Kertész Tamás (Budapest, 1929. április 1. – Debrecen, 1989. március 2.) válogatott magyar labdarúgó, csatár, edző. Unokája Konta Johanna ausztrál születésű, brit színekben versenyző teniszező.[2][3]
Az Albertfalvai SC-ben kezdett futballozni, ahol 15 évesen a felnőtt csapatban szerepelt. Ezután a Budapesti Lokomotív játékosa volt.[4] 1953 és 1960 között volt a Ferencváros játékosa, ahol egy bajnoki ezüst- és három bronzérmet szerzett a csapattal. A Fradiban 179 mérkőzésen szerepelt (97 bajnoki, 69 nemzetközi, 13 hazai díjmérkőzés) és 54 gólt szerzett (29 bajnoki, 25 egyéb). 1960 és 1963 között a Debreceni MVSC játékosa volt.
1955-ben két alkalommal szerepelt a válogatottban. Több alkalommal volt B válogatott és utánpótlás válogatott.
1964-ben a Debreceni Dózsa edzője lett.[5] 1965-ben a Debreceni Elektromos csapatát irányította.[6] 1967 elejétől a Hajdúsági Iparművek csapatát trenírozta. 1967 nyarától Etiópiában dolgozott Dire Dawában.[7] Itt a városban élő válogatott játékosokkal foglalkozott és felügyelte a helyi klubok szakmai munkáját.[8] Innen 1968 nyarán tért haza és a Debreceni Elektromos edzője lett.[9] 1970 januárjától az MGM Debrecen (Csapágygyár) szakmai munkájáért felelt.[10] 1971 nyarától 1973-ig Ghánában az Ashante Kotoko csapatánál tevékenykedett.[11] Klubjával 1972-ben a Kupagyőztesek Afrika-kupájában a döntőig jutott és ghánai bajnok lett.[12][13] Innen 1973 márciusában jött vissza Magyarországra.[14] 1973 júniusától ismét az NB2-es MGM, majd a Debreceni MTE edzője volt.[15] 1976 márciusától az iráni egyetemi válogatott mellett tevékenykedett.[16][17] 1978 őszétől a líbiai Ittihad Tripoli edzője lett.[18] 1982 januárjában a Debreceni Hunyadi TSz csapatát irányította.[19] 1984 márciusától a Debreceni MVSC vezetőedzőjének nevezték ki.[20] 1987-ben a Mikepércs trénere volt.[21]
Magyarországi edzősködése idején mérnökként is dolgozott. (Titász, Magyar Gördülőcsapágy Művek)
Wampetits (1921–25) • Frontz (1926–27) • Szolárszky (1929–30) • Lindenberger (1930–36) • Wampetits (1936–37) • Merényi (1937–38) • Keviczky (1938–39) • Sipos (1939–40) • Sidlik (1940) • Palotás (1940–42) • Nagy G. (1942) • Wéber (1942) • Palotás (1942–43) • Móré (1943–44) • Palotás (1945) • Orosz (1945) • Palotás (1945–47) • Markos (1947–48) • Palotás (1948–50) • Kántor (1950) • Móré (1950–52) • Rátkai (1952) • Kalocsay (1952) • Szilárd (1952–53) • Lyka (1953–54) • Palotás (1955–57) • Móré (1957–59) • Tisza (1959) • Teleki (1959–61) • Magyar (1961–62) • Lyka (1962–63) • Lóránt (1963) • Domán (1964) • Szűcs (1964–65) • Komlóssy (1965–67) • Bányai (1967) • Sidlik (1967) • Sárosi (1968) • Nagyszalóki (1969) • Pyber (1970–72) • Nagy J. (1972–73) • Leányvári (1973) • Marosvári (1973–74) • Leányvári (1974) • Makray (1975–78) • Teleki (1978–80) • Kovács (1980–83) • Lakat (1983) • Kertész (1984) • Nagy Gy. (1984) • Petróczi (1984–85) • Puskás (1985–87) • Kiss (1987) • Vaczlavik (1987–88) • Temesvári (1988–90) • Szabó (1990) • Nagykaposi (1991) • Ebedli (1992) • Garamvölgyi (1993–96) • Dunai (1996–97) • Herczeg (1997–98) • Garamvölgyi (1998–2000) • Komjáti (2000–01) • Pajkos (2001) • Dajka (2002) • Szentes (2002–04) • Supka (2004–06) • Beránek (2006–07) • Herczeg (2007–10) • Ščasný (2011) • Kondás (2011–16) • Herczeg (2016) • Pontes (2016–17) • Herczeg (2017–19) • Vitelki (2019–20) • Kondás (2020–21) • Huszti (2021) • Carrillo (2021–22) • Janeiro (2022) • Dombi (2022) • Blagojević (2022–24) • Máté Cs. (2024) • Dombi (2024) • El Maestro (2024–)