Koprivna (szerbül: Копривна) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Koprivna településnek a Szerb Köztársaság területéhez került, nagyobbik része.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 77 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 21, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délre fekvő dombos, erdős területen, a Velika Rijeka völgyében és a Sansko polje (Szanai-síkság) északi végében, a Sanski Mostról Prijedorba vezető főút mentén fekszik. A Mala és a Velika Rijeka a falutól északra a dombok között ered, a falu északnyugati szélén a Velika Rijekában egyesül és 6 km megtétele után a falutól délre ömlik a Szanába.[3]
Népessége
Nemzetiségi csoport
|
Népesség 1991[4]
|
Népesség 2013[4]
|
Szerb
|
650
|
518
|
Bosnyák
|
0
|
0
|
Horvát
|
2
|
4
|
Jugoszláv
|
36
|
2
|
Egyéb
|
10
|
5
|
Összesen
|
698
|
529
|
Története
1879-ben 348 lakosából 340 ortodox szerb és 8 muszlim volt. Koprivna községben 1934-ben alakult meg a szerb mezőgazdasági szövetkezet, mely főleg fajtatiszta állatállománnyal, vetőmagtermékekkel és gyümölcsfa csemeték beszerzésével foglalkozott. A falu központjában volt egy hektár kísérleti földje, amely példaként szolgált a parasztoknak arra, hogyan kell művelni a földet. 1941-ben 103 lakosából a szerbek mellett csak egyetlen horvát család élt itt. 1925-ben konfliktus tört ki a hely miatt, hogy az iskola hol épüljön, ezért csak 1946-ban építették meg.[3]
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település nagyobb, 15,42 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település kisebb, 2,41 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Nevezetességei
Szent Lazarevics István despota tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
Jegyzetek