Karasica-patak

Nem tévesztendő össze a következővel: Karasica-patak (Dráva).

Karasica-patak
A Karasica-patak Villány mellett
Közigazgatás
Országok	Magyarország,  Horvátország
(Vár)megyék	Baranya vármegye (Mo.), Eszék-Baranya megye (Horv.)
Földrajzi adatok
Hossz	83,8 km
Forrás	Keleti-Mecsek, Fekedtől keletre
é. sz. 46° 10′ 32″, k. h. 18° 34′ 46″46.175555555556, 18.579583333333
Torkolat	Duna (Kiskőszegnél) → Fekete-tenger
é. sz. 45° 51′ 23″, k. h. 18° 50′ 58″45.856388888889, 18.849444444444Koordináták: é. sz. 45° 51′ 23″, k. h. 18° 50′ 58″45.856388888889, 18.849444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Karasica-patak témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Karasica-patak (horvátul: Karašica, régi középkori neve: Karassó-folyó^[1][2]) Baranya vármegyében, a Kelet-Mecsek lábánál, Fekedtől keletre ered. A patak forrásától 2 km-t halad délnek, ezután nyugatra indul. Lovászhetény közelében ismét délnek fordul, majd Magyarbólytól dél-délkeleti irányban halad. Illocska után átlép Horvátországba és Pélmonostornál a Báni-hegység északkeletnek téríti. A horvát-magyar határ mellett fut végig Kiskőszegig, aholis beletorkollik a Dunába.

A Karasica-patak vízgazdálkodási szempontból az Alsó-Duna jobb part Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik.^[3]

A patakba torkollik Fazekasbodánál a Varasdi-patak, Szellőnél a Pécsváradi-patak, Máriakéméndnél a Patkányos-patak és a Szilágyi-patak, majd a Vasas-Belvárdi-vízfolyás, Villánytól északkeletre a Villányi-Pogányi-vízfolyás és a Mároki-vízfolyás, Magyarbólynál a Szívó-árok.

Települések a patak mentén

Magyarországon

• Feked
• Fazekasboda
• Kékesd
• Szellő
• Kátoly
• Máriakéménd
• Szederkény
• Borjád
• Nagybudmér
• Kisbudmér
• Pócsa
• Villány
• Virágos
• Magyarbóly
• Lapáncsa
• Illocska

Horvátországban

• Lőcs (Luč)
• Benge (Šumarina)
• Cukorgyár (Šećerana)
• Baranyavár (Branjin Vrh)
• Baranyabán (Popovac)
• Baranyakisfalud (Branjina)
• Nagybodolya (Podolje)
• Hercegmárok (Gajić)
• Darázs (Draž)
• Kiskőszeg (Batina)

Jegyzetek

1. Vonyó, 2000, 59. o.
2. Font, Márta: Siklós középkori története. [2012. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
3. Alsó-Duna jobb part tervezési alegység. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)

Források

• Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5