PROFILBARU.COM

	Kasztíliai Eleonóra
	Kasztíliai Eleonóra
	Eleonóra pecsétje
	Aragóniai Királyság királynéja
	Leonor de Castilla/Elionor de Castella
	Uralkodási ideje
	1221. február 6. – 1229. április
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Montpellier Mária(wd)
Utódja	Árpád-házi Jolán
	Barcelonai Grófság grófnéja
	Leonor de Castilla/Elionor de Castella
	Uralkodási ideje
	1221. február 6. – 1229. április
Elődje	Montpellier Mária(wd)
Utódja	Árpád-házi Jolán
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Burgund-Ivreai-ház
Született	1202; Kasztíliai Királyság
Elhunyt	1244 (42 évesen); Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas
Nyughelye	Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas;
Édesapja	VIII. Alfonz kasztíliai király (1155–1214)
Édesanyja	Plantagenêt Eleonóra angol királyi hercegnő (1162–1214)
Testvére(i)	I. (Ifjú) Henrik kasztíliai király; Berengária kasztíliai királynő; Urraca of Castile; Kasztíliai Blanka; Sancho de Castilla; Sancha de Castilla; Ferdinand of Castile; Mafalda de Castilla; Constanza de Castilla;
Házastársa	I. Jakab aragón király (1208–1276)
Gyermekei	Alfonz aragón királyi herceg és trónörökös (1228 (előtt)–1260)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Eleonóra témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk I. Jakab aragóniai király első feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk az aragóniai királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Kasztíliai Eleonóra (egyértelműsítő lap).

Kasztíliai Eleonóra (1202 – Burgos, 1244), spanyolul: Leonor de Castilla, katalánul: Elionor de Castella, kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő) és Aragónia királynéja. Berengária kasztíliai királynő húga. A Burgund-Ivreai-ház tagja.

Élete

Édesapja VIII. Alfonz kasztíliai király, édesanyja , II. Henrik angol királynak és I. Eleonóra aquitániai hercegnőnek a leánya. 1221. február 6-án Ágredában feleségül ment másod-unokatestvéréhez, I. Jakab aragón királyhoz, aki Aragóniai Konstancia magyar királynénak,^[2] Imre magyar király özvegyének az unokaöccse volt. A házasságukból egy fiú, Alfonz(wd) (1228 (előtt)–1260) infáns született. Ennek ellenére a házasságukat 1229 áprilisában felbontották vérrokonság indokával. Eleonóra a burgosi Las Huelgas kolostorba vonult vissza, ahol haláláig élt. Fia elsőszülötti jogait a válás nem csorbította, így I. Jakab második feleségének, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek a fiai csak Eleonóra fia után következtek a trónöröklésben. Ám 1244-ben apjuk, I. Jakab felosztotta örökségét fiai között, és Eleonóra fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. Eleonóra azonban azt már nem érte meg, hogyan alakul ennek eredményeként a fia sorsa, hiszen még ebben az évben meghalt. Fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte Mallorca kivételével apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven.

Gyermeke

Férjétől, I. Jakab (1208–1276) aragón királytól, elváltak, 1 fiú:
- Alfonz(wd) (1228 (előtt)–1260) aragón királyi herceg és trónörökös, felesége Moncadai Konstancia(wd) (1245 körül–1310), Bigorre grófnője és Marsan algrófnője,^[3] nem születtek gyermekei

Jegyzetek

↑ Comtes, reis, comtesses i reines de Catalunya
↑ Konstanciából második házassága révén Hohenstaufen Frigyessel, német-római császárné és Szicília királynéja lett.
↑ Második férje Cornwalli Henrik(wd) (1235–1271) német és angol királyi herceg, Richárd német király fia, harmadik férje II. Aimon (–1280), Genf grófja. Mindegyik házassága gyermektelen maradt