Apja, Nyiri István építésvállalkozó, az első világháborúban, 1915-ben Odessza mellett egy fogolytáborban halt meg. Négy fiúgyermek maradt utána árván, köztük István volt a legidősebb. Nyiri István egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen kezdte el, majd – a gyorsabb befejezés érdekében – átiratkozott a Felső Építőipari Iskolába. Tanulmányainak befejezése után 1932-ig Wälder Gyula tervező irodájában dolgozott egészen önállósodásáig. Itt ismerkedett meg Lauber Lászlóval is.
1933–1934 között nyitott közös irodát a vele majdnem egyidős Lauber Lászlóval, aki 1902. május 21-én született. Irodájuk Budapesten az V. kerületi Párisi utca 2. szám alatt működött 1944. decemberéig, amikor az épületet bombatalálat érte. Ezen időszak alatt számos épületet terveztek közösen, melyek meg is valósultak. Többek között: Budapest XII. Kékgolyó utca 10. lakóház, Németvölgyi udvari lakóház, (ma: Hollósy Simon utca), Pénzintézeti Központ a Szabadság téren, Pécsi Kikelet-szálló a Mecsekben stb. A második világháború előtti – 1933–1944 között – időben a „Lauber László – Nyiri István” név az építész szakmában összeforrt és fogalommá vált.
Szakmája mellett feleségével gazdálkodó tevékenységet is folytattak a Nógrád vármegyeiLőrinci községhez tartozó földbirtokán. A földvásárlási joghoz még mint „hadiárva” jutott a két világháború között.
1945 után – feleségével – folytatta gazdálkodói tevékenységét a maradék 43 kh. területű gazdaságban. Az államosítások során 1951-ig bezárólag a birtoktól megfosztották, mely területen alakították ki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozó egyik mintagazdaságot.
1948 őszén Benkhard Ágost hívta a Posta Vezérigazgatóság Magasépítési Osztályára. Ebből az osztályból jött létre az Állami Mélyépítés-tudományi Intézet (ÁMTI), majd a Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalat, melynek keretei között – Főépítészi beosztása mellett – tervezési munkát is végzett, 1955-ben bekövetkezett haláláig.
Erre az időszakra tehető az 1948-49-ben felépült – általa tervezett – Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar épülete, mely a korszak egyik legjobban sikerült középülete volt. (Jelenleg műemléki védettség alatt áll). 1949-ben tervezte a Csepeli Postát Félix Vilmossal és 1952-ben az ÁMTI – később UVATERV-MÉLYÉPTERV – székházát a Budapest V. Vigadó téren. 1953-ra tehető – a Gergely Istvánnal közösen tervezett – Tiszalöki vízlépcső megvalósítása. A Földalatti Vasút Népstadion állomás építése „szocreál” stílusban még 1952-ben megkezdődött. A megvalósult felszíni épületek már nem Nyiri tervei szerint készültek.
Munkái
1933 – 1944
(Lauber Lászlóval közösen tervezett épületek)
1933. Lakóház. Budapest I. Iskola utca 2-4. (Lauber Lászlóval)
1933-1934. Lakóház. Budapest XII. Kékgolyó utca 10. (Lauber Lászlóval)
1933-1934. Lakóház. Budapest XII. Gébics utca 6a-6b. (Lauber Lászlóval)
1934. Lakóház. Budapest XII. Németvölgyi udvar. Ma: Hollósy Simon utca (Lauber Lászlóval)
1934. Lakóház terv. Budapest XI. Cseteki utca. (Lauber Lászlóval)
1935. Lakóház. Budapest XI. Budaörsi út 27. (Lauber Lászlóval)
1935. Családi ház. Budapest XII. Deres utca 4. (Lauber Lászlóval)
1935-1937. PÉCS. Mecsek. Kikeletszálló. (Lauber Lászlóval és Nendtvich Andorral)
1936. Lakóház. Budapest I. Szabó Ilonka utca 57 és Jácint utca 3. (Lauber Lászlóval)
1936. Szent Domonkos Rendház bővítés. Budapest XIV. Thököly út 58a. (Lauber Lászlóval)
1936. Futúra Rt. bérházának tanulmányterve. Budapest VIII. Rákóczi út 65. (Lauber Lászlóval)
1936. Magyar Lovaregylet bérháza. Budapest V. Szép utca 3. (Lauber Lászlóval)
1936. Lakóház. (átépítve). Budapest V. Irányi utca 8 és Kéményseprő utca 3. (Lauber Lászlóval)
1937. Budapest V. Szép utca 3. (Lauber Lászlóval)
1937-1938. (elpusztult) Budapest V. Váci utca 68. (Lauber Lászlóval)
1938. Nyíri István családi háza. Budapest XI. Zólyomi út 41. (Lauber Lászlóval)
1938-1940. Pénzintézeti Központ. (1937-ben tervpályázaton nyert). Budapest V. Szabadság tér 5-6. (Lauber Lászlóval)
Nyíri István építészeti kvalitását a modern – 20. századi – építészetben betöltött szerepét szűk szakmai körben ismerik.
A második világháború után, 1953-ban megkapta az Ybl Miklós-díj I. fokozatát a "Háború előtti életművéért"
Az örökösök – Nyiri Mária, Nyiri Vera és Nyiri Péter – a Magyar Építészeti Múzeumra hagyták édesapjuk, így részben Lauber László munkásságát is dokumentáló terv és fotóanyagot.
Születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékeztek szakmai munkásságáról. (ÉPÍTÉSZFÓRUM: "100 éve született Nyíri István építész" 2002-05-09)
A (félt)múlt építészete: Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. (Örökség Galéria kiállítása 2006. szeptember 15-étől december 1-jéig)
LAUBER LÁSZLÓ (1902-1953) és NYIRI ISTVÁN (1902-1955) építészek emlékkiállítása.[1] HAP Galéria 2008. október 21. – 2008. november 21.
LAPIS ANGULARIS II. (Nyiri István 432-485. old.) Magyar Építészeti Múzeum 1998, Prakfalvi Endre: Életrajzi vázlat
Modern és szocreál (Magyar Építészeti Múzeum.2006) Branczik Márta, Fehérvári Zoltán, Prakfalvi Endre: Az Erzsébet téri MÁVAUT buszpályaudvar.35-54. old. Archiv képek és kortárs kommentárok: 142-143. old.
Ferkai A.:Buda építészete a két világháború között. (42, 53 338, 397, 400, 442, 450).
Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (24, 55, 66, 71, 517, 562).
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. (114, 120, 121, 153, 169, 176, 184, 206).
Tér és Forma (archív képek) 1933/7-8. sz. 236-237. old. 1935/5. sz. 134-142. old., 136/12. sz. 234-235. old., 336-337. old., 338-339. old., 1936/12. sz. 336-337. old., 1937/10. sz. 28. old., 1941/8. sz. 125-130. old., 1942/2. sz. 17-31. old.)
A MAGYAR TERVEZŐIRODÁK TÖRTÉNETE.Építésügyi Tájékoztató Központ.2001. Főszerkesztő: Schéry Gábor. UVATERV: 351-376. old.)
Színes képek többsége a cikk szerzőjének a tulajdonát képezik és szabadon felhasználhatók.
Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. (1980, 77. old., 105.sz.,153. old., 235. sz. Műszaki Könyvkiadó)
Lőrincz Zsuzsa – Vargha Mihály: Építészeti kalauz: Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. (1997, 6BT kiadása)
Ligeti Anna: Nyiri István – Lauber László; Holnap, Bp., 2022 (Az építészet mesterei)
(szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1
.jpg)
,_Budapest.jpg)
.jpg)
