Lauber László

Lauber László
Született	1902. május 21. Pécs
Elhunyt	1953. augusztus 13. (51 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1926)
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lauber László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lauber László (Pécs, 1902. május 21. – Budapest, 1953. augusztus 13.) építész, a magyar avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

Életpályája, munkássága

Oklevelét a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen szerezte meg 1926-ban. Pályáját Wälder Gyula tervező irodájában kezdte, majd 1927-től 1931-ig a Műegyetem Ókori, később Épülettervezési Tanszékén folytatta, mint tanársegéd.

1930-ban tervezett munkája az Excelsior Autószerviz, amely elnyúló szalagablakaival, egyedi színezésével és kivilágítható reklámoszlopával egyike volt Budapest első modern épületének. (sajnos azóta teljesen átépítették). 1932-ben tervezett Budapest II. Marczibányi tér 9a–9b sz., lejtős terepre épített iker bérvilla szintén a magyar modern építészet korai szakaszában valósult meg, mely ma már műemléki védettségű.

1933–34-től nyitott közös irodát a vele majdnem egyidős Nyiri Istvánnal, aki 1902. május 10-én született. Irodájuk Budapesten az V. kerületi Párisi utca 2. sz. alatt működött 1944 decemberéig, amikor az épületet bombatalálat érte. Ezen időszak alatt számos épületet terveztek, melyek meg is valósultak. Többek között: Budapest XII. Kékgolyó utcai 10. sz. lakóház, Budapest XII. Németvölgyi udvar lakóház, (ma: Hollósy Simon utca). Pénzintézeti Központ a Szabadság téren, Pécsi – Mecseki – Üdülőszálló, stb. A II. világháború előtti – 1933–44 – időben a „Lauber László–Nyiri István” név az építész szakmában összeforrt és fogalommá vált.

A második világháború után – kényszerűségből – 1948-ban Lauber belépett az akkor alakuló állami tervező irodába a MATI-ba, ahol Szendrői Jenő[1] Archiválva 2007. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Középülettervezési csoportjába került. Valószínűleg Lux Kálmán akkori igazgató, vagy Szendrői Jenő hívhatta az 1949-ben alakult Ipari Épülettervező Vállalatba tervezőnek, ahol Szendrői Jenővel több nívós középületet és ipartelepet tervezett. 1949–50-es évek művei: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (akkor: Agrártudományi Egyetem) Budapest XI. Ménesi út 44–48. sz. épülete, valamint a Honvédelmi Minisztérium Budapest V. Balaton u. 7–11. szám alatti központja. Erre az időre tehető a Vas és Fémipari Kutató Intézet, Budapest XI. Fehérvári út 130. ingatlanra tervezett új telephelye is. (Ma sajnos az útkereszteződésben eredetileg tervezett szép parkterület helyére hatalmas lakóépületet építettek. így az épületegyüttes egységes megjelenítése nem érzékelhető). Korai halála előtt még két jelentős műve valósult meg: Az Inotai Alumínium Kohó és a Dunai Vasmű Igazgatási Épülete. Az utóbbi már a „szocreál építészet” jegyeit mutatja. Tanítványai közül kiemelkedik az 1952-ben nála kezdő tehetséges építész, Molnár Péter (1925–2000) munkássága.

1953. augusztus 13-án bekövetkezett halálával kimagasló építészeti tevékenysége is feledésbe merült. Lauber építészeti munkásságának lényegében két korszaka volt:

1. A II. világháború előtti, 1930–44-ig terjedő időszakban – többségében Nyiri Istvánnal közösen – alkotott épületek.
2. A II. világháború utáni, 1949–53-ig terjedő időben – dr. Szendrői Jenővel közösen – tervezett létesítmények.

E két tervezési periódus (Nyíri és Szendrői) építészeti stílusa egységes, kiemelkedő színvonalú.

Munkái

1930–1944

(nagyrészt Nyiri Istvánnal tervezett épületek)

• 1930. Excelsior Autószerviz. Budapest XI. Fehérvári út 71. (átépítve)
• 1932. Hegyi Gyuláné családi háza, Budapest II. Széher út 32. (26).
• 1932. Ikervilla. Budapest II. Marczibányi tér 9a-9b. (műemléki védettségű).
• 1933. Adamy István lakóháza. Budapest I. Iskola utca 2-4. (Nyiri Istvánnal).
• 1933–34. Lakóház. Budapest XII. Kékgolyó utca 10. (Nyiri Istvánnal).
• 1933–34. Budapest XII. Gébics utca 6a-6b. (Nyiri Istvánnal).
• 1934. Lakóház. Budapest XII. Németvölgyi udvar. Ma: Hollósy Simon utca 9. (Nyiri Istvánnal).
• 1934. Lakóház terv. Budapest XI. Csetneki utca (Nyiri Istvánnal).
• 1935. Lakóház. Budapest XI. Budaörsi út 27. (Nyiri Istvánnal).
• 1935. Családi ház. Budapest XII. Deres utca 4. (Nyiri Istvánnal).
• 1935–37. Pécs, Mecsek. Üdülőszálló. (Nyiri Istvánnal, Nendtvich Andorral, Visy Zoltánnal)
• 1936. Lakóház. Budapest I. Szabó Ilonka utca 57 és Jácint utca 3. (Nyiri Istvánnal).
• 1936. Szent Domonkos rendház bővítése. Budapest XIV. Thököly út 58/a. (Nyiri Istvánnal).
• 1936. Futura Rt. bérházának tanulmányterve. Budapest VIII. Rákóczi út 65. (Nyiri Istvánnal).
• 1936. Magyar Lovaregylet bérháza. Budapest V. Szép utca 3. (Nyiri Istvánnal).
• 1936–
• 1937. Szükséglakásos bérházak. Budapest IX. Gubacsi út 91.
• 1936. Lakóház (átépítve). Budapest V. Irányi utca 8. és Kéményseprő utca 3. (Nyiri Istvánnal, Bálint Sándorral)
• 1936. Az 1937. évi Párizsi világkiállítás magyar pavilonjának szűk körű tervpályázata (megvétel)
• 1937–38. Lakóház, Budapest V. Váci utca 68. (Nyiri Istvánnal).
• 1937–38. Tabáni gyógyszálló tervpályázata, 1. díj. (ifj. Dávid Károllyal).
• 1938. Nyíri István családi háza. Budapest XI. Zólyomi út 41. (Nyiri Istvánnal).
• 1938–40. Pénzintézeti Központ (1937-es tervpályázaton nyert). Budapest V. Szabadság tér 5–6. (Nyiri Istvánnal) – műemléki védettségű
• 1940. Budapesti központi városháza tervpályázata 2. díj.
• 1940–41. Telefongyár székháza. Budapest XIV. Hungária krt. 128. (Nyiri Istvánnal)
• 1942. Lakóház. Budapest XI. Vincellér utca 26/a. (Nyiri Istvánnal).
• 1942. Szőlőskert Borértékesítő és Fogyasztási Szövetkezet. Budapest Jókai utca
• OTI rendelőintézet terve.(Nyiri Istvánnal)
• 1943. Családi ház

1948–1953

(nagyrészt Szendrői Jenővel tervezett épületek)

• 1949–50. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (volt: Agrártudományi Egyetem). Budapest XI. Ménesi út 44–48. (Szendrői Jenővel)
• 1949–50. Honvédelmi Minisztérium. Budapest V. Balaton u. 7–11. (Szendrői Jenővel)
• 1949–50. Vas és Fémipari Kutató Intézet. Budapest XI. Fehérvári út 130. (Szendrői Jenővel).
• 1951–52. Dunai Vasmű Igazgatósági épület. Dunaújváros. (Szendrői Jenővel)
• 1949–52. Inotai Alumíniumkohó. Inota. (Szendrői Jenővel, Mátrai Gyulával)

Képgaléria

• 
  Excelsior autószerviz, 1930-ban átépítve
• 
  Marczibányi téri ikervilla, 1932
• 
  Marczibányi téri ikervilla, 1932
• 
  Kékgolyó utca 10. lakóház, 1933–34
• 
  Kékgolyó utca 10. tetőterasz, 1933–34
• 
  Németvölgyi udvar. Hollósy Simon utca, 1934
• 
  Németvölgyi udvar lakóházának részlete, 1934
• 
  Pénzintézeti központ, 1938–40
• 
  Telefongyár székháza Hungária krt., 1940–41
• 
  Vas- és Fémipari Kutató Intézet, 1949–50
• 
  Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 1949–50
• 
  Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 1949–50
• 
  Honvédelmi Minisztérium 1949-50

Emlékezete

Lauber László építészi kvalitását a magyar modern – XX. századi – építészetben betöltött szerepét csak szűk szakmai körben ismerik. Ezt is elsősorban az idős generáció és a művészettörténészek. Az utókor még arra sem méltatta a háború után, hogy az első "Ybl–díjasok" között szerepeltesse.

A Nyiri család Nyiri István hagyatékát – mely nagyrészt Lauber László két világháború közötti munkásságát is bemutatja – a Magyar Építészeti Múzeumnak adományozta.

• A FÉL(T)MÚLT ÉPÍTÉSZETE (ÖRÖKSÉG GALÉRIA. Budapest. I. Táncsics Mihály u. 1. 2006. szeptember 15. – december 1. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959).
• Lauber László (1902-1953) és Nyíri István (1902-1955) emlékkiállítása. HAP Galéria 2008. október 21.
• Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010

Források

• Ferkai András: Buda építészete a két világháború között.(42, 53, 198, 338, 397, 400, 433, 442, 450, 517 számú épületek).
• Ferkai András (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (24, 55, 66, 71, 230.3, 517, 562 számú épületek).
• Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között.(114., 120., 121., 153., 169., 176., 184., 206. oldal).
• ArtPORTAL^{[halott link]}
• HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv Archiválva 2008. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [2]
• Tér és Forma: (archiv képek) 1930/11. sz. 470–472. old., 1933/7–8. sz. 236–237. old., 1935/5. sz. 134–142. old., 1936/12. sz. 334–339. old., 1936/12. sz. 336–337. old., 1937/10. sz. 288. old., 1941/8. sz. 125–130. old., 1942/2. sz. 17–31. old.
• LAPIS ANGULARIS II. (OMvH Magyar Építészeti Múzeum. 1998). Prakfalvi Endre: Életrajzi Vázlat –Nyiri István– 430–496. old.

További információk

Budapest XII. Kékgolyó utca 10. lakóház 2008-ban

• Építészetünk a két világháború között
• Kilátás a Kékgolyó utca 10 tetőteraszáról^{[halott link]}
• Száz éve született Nyiri István építész (Építészfórum. 2002–05–09).
• PONT utazás
• Kereső.hu online lexikon
• Budapesti Városháza pályázata 1940. Preisich Gábor (1909–98)
• Az archaizáló időszak építészete Archiválva 2009. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Arnóth Lajos: A minőség keresése-Szendrői Jenő emlékezete^{[halott link]}
• Molnár Péter emlékdíj^{[halott link]}
• Fotó és építészet egymásratalálása (Zugló Portál 2003–11–06)
• Prakfalvi Endre: A Budapesti ős–metró. (1949–56) Baross-tér
• Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE. (Római Magyar akadémia kiadványa. 1965)
• Rados Jenő: Magyar Építészet Történet. (1971. Műszaki Könyvkiadó)
• Művészeti Kislexikon. (1973/331. old. Akadémiai Kiadó)
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 170. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Jékely Zsolt-Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. (1980. 37. old. 46. sz., 77. old. 105. sz., 137. old. 211. sz., 153. old. 235. sz. Műszaki Könyvkiadó)
• MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1988/12. sz.
• Lőrincz Zsuzsa-Vargha Mihály: Építészeti kalauz. Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. (1997. 6BT kiadása)
• Ligeti Anna: Nyiri István – Lauber László; Holnap, Bp., 2022 (Az építészet mesterei)
• (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1