة المملكة المتحدة  الحياة العملية المهنة شاعر  اللغا...

 

Tele Rebelde

This article does not cite any sources. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Tele Rebelde – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (January 2016) (Learn how and when to remove this template message) Television channel Tele RebeldeHeadquartersHavana, CubaProgrammingLanguage(s)SpanishPicture format1080i HDTV(downscaled to 480p for the SDTV feed)Owners...

 

Cold Steel (1987 film)

1987 film by Dorothy Ann Puzo Cold SteelTheatrical release posterDirected byDorothy Ann PuzoWritten byLisa M. HansenDorothy Ann PuzoMoe QuigleyMichael SonyeProduced byLisa M. HansenStarring Brad Davis Sharon Stone Jonathan Banks Jay Acavone Adam Ant CinematographyThomas F. DenoveEdited byDavid BartlettMusic byDavid A. JacksonDistributed byCineTel FilmsRelease date December 11, 1987 (1987-12-11) Running time91 minutesCountryUnited StatesLanguageEnglish Cold Steel is a 1987 Ameri...

آدام همتي

آدام همتي   معلومات شخصية الميلاد 22 يناير 1995 (العمر 28 سنة)تورونتو الطول 1.77 م (5 قدم 9 1⁄2 بوصة) مركز اللعب لاعب وسط الجنسية إيراني المدرسة الأم جامعة تورونتو متروبوليتان  معلومات النادي النادي الحالي ‌‌ بیرسبولیس الرقم 21 المسيرة الاحترافية1 سنوات فريق م. (هـ....

 

The Italian Key

2011 Finnish filmThe Italian KeyDirected byRosa KaroWritten byRosa KaroProduced byPeter O. AlmondTuomas KantelinenSeppo ToivonenStarringGwendolyn AnslowJoana CartocciCinematographyVille TanttuGianni GiannelliEdited byPauliina PunkkiMusic byTuomas KantelinenProductioncompanyHarmaa Media OyDistributed byNordisk FilmRelease dates May 14, 2011 (2011-05-14) (Cannes Film Market) December 16, 2011 (2011-12-16) (Finland) Running time95 minutesCountryFinlandLangua...

 

Nahwitti (trading site)

Nahwitti was a Kwakwakaʼwakw First Nation village and a major trading site during the maritime fur trade era of approximately 1790 to 1850. Today it is an Indian reserve under the administration of the Kwakwakaʼwakw Tlatlasikwala Nation. It is located near the northern tip of Vancouver Island, at Cape Sutil on Queen Charlotte Sound, near Hope Island and the Nahwitti River, east of Cape Scott,[1] and not far from historic Fort Rupert and modern Port Hardy.The North West Coast during ...

Social novel

Literary subgenre The social novel, also known as the social problem (or social protest) novel, is a work of fiction in which a prevailing social problem, such as gender, race, or class prejudice, is dramatized through its effect on the characters of a novel.[1] More specific examples of social problems that are addressed in such works include poverty, conditions in factories and mines, the plight of child labor, violence against women, rising criminality, and epidemics because of ove...

 

1979 Open Championship

Golf tournament1979 Open ChampionshipTournament informationDates18–21 July 1979LocationLancashire, EnglandCourse(s)Royal Lytham & St AnnesGolf ClubTour(s)European TourPGA TourStatisticsPar71[1]Length6,822 yards (6,238 m)[1][2]Field152 players 82 after 1st cut 61 after 2nd cut[1]Cut152 (+10) (1st cut) 227 (+14) (2nd cut)Prize fund£155,000[1]$325,000Winner's share£15,000[1][3] $31,500Champion Seve Ballesteros283 (−1)←&...

 

Eravikulam National Park

National park in India Eravikulam National Park IUCN category II (national park)Strobilanthes kunthianaLocation in Kerala, IndiaShow map of KeralaEravikulam National Park (India)Show map of IndiaLocationIdukki, Kerala, India and Pooyamkutty forest, Ernakulam district, Kerala, IndiaNearest townMunnar, Palani, Theni, Kothamangalam, AdimaliCoordinates10°12′00″N 77°04′59″E / 10.2°N 77.083°E / 10.2; 77.083Area97 km2 (37 sq mi)Visitors148,440&...

Vanguardism

Leninist political revolutionary ideology Part of a series onLeninism Schools of thought Bolshevism Bordigism Marxism–Leninism Nkrumaism Right communism Trotskyism Concepts Anti-imperialism Democratic centralism Dialectical materialism Dual power Labor aristocracy National liberation Revolutionary defeatism Revolutionary situation Self-determination Soviet democracy Vanguardism Workers' state World revolution People Vladimir Lenin Leon Trotsky Nikolai Bukharin Lev Kamenev Joseph Stalin Grig...

 

Firestone Building

For the factory in England, see Firestone tyre factory (London). For the building in Gainesville, see Firestone Building (Gainesville). Orlando's Firestone building, now a club A second view The Firestone Building is a historic building constructed in 1929 in downtown Orlando. It was designed by Tampa architectural firm Francis J. Kennard & Son.[1] Located at 578 North Orange Avenue, it was built for Harvey Firestone's Firestone Tire and Rubber Company. It was used by the company ...

 

La Paz (escultura)

La escultura urbana conocida como La Paz, ubicada en la calle Tigre Juan del barrio de La Carisa, perteneciente a La Corredoria (población de la parroquia de Oviedo), en la ciudad de Oviedo, Principado de Asturias, España, es una de las más de un centenar que adornan las calles de la mencionada ciudad española.[1]​[2]​ El paisaje urbano de esta ciudad se ve adornado por obras escultóricas, generalmente monumentos conmemorativos dedicados a personajes de especial relevancia en...

BS-TBS

TBSホールディングス > BS-TBS 株式会社BS-TBSBS-TBS, INC. BS-TBSの本社・演奏所が所在するTBS放送センター種類 株式会社略称 BS-TBS本社所在地 日本〒107-0052東京都港区赤坂五丁目3番6号TBS放送センター 15階 北緯35度40分18.02秒 東経139度44分4.33秒 / 北緯35.6716722度 東経139.7345361度 / 35.6716722; 139.7345361座標: 北緯35度40分18.02秒 東経139度44分4.33秒 / 北緯35....

 

Victory Liner

Bus company in the Philippines Victory Liner, Inc.A Victory Liner DMMW Volvo B8R bus heading back to Caloocan from Tuguegarao.FoundedOctober 15, 1945; 78 years ago (1945-10-15)Headquarters713 Rizal Avenue Ext., Brgy. 72, Grace Park West, Caloocan, PhilippinesLocaleLuzonService areaMetro ManilaCentral LuzonPangasinanCordillera Administrative RegionCagayan ValleyService typeProvincial OperationHubsCaloocanFleet1,000+ bus units[1]OperatorVictory Liner, Inc.PresidentMari...

 

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!