Kiss Kovács Gyula

Kiss Kovács Gyula
SzületettKiss Kovács Gyula
1922. január 5.
Budapest
Elhunyt1984. július 20. (62 évesen)
Zsennye
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrászművész
IskoláiKépzőművészeti Főiskola (-1949)
KitüntetéseiA Szinyei Társaság fiatal szobrászok díja (1947)
Munkácsy Mihály-díj (1965, 1971)
Érdemes művész (1977)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Kovács Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kiss Kovács Gyula (Budapest, 1922. január 5. – Zsennye, 1984. július 20.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, érdemes művész.

Élete

Tanulmányait 1949-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. Tanárai Sidló Ferenc és Pátzay Pál voltak. 1952-1954 között a Magyar Néphadsereg Művészeti Stúdiójának tagja volt. Valamennyi szobrászati műfajban jelentőset alkotott. Ismert és keresett köztéri szobrász volt. Plasztikáin a valóság összetett megragadására törekedett. Nem típusokat akart alkotni, hanem az emberi egyéniség ábrázolását tűzte céljául. Monumentális erő feszíti nemcsak köztéri szobrait, hanem kisplasztikáit is. Érmei lírai életérzéseket, a természetszeretetet közvetítik. Jelentős műve a soproni felszabadulási emlékmű és a szekszárdi Babits-szobor. Három süttői mészkő domborműve látható a Római Szent Péter-bazilika „Magyarok Nagyasszonya” altemplomban.

Jó barátságban állt Kiss Sándor szobrászművésszel, így Zsennyére telepedett feleségével, Tóth Emőke szobrászművésszel. Előbb házat vásároltak 1975-ben, majd 1985-ben végleg ideköltöztek. Végakarata szerint a Szent Cecília temetőben nyugszik.

Fürdőzők
Babits Mihály szobra Szekszárdon

Válogatott csoportos kiállításai

1950-től minden jelentős hazai és külföldi csoportos kiállításon részt vett. 1969-ben részt vett a II. Országos Kisplasztikai Biennálén Pécsen.

Művei

Köztéri művei

Ülő lány, 1958. alumínium, XIV. ker., Kerepesi út 78/b.
Haan Lajos mellszobra, Békéscsaba, Szoborsétány
  • Álló leányalak (bronz, 130 cm, Év n. Budapest, XIV. ker.) [1]
  • A Pákozdi csata emlékműve (obeliszk, vörös márvány dombormű, 1951, Pákozd) [2]
  • Szabó Ervin (emléktábla, 1954, Budapest, VIII. ker. - eltűnt)[3]
  • Mackók (1957, Budapest, XIV. ker.) [4]
  • Ülő lány (1958, Budapest, XIV. ker.)[5]
  • Vak Bottyán (1958, Budapest, VI. ker.) [6]
  • Anya gyermekkel (1959, Budapest, VIII. ker.) [7]
  • Kútszobor (fém, 1958, Miskolc, Akadémia kert)
  • Merengő (alumínium, 1959, Budapest, Kerepesi úti lakótelep)
  • Dombormű (kő, 1960, Budapest, Vígszínház)
  • Hunyadi János (1960, Tatabánya)[8]
  • Kiskatona (alumínium, 1960, Budapest, XX. ker., Csarnok tér)
  • Homlokzati plasztika (alumínium, 1961, Budapest, Madách Színház)
  • Ülő akt (mészkő kútfigura, 1961, Balatonfüred, Szívkórház)
  • Lemezdomborítás (fém, 1963, Eger, Gárdonyi Géza Színház)[9]
  • Vízköpő (vörösréz, 1964, Budapest, II. ker., Rómer Flóris u., Magyar Autóklub)
  • Kötéllel ugráló lány (vörösréz, 1964, Oroszlány, Általános Iskola)
  • Figurák (rézlemez domborítás, 1965, Budapest, Thália Színház)
  • Ülő nő (Véradó szobra) (bronz, 1965, Budapest, XI. ker., Daróczi út, Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet) [10]
  • Ornamentális kerámia dombormű (kerámia, 1965, Pécs, Jókai utca, Általános Iskola)
  • Mennyezetplasztika (gipsz, 1966, Budapest, Budapesti Történeti Múzeum)
  • Ülő nő (mészkő, 1967, Budapest, XXII. Rendelőintézet)[11]
  • Jacques Billiet (bronz portré, 1968., Budapest, Andrássy út, MÚOSZ)
  • Lemezdomborítás (fém, 1958, Balatonfüred, Hotel Marina)
  • Babits Mihály (bronz, 1969, Szekszárd, Művelődési Ház)
  • Emléktábla (bronz, 1969, Szolnok, Szolnok Megyei Néplap Szerkesztősége)
  • Dr. Merényi Gusztáv (bronz portrédombormű, 1970, Budapest, IX. ker., Gyáli úti Kórház)
  • Felszabadulási emlékmű (bronz, 1970, Sopron, Május 1. tér)
  • Haan Lajos (bronz mellszobor, 1970, Békéscsaba, Szoborsétány)[12]
  • Női figura (Thalia) (kő, 1970, Nyíregyháza)[13]
  • A Magyar Élettani Társaság megalakulása (bronz emléktábla, 1971, Tihany, Biológiai Kutató Intézet)
  • Dombormű (mészkő, 1971, Kiskőrös, Gyógyfürdő)
  • Emléktábla (bronz dombormű, 1973, Miskolc, Nemzeti Színház)
  • Dombormű (mészkő, 1973, Balatonszemes, volt Minisztertanács Üdülő)
  • 900 éves jubileumi emlékmű (márvány, 1975, Tiszaalpár)[14]
  • Női akt (mészkő, 1976, Balatonfüred, Állami Kórház)[15]
  • Domborművek (bronz, 1976, Budapest, Hilton Szálló)
  • Georges Dopagne (bronz dombormű, 1976, Budapest, VII. ker., Rákóczi út, Vue Touristique)
  • Dózsa (bronz, 1977, Dunaújváros, Dózsa György u.)[16]
  • Csontváry Kosztka Tivadar (bronz mellszobor, 1979, Szeged, Nemzeti Emlékcsarnok) [17]
  • Három dombormű (kő, 1980, Róma, Szent Péter-bazilika, Magyar Kápolna)
  • Kút (Oroszlános kút) (bronz, mészkő, 1980, Hódmezővásárhely) [18]
  • Kubikus emlékmű (mészkő, 1983, Szeghalom)
  • Dombormű (kő, 1984, Kiskőrös, Általános Iskola)
  • Ivókút (bronz, mészkő, 1985, Marcali)
  • Tűzoltók emlékére (Tűzkakas) csobogó (plasztika, 1985, Győr) [19]
  • Csontváry Kosztka Tivadar (bronz mellszobor, 1986, Budapest, Csontváry Terem, Pécs)[20]
  • Figurák (kő, 1986, Budapest, Békásmegyer)
  • Halászfiú halakkal (bronz díszkút, 1987, Paks, Halászcsárda).

Emlékérmei, plakettjei

Források

Irodalom

  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
  • Soós Gy.: Kiss Kovács Gyula érmei. In: Numizmatikai Közlöny, 1966.

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!