Láczai-Fritz Oszkár, gyakran csak Fritz Oszkár (Ürményháza, 1878. augusztus 7. – Budapest, 1958. január 29.) magyar építész, egyetemi tanár, építészeti szakíró.
Fritz Vilmos és Schwimmer Emília fiaként született. A budapesti Műegyetemen (ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) nyert építészi oklevelet. Ezt követően tanársegédként dolgozott Schulek Frigyes, később adjunktussá, majd műegyetemi magántanárrá nevezték ki. Oktatói tevékenysége mellett több saját épületet tervezett (ld. alább a listában), de foglalkozott műemlékek helyreállításával is (pl. a 14. századi Mátraverebélyi római katolikus templom. Kutatta az építőkövek időjárással összefüggő pusztulását és védelmét, több írása megjelent ezen a területen.
Tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, egyben ő volt az Országház műszaki főigazgatója is.[5] 1913-ban alaprajzot készített a zirci cisztercita apátságról Hümpfner Tibor ásatása alapján.[6] 1914-ben javaslatot tett a brassói Millenniumi emlékmű újjáépítésére.[7] 1926-ban az ő vezetésével történt a Tállyai római katolikus templom felmérése.[8] Tervet készített a Füzéri vár kápolna és kaputorony részleges felújításához Lux Kálmánnal és Lux Gézával közösen.[9]
Részt vett Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programjában egy budapesti iskolaépülettel,[10] és a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).[11]
Az ő műtermében dolgozott Bene Antal (1887–1960) műépítész.[12]