Kettős többség

A kettős többség olyan szavazási szabály, amelyben két külön kritérium alapján szükséges szavazatok többsége. A mechanizmust általában akkor használják, ha egy nagy jelentőségűnek ítélt intézkedéshez erős támogatásra van szükség. Egyesek a kettős többség alá sorolják a törvényhozó testületekben a határozatképességhez szükséges jelenlevők számának követelményét és a népszavazásokon vagy választásokon alkalmazott részvételi küszöböt is.

Használata

Magyarország

2014 óta a Fővárosi Közgyűlésben csak akkor sikeres egy előterjesztés, ha a képviselők többsége mellett annyi kerület polgármestere is megszavazza, amennyi együttesen a főváros teljes lakosságszámának több mint felét kiteszi.^[1]

Európai Unió

Az Európai Unióban a kettős többségi szavazás a Lisszaboni Szerződés végrehajtását követően az Európai Unió Tanácsában szavazatok mesterséges súlyozását váltotta fel, ez egy kettős minősített többségi szabály. A minősített többséghez a szavazásra jogosult EU-tagállamok 55%-a szükséges, amely a szavazásra jogosult tagok lakosságának legalább 65%-át képviseli az Európai Bizottság javaslatának jóváhagyásához. Ez a szavazati joggal rendelkező tagállamok 72%-ára emelkedik, ami legalább 65%-át képviseli az EU szavazati joggal rendelkező tagjainak, amennyiben a javaslat valamely tagállamból származik (megerősített minősített többség). A javaslatok blokkolhatók, ha az EU lakosságának több mint 35%-át képviselő Tanács legalább négy tagjának minősített többsége megalakul (blokkoló kisebbség). ^{[2] [3] [4]}

Finnország

Finnország alkotmányának megváltoztatásához először az ülésező parlament egyszerű többségének kell megszavaznia a módosítást. A módosítást a következő általános választásig halasztják. A következő parlament végül megszavazhatja (ratifikálja) a módosítást, de a képviselők kétharmadával. Így általában két különböző parlament kettős többsége szükséges az alkotmánymódosítások elfogadásához. Gyorsított eljárásba azonban be lehet lépni, ha az ülésező parlament öthatoda a módosítást sürgősnek nyilvánítja. Ezt követően a jelenlegi parlament kétharmados többsége gyorsított eljárással ratifikálhat egy módosítást. ^[5]

Montenegró

Amikor Montenegró a Szerbiától való függetlenedés mellett szavazott, az EU ragaszkodott ahhoz, hogy a többség 55%-os többségben részesüljön, hogy elismerje az eredményt; ez a szupertöbbség a kettős többséghez hasonlított, és elkerülné azt a véget nem érő vitát, amelyet kisebb többség esetén eredményezhetett volna.

Észak-Írország

A Belfasti Megállapodás értelmében, ha 30 vagy több képviselő kéri, egy intézkedés „közösségi szavazásra” bocsátható, amelyhez mind a nacionalista, mind az unionista tábor többsége szükséges.

Svájc

Svájcban az alkotmánymódosítás népszavazással történő elfogadásához kettős többség szükséges; nemcsak a választók többségének kell a módosítás mellett szavaznia, hanem a kantonok többségének is bele kell adnia a hozzájárulását. Ezzel elkerülhető, hogy egy nagyobb kanton módosító indítványokat kényszerítsen a kisebbekre, és fordítva.

Jegyzetek

1. Budapest portál | A nemzet fővárosa (hu-HU nyelven). budapest.hu. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
2. Article 6(2) of the Lisbon Treaty.
3. „Timeline: The road to Lisbon”, BBC News, 2009. november 3. (Hozzáférés: 2009. november 4.) 
4. Qualified majority - Consilium. www.consilium.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. március 30.)
5. Eduskunta säätää lait - lainvalmistelun vaiheet (finn nyelven). Eduskunta.fi. Parliament of Finland. (Hozzáférés: 2016. március 19.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Double majority című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.