Ferenc-aknán, Selmec egyik bányatelepén, régi felvidéki család sarjaként született. Édesapja Réz (Richter) Géza bányamérnök, főiskolai tanár, 1918-19-ben a Bányászati és Erdészeti Akadémia rektora. Második gyermekként érkezett, az első gyerek halála után. Idővel hatan voltak testvérek (az első gyermeket nem számítva). Gyermekkorában családjával sokat költözött, Körmöcbánya, Szélakna, Hodrus, Budapest voltak állomáshelyeik. Végül Selmecbányára került, ismét itt járt gimnáziumba, és férjhez is itt ment 1912-ben.[2] Selmecbányán születtek meg gyermekei, 1913-ban fia, Kosáry Domokos a későbbi történész, és egy leánygyermek. Az első világháború után Selmecbánya Csehszlovákiához került, amelyet 1919-ben elhagytak, s kezdetben családjával Sopronba került, majd Budapestre.
Első verseit hétévesen írta, szellemi mentorának tartott nagyapja biztatására. Tizenöt évesen felvidéki lapoknál jelentek meg írásai, majd pályázatokon nyert, s felfigyeltek írói talentumára. Kezdetben megjelent versei háborúellenes hangvételűek voltak. Írói munkásságának első jelentősebb állomását egy kis cselédlány tragikus története jelenti, a Filomena című regénye, amely 1920-ban elnyerte az Athenaeum pályadíját. Ez volt a kiadó első regénypályázata, s a pályázat nyertese, Kosáryné Réz Lola az ismert írónők sorába emelkedett. A két háború közötti időszak egyik kedvelt írónője lett. Művei nagy példányszámban fogytak. Füst Milán a Nyugatban méltatta Ulrik inas című regényét. 1921 és 1944 között 38 ifjúsági regénye jelent meg.
Kádár Judit: A gyengéd férfiak korán haltak. A történelmi önreprezentácó feminista megújítása Kosáryné Réz Lola regénytetralógiájában. Kalligram, 2009. 5. sz. 73-78.
