Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök (és egyben ekkor egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére az angol munkástelepek mintájára, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát.[1]
A tér kialakítására kiírt pályázatot Kós Károly, mint meghívott építész nyerte meg 1912-ben.
A tér kialakítása, épületek
A Kós Károly tér légi felvételenLakóházak a téren
Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni.
A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút köti össze.
Noha az általános kialakításáért Kós felelt, sem neki, sem más építésznek nem engedték meg, hogy kettőnél több épületet tervezzenek ide, így Kós csak a 2. és 3. számú épületet, valamint a keleti kapuépítményt (a „Kós-kaput”) tervezhette meg. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos,[2]Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Wälder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes a tér 5-ös száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte. A teret a Heintz Béla által jóval később, 1930-ban tervezett katolikus Wekerlei Munkás Szent József-templom zárja le. Keleti és nyugati végén egy-egy kapu van, mely a telepet átszelő Hungária út két torkolata fölött ível át. A keleti kaput Kós Károly, a nyugatit pedig építésztársa, Zrumeczky Dezső tervezte.
Ahogy az utakat és az épületeket, úgy a középső parkosított részt és benne a növényzetet is teljesen tudatosan tervezték meg és alakították ki (akárcsak az egész Wekerletelepen).
Neve kezdetben Fő tér, később pedig Petőfi tér lett, végül 1987-ben nevezték el kialakítójáról, Kós Károlyról, akinek 1987. november 25-én avatták fel egész alakos szobrát a parkban.
2010-ben a tér parkrészét, valamint a templomot Európai Uniós támogatásból teljesen felújították,[3][4]2011 szeptemberében pedig a tér összes lakóépületét és velük a templomot is műemlékké nyilvánították.
A tér 4-es számú lakóépülete az 1998-2021 között sugárzott Barátok közt című televíziós sorozatban vált ismertté, mint az a fiktív "Mátyás király téri" társasház, ahol a szereplők többsége él és ahol a cselekmény nagyrészt játszódik. A sorozat házhoz közeli kültéri jeleneteit szintén a téren vették fel.
_2.jpg)
