1959-ben létrehozta a Pécsi Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti tagozatát, 1968-ban a Pécsi Műhely nevű képzőművészeti csoportot, 1985-ben az Apáczai központ művészeti iskoláját, 1992-ben az Apáczai központ Martyn Ferenc művészeti Szabadiskoláját. 2000 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Félszáz egyéni és közel másfélszáz csoportos kiállításon vett részt itthon és külföldön.
Életpályája
1947-ben a pécsi Széchenyi Gimnáziumban érettségizett.[3] 1950–1952 között a Pécsi Pedagógiai Főiskolán rajztanári diplomát szerzett.[3] 1964-ben diplomázott az Magyar Képzőművészeti Főiskola festő tanár szakán.[3] Munkásságát Pécsett fejtette ki, mesterének Martyn Ferencet tekintette, akit 16 éves korában ismert meg. A Pécsi Tanárképző Főiskola, a pécsi Leővey Klára Gimnázium, a pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársa, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára, 1985–1992 a pécsi Apáczai Központ művészeti iskolájának, majd 1992-től a Művészeti Szabadiskolájának művészeti vezetője. 1994-től a Janus Pannonius Tudományegyetem művészeti intézetében komplex művészeti szemináriumot vezetett, majd a Művészeti Karon volt a festészeti tanszék tudományos főmunkatársa és később osztályvezető óraadó tanár.
Lantos életműve Pécs és a dél-dunántúli kulturális művészeti központ autonómiáját erősítette. Festészeti munkássága az 1950-es években a „látványfestészetből” indult, hogy fellelve a tájképek, enteriőrök, emberi alakok vagy csendéletek szerkezetét és színkompozíciós lehetőségeit, az 1960-as évekre eljusson a mondriani értelemben vett absztrakcióig.
Rá is hatással voltak a nemzetközi geometrikus művészet variációs, kombinatorikai, permutációs, szisztematikus, szeriális stb. törekvései. Variációs rendszereinek alapsémája egy négyzetháló, melyben körívek és egyenesek átmetszései hoznak létre ismétlődő, színekkel kitöltött felületfelosztásokat. Ilyen struktúrák elforgatásai és egymásra vetítései 1980 körül „interferenciákat” hoztak létre. Munkáiban ugyanakkor az organikus formákban felismert matematikai törvényszerűségeket (pl. Fibonacci-sorozat, ill. aranymetszés) is hangsúlyozta. Fő médiuma az olaj- és akrilfestmény, de murális feladatokhoz alkalmazta az iparizománcot is.
Az 1970-es évektől kezdve foglalkozott a sűrű, többnyire vízszintes párhuzamos vonalak optikai hatásával. E kísérletekből keletkeznek a Vibrációk (1982) míg a párhuzamosok sávokká és egymásra épülő faktúrarétegekké bővülése, bevallottan zenei struktúrákhoz vezet (Vonalnagyítások, 1979-1985; Szólamok, 1992; Hangzások, 1996). Majd a függőleges-vízszintes, derékszögű négyzetháló szerepe egyre jobban háttérbe szorul, különböző szögeket bezáró ferdék metszik át a felületet, a szabályos motívumok felaprózódnak, a geometria szubjektív, pasztózus, expresszív faktúrával keveredik. Az utolsó években Lantos felszabadult, színpompás „eklektikához” jutott el anélkül, hogy korábbi intellektualizmusát feladta volna.
2006Terek, formák síkban, (kiállító művészek: Balogh László, Baska József, Lantos Ferenc, Mórotz László, Nemcsics Antal, Pataki Ferenc, Selényi Károly, Serényi H. Zsigmond), Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest; Mesterek (Kiállító művészek: Csík István, Fóth Ernő, Gerzson Pál, Kocsis Imre, Lantos Ferenc, Molnár Sándor és Veres Sándor). Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Budapest, Andrássy út 6.
2007IX. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása, Olof Palme Ház, Budapest.
2009Lantos Ferenc 80 éves : Lantos Ferenc és tanítványai kiállítása (Kiállító művészek: Lantos Ferenc, Benedek Barna, Bogdán János, Czakó Zsolt, Csordás Dániel, Dechandt Antal, Egle Anita, ifj. Ficzek Ferenc, Kigyós Borbála, Ottó László, Sas Miklós, Simon Erika), Parti Galéria, Pécs; Nemzetközi Kepes Társaság kiállítása, Budapest
2010Kaleidoscope Pécs2010, (Kiállító művészek: Benedek Barna, Ernszt András, Ficzek Ferenc, Gyenis Tibor, Lantos Ferenc, Leitner Barna, Lengyel Péter, Makra Zoltán, Miklya Gábor, Pinczehelyi András, Pinczehelyi Sándor, Somody Péter, Tóth Zsuzsa és Varga Rita). Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, Brüsszel
Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz József. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Lantos Ferenc lásd 586-588. p. ISBN 963 8477 458
Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999. ISSN 1215-7066 Lantos Ferenc szócikkét ld. II. köt. 973. p.
