PROFILBARU.COM

	Kroó Norbert
Született	1934. szeptember 19. (90 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fizikus
Iskolái	Fáy András Gimnázium (–1953); Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1958);
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1970); Gyulai Zoltán-díj (1971); Jedlik Ányos-díj (2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004); a Pannon Egyetem díszdoktora (2005); Willis E. Lamb-díj (2009); az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora (2009); Prima Primissima díj (2011); Lánchíd-díj (2012); Az év ismeretterjesztő tudósa (2015);
	Tudományos pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tudományos fokozat	a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa (1965); a fizikai és matematikai tudományok doktora (1968);
Szakintézeti tagság	Magyar Tudományos Akadémia; Európai Akadémia (1993–);
	MTMT; MTA;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kroó Norbert témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kroó Norbert (Budapest, 1934. szeptember 19. –) magyar fizikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1999 és 2005 között az MTA főtitkára, majd 2005-től alelnöke. A szilárdtestfizika neves kutatója. 1981 és 1998 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Kutatóintézete igazgatója volt.

Életútja

1953-ban érettségizett a budapesti Fáy András Gimnáziumban, majd ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, ahol 1958-ban szerzett fizikus diplomát.

Diplomájának megszerzése után a Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) munkatársa lett, munkája során 1963 és 1964 között Svédországban, illetve 1968 és 1971 között a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben is dolgozott, ahol igazgató-helyettesi rangot töltött be. Hazatérése után a KFKI főosztályvezetőjévé nevezték ki, majd 1981-ben kinevezték az MTA Szilárdtestfizikai Kutatóintézet igazgatójának. Tisztségében többször is megerősítették. A kutatóintézetet egészen 1998-ig irányította. Ekkor kutatóprofesszori megbízást kapott. 1980-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. Többször volt különböző német egyetemeken vendégprofesszor.

1965-ben védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1968-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Szilárdtestkutatási Komplex Bizottságának lett tagja, később annak elnöke lett, ezt a tisztségét 1994-ig viselte. Bekerült többek között az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába, a Lézerfizikai és Spektroszkópiai, illetve a Szilárdtestfizikai Bizottságba is. 1985-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává. 1999-ben az akadémia főtitkárává választották, tisztségében 2002-ben megerősítették. 2005-től 2011-ig az MTA egyik alelnöki pozícióját töltötte be. 1993-ban a londoni Európai Akadémia is felvette tagjai sorába, itt később osztályelnök is volt.

Kutatói és akadémiai állásai mellett a több tudományos társaságban is vezető szerepet vállalt: 1976-ban megválasztották az Eötvös Loránd Fizikai Társaság főtitkár-helyettesévé, majd 1980 és 1985 között annak főtitkára, később 1990-ig elnöke volt. 1991 és 1993 között az Európai Fizikai Társaság alelnöki, majd 1995-ig annak elnöki posztját is betöltötte. Rövid közigazgatási kitérőt is tett: 1998 és 1999 között az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt, amiről az MTA főtitkárává történt megválasztása után mondott le. 2001-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkájában is részt vesz.

Munkássága

Elsősorban a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika kérdéseivel foglalkozik. Kutatásai során vizsgálta a rendezett kondenzált rendszerek szerkezetét, dinamikáját és optikai tulajdonságait. Fontos eredményeket ért el a szilárdtestlézerek fizikája, fejlesztései és alkalmazásai területén, itt több szabadalmat regisztrált. A fémek fizikájával kapcsolatban a különböző fémrétegek, illetve fém–fémoxid–fém-szerkezetek fényemittáló (azaz fénykibocsátó) tulajdonságaival foglalkozott.

Emellett jelentősebb eredményei vannak több lézerfizikai területen: a lézerfény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata, a gázlézerek fizikája és gyakorlati alkalmazásai, valamint a lézerek és az alagútmikroszkópia együttműködése-kombinálása. Munkája során foglalkozott a nemlineáris optika, a felületi plazmonok és a nanofizika egyes kérdéseivel is. Kutatásaihoz neutronszórás, a lézerspektroszkópia és az alagútmikroszkópia módszereit alkalmazza.

Jelenleg a fúziós reaktor technikai megvalósításán dolgozik.^[8]

Több mint kétszáz tudományos dolgozatot írt és negyven szabadalmat jegyeztetett be.

Családja

1958-ban nősült, felesége Harsányi Ibolya Kamilla, középiskolai tanárként dolgozott. Házasságukból két gyermek: egy fiú és egy leány született. Nyolc unokája van.

Díjai, elismerései

Akadémiai Díj (1970)
Gyulai Zoltán-díj (1971)
Pázmány Péter-díj (1997)
Alexander von Humboldt-díj (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004)
a Helsinki Műszaki Egyetem díszdoktora (2004)
Jedlik Ányos-díj (2004)
a Pannon Egyetem díszdoktora (2005)
a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet díszdoktora (2008)
Willis E. Lamb-díj (2009)
az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora (2009)
Prima Primissima díj (2011)
Lánchíd-díj (2012)^[9]
Az év ismeretterjesztő tudósa (2015) Nevét ettől az időponttól kezdve a 269742 Kroonorbert (1998 UH23) nevű kisbolygó őrzi.^[10]^[11]

Főbb publikációi

Inelastic Scattering of Cold Neutrons by Condensed Argon (társszerző, 1964)
Magnetic Neutron Scattering in Dilute Al(Mn) Alloy (társszerző, 1974)
Laser Induced Reorientation of Nematic Liquid Crystals (társszerző, 1981)
Epithermal Inelastic Neutron Spectrometry Using a Resonance Detector (társszerző, 1981)
Evolution of the Coherence of Vibrational States in a Gradual Disorder-Order Phase Transition (társszerző, 1984)
A lézerek titkai (1987)
Fotonok, neutronok, szilárd testek. Az anyagszerkezettől a lézerekig (értekezések, 1989)
Decay Length of Surface Plasmons Determined with a Tunneling Microscope (társszerző, 1991)
Anyagtudomány és modern optika (1991)
Methods To Generate Femto- and Attosecond Electron and X-ray Pulses (társszerző, 1996)
Quantum Metal Optics (társszerző, 2007)
Nonlinear Processes Induced by the Enhanced Evanescent Fields of Surface Plasmons Excited by Femtosecond Laser Pulses (társszerző, 2008)
Spontaneous Emission of Radiation by Metallic Electrons in the Presence of Electromagnetic Fields of Surface Plasmon Oscillations (társszerző, 2009)

Jegyzetek

↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
↑ http://www.uni-pannon.hu/index.php/az-egyetemrol/az-egyetem-tortenete/diszdoktoraink
↑ http://www.lambaward.org/
↑ https://www.elte.hu/file/ELTE_diszdoktorok.pdf
↑ http://primissima.hu/dijazottak/list.php?type=cat&categories_id=63
↑ https://hvg.hu/itthon/20120831_Lanchiddijat_kapott_Sebestyen_Marta
↑ https://www.ae-info.org/ae/User/Kroo_Norbert
↑ Megszelidíteni a magfúziót? klubradio.hu
↑ MTI: Sokat tettek a nemzetközi kapcsolatokért: Átadták a Lánchíd-díjakat. ma.hu, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
↑ 269742 Kroonorbert (1998 UH23). nasa.gov. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
↑ Kroó Norbert kapta az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díjat

Források

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 752. o.
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2008, 640. old., ISSN 1787-288X
Kroó Norbert fizikus, akadémikus 80 éves
Ézsiás Erzsébet: A tudomány nagykövete. Kroó Norbert életpályája; Lexica, Bp., 2013 (Magyar tudósok)