A Kecskeméti Testedző Egyesület egy magyar labdarúgócsapat, mely 1911-ben alakult. Az egyesület és labdarúgó szakosztálya
fennállása során hosszú ideig nem tudott a másodosztálynál feljebb lépni, azonban a 2007/2008-as szezonban – első kecskeméti csapatként – megszerezte az NB II – Keleti Csoportjának bajnoki címét, azóta sorban az 5. 10. 12. 5. 7. illetve a 10. helyen végzett az élvonalban. 2011-ben megnyerte a Magyar kupát és 2012-ben második lett a Ligakupa sorozatban. 2015-ben licenc hiány miatt az MLSZ a megyei bajnokságba sorolta vissza. A klub a 2021–2022-es magyar labdarúgó-bajnoki másodosztályban friss feljutóként második lett, így a 2022-23-as szezonban újra az élvonalban játszhatott, ahol újoncként ezüstérmes helyezést ért el.
Történet
Előzmények
A Kecskeméti Lapok így írt 1871. május 6-án: "Labdázgató társaságot akar városunkban egy élemedettebb korú polgártársunk alakítani, mely társaság hetenként kétszer dobások és szaladgálásokban gyakorolná magát." Ez a kísérlet azonban még sikertelennek bizonyult.
1904-ben játszották az első Kecskeméti labdarúgó-mérkőzést, melyen a budapesti III. kerületi Főgimnázium legyőzte a helyi Piarista Gimnázium csapatát. 1910 májusában került sor az első Kecskeméten rendezett sportegyesületek közötti labdarúgó mérkőzésre, melyen egy helyi és egy fővárosi csapat vett részt.
Az első évtized
A KTE-t 1911. június 11-én alapították. A klub elsősorban a helyi munkásoknak teremtett sportolási lehetőséget. Az első elnök Kéry Ferenc volt, a titkár Szabó József lett. A vezetőség tagjai voltak még Fercsy József, Budai Mihály, Thurjánszki Antal és Weisz Lajos. Először a piros és zöld színt használták klubszínnek, a lila-fehér összeállítást 1913 óta használják.
A KTE első mérkőzését 1911. augusztus 15-én játszotta, a Kecskeméti Sport Clubtól szenvedett egygólos vereséget. A második meccsét már megnyerte a csapat, a Szolnoki MÁV FC ellen, 5:1-re. A kezdőcsapat a következő volt: Szalai – Nagy, Tóth – Hegedűs, Körte, Budai – Thurjánszki, Virágh, Bobocsay, Balay, Domokos. Egy évvel később Hajdu Sándor lett az elnök, 1913. június 29-én a csapat egyesült a KSC-vel.
Az első világháború alatt 18 éven aluli játékosok alkották a csapatot, ez volt a „kis KTE”. Gyulai Ferenc tábori levelezőlapokon irányította az egyesületet. A világégés után sikerült újjászervezni a csapatot, ezt bizonyítják a Kecskeméti Közlöny 1921-ben írt sorai: "Az őszinte érdeklődés, mely a KTE jubileumát kísérte beszédes bizonysága annak, hogy az egyesület társadalmi missziót tölt be... Ma már Kecskemét város társadalmának tekintélyes részét vallhatja magáénak."
1920-ban került az elnökség soraiba Tóth László későbbi polgármester, a sakkjáték nemzetközileg is ismert szakértője, aki még sok évtizeden át segítette a KTE fejlődését. 1921-ben a klub alapításának tizedik évfordulóján zászlóavatásra és egy 400 résztvevős táncmulatsággal egybekötött vacsorára került sor. Említést érdemel, hogy ebben az évben, október 9-én 3000 néző előtt játszották a KAC elleni rangadót.
Ekkoriban a KTE a Kecskeméti Bajnokságban játszott, a következő csapatok társaságában: Kecskeméti AC, Kiskőrös, Kossuth Város, Cegléd, Szolnoki MÁV és a Szolnoki MTE.[1]
Zűrzavaros idők
1922-ben saját pálya építését határozta el az egyesület, Kovács Gyula, Dömötör Pál és mások adományaiból, a mai Műkertvárosban található létesítményt 1926 április 11-én avatták fel egy Ceglédi MOVE elleni mérkőzéssel. Ekkoriban játszott itt a válogatott labdarúgó, Kovács Lajos, és ezekben az időkben már külön buszjárat szállította a mérkőzések idején a szurkolókat.
A két világháború között először a Közép-, majd a Dél-kerületi bajnokságban játszott a csapat. Akkoriban nem létezett a mai, egymásra épülő bajnokságok rendszere (egészen 1942-ig). A KTE itt középcsapatnak számított, az 1929/1930-as bajnokságban a helyi rivális KAC-ot is megelőzte. Kétszer kiesett a csapat, de mindkét alkalommal még a következő szezonban vissza is került. A második világháború alatt több csapattagot is behívtak katonának vagy munkaszolgálatra, de előfordult, hogy máshonnan érkezett munkaszolgálatosokkal töltötték fel a csapatot. A háború vége előtt a következő volt a kezdőcsapat: Laczi, Mészáros, Szabó, Majtány, Husztik, Józsa, Kun, Karaizsa, Márkli II., Boda, Miklós. Ekkoriban is a jó támadójáték, de gyengébben teljesítő védelem jellemezte a KTE játékát.
A világháború után Kovács Jenő lett az egyesület elnöke, Báron László vezette a labdarúgó szakosztályt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a KTE futballcsapata 1945. október 28-tól Kecskemét belvárosához közelebb, a Noszlopy Gáspár Park melletti pályán játszotta mérkőzéseit. Az 1946/1947-es volt az első NB II-es szezon a csapat történetében. Az első magyar totószelvényen (1947 október 5.) szerepelt a KTE – Magyar Textil mérkőzés is, mely döntetlennel zárult. Ekkor kezdődött a több évtizedes együttműködés a KTE és a Kecskeméti Konzervgyár között. A klub alapításának 35. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget a Katona József Színházban tartották.
A szocializmus alatt
1949. június 28-án egyesült két kecskeméti csapat, a KTE és a KAC, az új klub a KszTE nevet kapta. A csapat új színösszeállítása a piros-kék lett, Lakó Józsefet nevezték ki elnöknek. Az egyik legerősebb játékos a Kecskeméten két éven át szereplő Fenyvesi Máté volt, ki később a Ferencvárosba igazolt. 1954. január 11-én újabb névváltoztatás után Kecskeméti Kinizsi lett a klub neve. A csapat ebben az évben ki is esett a másodosztályból, az eredeti nevét és színeit Tóth László javaslatára csak 1956. december 2-án vehette fel újra. 1961-ben fáklyás felvonulással ünnepelték, hogy a klub betöltötte a fél évszázados kort. A KTE történetében ritkaság, de ekkoriban a védelem volt a jobban teljesítő csapatrész, nem a támadósor.
A KTE ezután gyorsan visszatért, és megnyerte az NB III délkeleti csoportját, de az átszervezések miatt nem kerülhetett vissza a másodosztályba. 1964-ben a csapat a megyei bajnokságba esett vissza, de 1966-ban már ismét az NB II-be (akkor harmadosztály) jutott fel, ahol ezúttal két idényt játszott végig, majd egy kisebb visszaesés következett be a klub életében.
1972-ben hozták újra létre a KSC-t (előtte Kecskeméti Dózsa), a Kecskeméti Sport Clubot, labdarúgócsapatuk először az 1974/1975-ös idényben játszott a KTE-vel. Bár a két klub a későbbiek során is a második és a harmadik osztály között ingadozott, de "rangadóik" mindig nagy városi sporteseménynek számítottak. A zömében munkás amatőrökből álló KTE-t a tanácsi városvezetés soha nem érezte magáénak a rendszerváltás előtti 45 év alatt sem, de a szurkolók közt mindig is nagyobb népszerűségnek örvendett a városban.
Az 1973/1974-es idényben újra NB II-es volt a KTE, de a 14. hely nem volt elég a bennmaradáshoz. 1978-ban egy szigorú fegyelmi vizsgálat és osztályozók után ismét kiesett a megyei bajnokságba. A csapat kiváló játékosa, Némedi is ebben az évben szenvedett kettős lábtörést a Gyöngyösi Spartacus ellen. Csak 1981-ben sikerült a visszatérés.[2]
A rendszerváltás után
1990-ben Sz. Tóth Antal edző vezetésével a csapat bajnok lett az NB III Alföld csoportjában, de a másodosztályban nem tudott tartósan megmaradni.
1995-ben a KTE immár harmadik alkalommal jutott fel a másodosztályba, miután ismét megnyerte az NB III Alföld csoportját. Ez volt a Linka József edző nevével fémjelzett csapat, mely újoncként az első helyen zárta az őszi idényt, azonban a várt feljutás ezúttal is elmaradt. Ekkor költözött át a KTE a Széktói Stadionba. 1997-ben az önkormányzat "dobra verte" a régi Kurucz körúti pályát, melyet a megelőző években az amatőr sportolók, és a Kecskeméti MÁV, illetve a Tiszaug megyei szintű labdarúgócsapatai használtak.
1999-ben egy álfúzió jött létre a két klub között, és a KTE illetve a KSC-RSC névleges egyesüléséből létrejött a KFC (Kecskeméti Futball Club). A csapatot működtető kft. főszponzora az ismert vállalkozó Jámbor János lett. Az egykori újpesti labdarúgó, Nagy László vezetőedző a 2000-01-es szezonban bajnokesélyes csapatot hozott létre a hírös városban. A feljutás azonban ismét elmaradt. Jámbor 2003-ban kiszállt a kecskeméti labdarúgásból, s annak játékjogát átruházta az újjáélesztett Vasasra.[3]
1998-ban a régi-új elnök, Pinczés István korosabb és ifi korú játékosokkal újraélesztette a szünetelő KTE labdarúgást a megyei III-as osztályban indulva. A próbálkozás mindössze 2 évet ért meg.
2003 nyarán a Kispest Honvéd volt tulajdonosi köre élén Koncz Lászlóval és Vida Pállal megvásárolta az NB I/B-ben szereplő Büki TK-t működtető kft.-t, s a joggal Kecskeméten az NB I/B-ben újraindította a csapatot.
A sikeres jelen
2006-ban két kecskeméti vállalkozás megvásárolta a helyi NB II-es csapatot menedzselő KTE Kft.-t. A Rózsa Pál és Versegi János tulajdonosok nevével fémjelzett vezetés a kecskeméti kötődésű Török László vezetőedzővel kezdte meg az őszi idényt.[4] Hamarosan azonban a gyengébb eredmények után gyors névváltozások történtek a szakmai vezetésben. Varga István, majd Nagy Tamás ült le néhány mérkőzés erejéig a kispadra. 2007 nyarán a szabadkaiSzivics Tomiszlav és szakemberei vették át a csapat irányítását. Sikeres munkájuk nyomán, egy zsinórban 14 győzelmet hozó "tavaszi hadjárat" végén a csapat az első helyen végzett.
A 97 éve várt feljutásnak köszönhetően Kecskeméten a futball népszerűsége és nézettsége jelentősen megugrott. A történelmi siker nem utolsósorban a biztos anyagi háttérnek, a helyi vállalkozók és a város összefogásának köszönhető. Az új tulajdonosok számos újítást vezettek be: átalakították a csapat struktúráját, nyitottak a szurkolók felé (honlap, szurkolói bolt, esetenként ingyenes buszoztatás az idegenbeli meccsekre), és fejlesztették a médiakapcsolatokat. A megyei jogú város önkormányzata is jelentős mértékben állt a csapat mellé, anyagi és egyéb eszközeivel. Az NB I-be jutás után minden évben sikerült főszponzort találni. 2008-11 között a hulladékfeldolgozással és környezetvédelemmel foglalkozó Ereco Zrt. lett a csapat névadó szponzora, 2011-12-es szezonban a Szerencsejáték Zrt. volt a főszponzor, míg 2012-től a Phoenix Mecano AG svájci központú multinacionális cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. lett a névszponzor.
A centenárium
A Kecskeméti TE 2011. június 11-én ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ennek jegyében a 2010-2011-es bajnoki szezon előtt nyilvános csapatbemutatót szerveztek, melyre közel 1000 szurkoló látogatott ki.[5] A játékosok mezeire a régi, babérlevelekkel ékesített címer került fel.
A szezon felemás sikereket hozott, hiszen rossz kezdés után edzőváltás lett a sorozatos kudarcok vége. Urbányi István helyére a korábbi sikeredző Tomiszlav Szivics tért vissza, akinek irányításával a csapat végül megkapaszkodott az NB1-ben és megnyerte a Magyar Kupát.
A kupagyőzelem azt jelentette, hogy a KTE kvalifikálta magát az Európa Ligába, kijutva ezzel a nemzetközi porondra. A klub végül veretlenül búcsúzott a sorozattól, hazai pályán 1-1-et, idegenben 0-0-t ért el az együttes a kazah Aktobe ellen, mely végül idegenben lőtt góljával jutott tovább. A KTE gólját Szinisa Radanovics jegyezte.
Az utolsó élvonalbeli évek
A 2011-2012-es évben további két finálét is vívott a Kecskemét a Videotonnal, mindkettőt a Széktói Stadionban. Ugyan sem a Szuperkupa (0-1), sem a Ligakupa (0-3) megnyerése nem sikerült, ám összességében szűk egy év alatt, három kupadöntőt játszott a KTE, a szezont pedig az ötödik helyen zárta. Az EL indulás is majdnem összejött, hiszen csak egy pont hiányzott az Európa Liga indulást érő negyedik helyhez.
A 2012-2013-as idény Török László, majd Horváth Ferenc vezetőedző irányítása mellett, végül 7. helyet hozott. A 2013-2014-es idénynek már Bekő Balázs irányításával futott neki a csapat, mely a 10. helyet szerezte meg, a csapat legjobbjának Vladan Szavicsot választották a szurkolók. A 2014-2015-ös szezon a búcsút jelentette az élvonaltól, mert bár Bekő mester irányításával a 9. helyet sikerült elcsípni, NBI-es licenc hiányában nem indított csapatot a KTE, a névhasználati joggal rendelkező kft. gyakorlatilag megszűnt.
Három év a megyei bajnokságban, vissza a tradíciókhoz
Kecskeméten a KLC-KTE SI felnőtt csapata maradt a legmagasabb osztályú együttes, ez a megye I-es bajnokságot, tehát a negyedosztályt jelentette. 2016 telén megalakult a Kecskeméti LC Kft., mely teljes mértékben átvette a felnőtt együttes működtetését a sportiskolától, majd 2017 nyarán 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben a Horváth Építőmester Zrt. (HÉP).
2016-ban a negyedik helyen zárt az együttes, 2017-ben nagy csatában szorult a második helyre, majd 2018-ban azonban szinte hibátlan teljesítménnyel bajnoki címet sikerült szerezni, és a Hajdúböszörmény elleni sikeres osztályozó után, feljutott az NBIII-ba a klub.
A három év megyei száműzetés után a tradíciók ápolását is tovább lehetett folytatni, ugyanis a névhasználati jogot birtokló KTE egyesülettel folytatott sikeres tárgyalások után újra KTE névem indulhatott már az együttes.
Vissza az első osztályba
2018-ban sikerült feljutnia az NB III-ba a klubnak, ahol három szezont töltött el. Szabó Tibor irányításával újoncként 9. lett a csapat, majd Zoran Kuntics vette át az irányítást, akivel azonban nem jöttek az eredmények, így még a 2019-2020-as idény őszén menesztették. Helyét Gombos Zsolt vette át, a bajnokságot azonban két tavaszi forduló után félbeszakították és lezárták a koronavírus járvány miatt. A 2020-2021-es bajnoki évnek a feljutás céljával vágott neki a klub, mely [6] végül második helyen végzett a csoportban,de mivel a bajnok Iváncsa nem kért licencet a másodosztályú bajnokságra, ezért a KTE jutott fel.[7] A Kecskeméti TE 2008 után tért vissza a másodosztályba.
A Kecskemét friss feljutóként rögtön a második helyen végzett az NB II-ben, hét év után visszajutva az első osztályba. Az NB I legkisebb költségvetéséből gazdálkodva[8], nagy meglepetésre az újonc KTE dobogós helyezést ért el az élvonalban. A magyar labdarúgó bajnokságok több mint 120 éves történelmében ez volt mindössze az ötödik eset, hogy az élvonalban egy újonc dobogóra állhatott[9].
Az alábbi táblázatban látható a Kecskeméti TE bajnoki szerepléseinek listája az elmúlt évtizedekből.[10][11] A bajnokságoknál zöld háttér jelöli a másodosztályt, sárga a harmadosztályt, piros a harmadosztály alatti bajnokságokat. Az elért helyezéseknél arany háttér jelöli a bajnoki címeket, ezüst és bronz a második illetve harmadik helyeket, míg piros a kiesést.
|2-1
|1-3
|3-4
A Riga FC hosszabbításban jutott tovább
Sikerek
Fontos megjegyezni, hogy 1963 és 1973/74 között az NB I/B jelentette a másodosztályt, így az NB II a harmadosztálynak felelt meg. Hasonló volt a lebonyolítás az 1997/98-as szezontól a 2004/05-ös szezonig. Az alábbi felsorolásban ezért az adott versenysorozat szintje, és nem a megnevezése szerepel.
Az alábbi statisztikák a Kecskeméti TE színeiben, az NB I-es mérkőzéseken elért eredményekre vonatkoznak. Félkövér betűvel szerepelnek, akik jelenleg is a klub alkalmazásában állnak. (utolsó frissítés: 2014. október 5.)
A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
*A második csapatban is pályára lépő játékos.
**Kooperációs szerződéssel a Tiszakécskében is pályára lépő játékos.
Az érték oszlopban szereplő , , és = jelek azt mutatják, hogy a Transfermarkt legutóbbi adatfrissítése előtti állapothoz képest mennyit nőtt, csökkent a játékos értéke, vagy ha nem változott, akkor azt az = jel mutatja.
Természetesen a Kecskeméti TE legtöbb szurkolója kecskeméti lakos, de jelentős a csapat népszerűsége Bács-Kiskun megye többi részén is, valamint nem szabad elfelejteni a kecskeméti gyökerekkel rendelkező, de Budapesten dolgozó vagy ott tanuló szurkolókat sem. A KTE (korábban pedig a KFC) legfőbb szervezett szurkolói csoportja a Kecskemét Devils.[31] volt. Azóta több ultra csoport is működik a lelátón, így az Ultras Kecskemét a Viola Devils és Régimódi Urak is.
Kapcsolatok más szurkolótáborokkal
Mivel a Kecskeméti TE sokáig nem játszott az első osztályban, a legnagyobb vetélytársa is a Kecskeméti SC volt. Az első élvonalbeli év után barátság alakult ki a másik újonc, a Haladás szimpatizánsaival, illetve később a kaposvári ultrákkal, majd a Honvéd szurkolóival is. A másodosztályból főleg a Békéscsaba és BKV Előre SC szurkolóival alakult ki jó viszony.[32] A kecskeméti drukkerek alapelve, hogy barátságosan és szívélyesen fogadják a többi csapat táborát, gyakran vesznek részt a különböző országos szurkolói focitornákon.[33] A KTE a másodosztályban korábban szerzett riválisokat, akikkel a feljutásért versenyeztek, ezek a Szolnoki MÁV FC és a Ferencvárosi TC, de a városok közötti rivalizálás miatt ide sorolhatjuk a Baját és Tiszakécskét is.
A KTE futballstadionja a Széktói Stadion.[34] A létesítmény, mely a közeli városrészről lett elnevezve, 1962 augusztus 20-án került átadásra.[35] A marathoni kapus betonkaréj rengeteg társadalmi-önkéntes munkával valósult meg. A területen már a múlt század 20-as 30-as éveitől is aktív "football" élet folyt, 2-3 elkülönített pályán mérkőztek a kecskeméti csapatok. A KTE ekkor egy fakerítéses, falelátós pályán játszott (a mai hármas pálya), ahonnan 1926-ban a Műkertvárosba, majd 1945-ben a Kurucz körúti pályára költözött, és csak ötven év múlva települt át a jelenlegi helyére.
A stadion életében 2002 jelentett nagy változást, hiszen kormányzati és önkormányzati fedezetből – több mint 500 millió forintból – felújításra kerültek a lelátók, s korszerű fejépület nőtt ki a földből. A 4300 db műanyag ülés, a négyárbócos, 500 lux fényerejű teljesen új világítás (ezt 2008-ban 1200 luxra bővítették), a korszerű öltözők és irodák, rendelő, országos szinten is színvonalas otthont adott az egy évvel később újra elindult KTE csapatának.[36]
2011 nyarán a stadiont felújították, új széksorok kerültek a hazai szektorba és a lépcső festést kapott.
Nézőszám és népszerűség
A KTE régi, Kurucz körúti pályán lejátszott mérkőzésein a futballmérkőzések átlagos nézőszáma 1000-2000 körül mozgott, de nem volt ritka a 3-4 ezres nézőszám sem. Az elkészült Széktói Stadionban játszó többi csapat mérkőzései változó nézőszámot vonzottak. Igazán nagy rangadóknak a KSC-KTE mérkőzések, a kupamérkőzések és a helyosztó mérkőzések számítottak. A 2000-es évek elején a KFC (Kecskeméti Futball Club) bajnokesélyes csapata mindössze 1500-2000 főt tudott a lelátókra csalni. Ennek magyarázata, hogy a KFC-t nem tekintették a szurkolók a "város csapatának".
A 2007/08-as bajnokság alatt Kecskeméten a helyi labdarúgás nézettsége jelentősen megugrott. Az őszi idény első meccsein ugyan csak a szokásos 2-300 néző foglalt helyet, utána viszont – a sikeres szereplésnek és a kellemes tavaszi időnek köszönhetően – 2-3000, majd pedig 6000 főre nőtt a Széktói Stadionba kilátogatók száma. A 2007/08-as bajnoki idényben a csapatot néhány idegenbeli meccsre is 400-500 fő kísérte el, ez is rekordnak számít.
Nézőcsúcsok:
A felújítás (2002) előtt: KTE-Diósgyőr 1-0 (1995. ősz) kb. 8000
A felújítás után: KTE – Ferencváros 2-2 (2006. szeptember 16.): 8000-8500
Az NB I-ben: KTE – Ferencváros 3-1 (2009. október 24.) 5500
Utánpótlás
A KTE utánpótlása a különböző korcsoportokból áll:[37][38]
U19, Vezetőedző: Lóczi Péter
U-17, Vezetőedző: Paksi Péter
U-16, Vezetőedző: Benke József
U-15, Vezetőedző: Torbavecz Tamás
U-14, Vezetőedző: Csima Gyula
U-13, Vezetőedző: Dócs Dániel
U-12, Vezetőedző: Verebélyi Gábor
U-11, Vezetőedző: Pelikán István
U-10, Vezetőedző: Filus Gábor
U-9, Vezetőedző: Fűkő Péter
U-8, Vezetőedző: Rádi Zsolt
U-7, Vezetőedző: Kovács Tamás
Más kecskeméti csapatok
A KTE mellett több labdarúgócsapat is játszott a városban, zömmel a megyei bajnokságok szintjén, ezek közül több már felfüggesztette működését.
Megszűnt csapatok
Kecskeméti SC: Több csapat is működött ezen a néven a városban a huszadik század során, a legjelentősebb a Kecskeméti Dózsa 1972-es átszervezésével létrehozott KSC volt, mely sokáig a KTE legnagyobb riválisának számított, a másod-, és a harmadosztály között ingadozott, híres játékosai voltak többek között Czéh László, Erdei Sándor, Puskás Béla, Ravasz László, Tóth Csaba. 1998-ban egyesült a KSC a KTE-vel, így létrejött a KFC nevű csapat, mely a KSC kék-fehér színeit kapta.[39]
Kecskeméti SC: Ez volt a legkorábbi KSC nevű egyesület. A helyi kereskedők csapata volt a huszadik század elején, 1913-ban beolvadt a KTE-be, magával hozva a lila-fehér klubszíneket.
Kecskeméti Dózsa: 1950-ben alapították, sokáig a másodosztály stabil csapata volt, 1972-ben átszervezték a Kecskeméti SC-vé.
Honvéd Mezőfi István SE: 1959-ben alapították, a helyi katonai repülőtér csapata volt, piros-fehér klubszínekkel. Kecskeméti Repülő SC néven 1994-ben beolvadt a KSC-be.
Kecskeméti MÁV SE: 1934-ben alapították, a Kurucz körúti pályán játszotta mérkőzéseit, 1999-ben megszűnt.[41]
Kecskeméti Építők: A szocializmus alatt működött.
Aktív csapatok
Kecskeméti LC: jelenleg az megyei I. osztályban szerepel.
Ajánlott irodalom
Heltai Nándor: Gólok, bajnokok, sorsok – A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve, 1986