Lant csillagkép

Ez a szócikk a csillagképről szól. Hasonló címmel lásd még: Lant.

Lant csillagkép
Adatok
Latin név	Lyra
Latin birtokos eset	Lyrae
Rövidítés	Lyr
Rektaszcenzió	19h 7m – 22h 3m
Deklináció	+61° 20' – +27° 45'
Területe	286 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	52
Teljesen látható	északi 90°-tól déli 29°-ig
Legfényesebb csillag	α Lyrae (Vega)
fényessége	0,03^m
Szomszédos csillagképek	Sárkány Herkules Kis Róka Hattyú

A Lant csillagkép a Mercatorban

A Lant csillagkép

A Lant (latin: Lyra, görög λύρα)^[1]) egy csillagkép. Egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász felsorolt, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió is elismer. Legfényesebb csillaga az α Lyrae - Vega, az égbolt egyik legfényesebb csillaga.

A Líra csillagkép az északi féltekén tavasztól őszig látható, míg a déli féltekéről csak a téli hónapokban, az égbolt alján látható.

Története, mitológia

A régi görögök hangszere volt a líra, innen ered a műnem („líra”) és a csillagkép neve is. A lírát a mitológia szerint Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett adnia. Az egyik monda szerint ez a lant Arióné volt, aki ennek segítségével menekült meg a biztos halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, az állatok pedig kivitték a partra.

A másik monda Orpheuszhoz fűződik, aki az alvilágból akarta visszahozni kedvesét. Énekével megszelídítette a Kerberoszt, Perszephoné pedig visszaengedte Eurüdikét azzal a feltétellel, hogy Orpheusz nem néz hátra. A dalnok azonban nem bírta ki, hogy vissza ne nézzen, s örökre elveszítette kedvesét.

A lírát a hangszertanban járomlantnak is nevezik, az ógörög szövegek magyar fordításában gyakran lant néven szerepel, ehhez igazodik a csillagkép magyar neve is.

Csillagok

• α Lyrae - Vega
• β^1,2 Lyr - Sheliak: sárgásfehér színű fogyatkozási kettős, 12 nap és 22 óra alatt 3,4 magnitúdóról 4^m,3-ra változik. A kísérője kék színű, nyolcadrendű csillag. A kettős észleléséhez kis nyílású távcső is elegendő. A fogyatkozási kettőst két 9^m-s csillag kíséri.
• γ Lyr - Sulafat harmadrendű, B9 III osztályba sorolt csillag.
• δ Lyr: egy 6^m-s kékesfehér és egy 4^m-5^m közötti, vörös óriás által alkotott változó kettős.
• ε Lyr - A Dupla Kettős, ötödrendű, fehér színű csillagok alkotják ezt a laza párt. A pár tagjai önmagunkban is szoros kettősök, amelyek kb 75 mm-es nyílású, erős nagyítású távcsővel észlelhetőek.
• RR Lyrae, az RR Lyrae típusú változócsillagok osztályának névadója

Mélyég-objektumok

• Gyűrűs-köd (Messier 57, NGC 6720): a legismertebb planetáris köd.
• Messier 56 (NGC 6779): laza szerkezetű gömbhalmaz.

Meteorok

A Lyridáknak nevezett meteorraj évente kétszer bombázza hullócsillagokkal a Földet. Az április 21-22-ei – ez a fényesebb – átlagosan 15, a június 16-ai zápor pedig 8 meteort zúdít óránként az égitestre.

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2

A Wikimédia Commons tartalmaz Lant csillagkép témájú médiaállományokat.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lyra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

1. Lesley Brown: The New Shorter Oxford English Dictionary. Vol. 1: A−M. Clarendon Press, Oxford 1993, p. 1651