A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (latinul: Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint például 2018-ban.[1]
Elnevezése
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése
A rózsafélék családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak.
A kajszibarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotintartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.[2]
A Kárpát-medencében
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Termesztése
2022-ben a sárgabarackot 68 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta az 5,1 millió tonnát.
A világ legnagyobb sárgabarack termelői közé tartozik Ausztrália (24%), Törökország (15,7%), Üzbegisztán (8,8%), Irán (6%) és Olaszország (4,5%). Ezek az országok a 2022-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Ausztrália, Törökország, Üzbegisztán és Irán az éves termés több mint felét (54,5%) adták a világ sárgabarack termelésének. Magyarország 24 ezer tonnát termelt 2022-ben, ezzel a világ 33. legnagyobb sárgabaracktermelője volt.
Talajigénye
A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mészszegény, savanyú talajokon.
Ökológiai igény
A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszibarack hő- és fényigényes növény. A lombkorona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszibarack a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.[2][4]
Gyümölcse
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve saláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs- és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést.[5][6]
Mindemellett, a kajszibarackot és a belőle készült termékeket érdemes kerülniük azoknak, akik allergiásak rá.[7]
Fajták
Kajszibarack fajták[1] Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
|
Megnevezés |
Érési ideje |
Hússzíne |
Állománya |
Mérete |
Súlya |
íze |
Megjegyzés
|
Bergeron |
július közepe |
narancssárga |
rostos, szilárd |
közép nagy |
40-55 g |
édes-savas, harmonikus, kiváló |
fagytűrése kiváló
|
Budapest |
kései |
világos
|
közepesen kemény |
nagy |
g |
jó ízű |
friss fogyasztás,konzervipari felhasználás
|
Carmingo |
augusztus közepe |
|
|
|
|
|
|
Ceglédi arany |
Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után |
narancssárga |
|
|
44 g |
jellegzetes kajszi ízű |
fagytűrése jó
|
Ceglédi bíbor |
július közepén |
narancssárga, |
rostos, bőlevű |
nagy, megnyúlt, oldalról lapított |
45 g |
|
késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb
|
Ceglédi kedves |
|
|
|
|
g |
|
|
Ceglédi óriás |
július eleje |
narancssárga |
lédús, puha |
igen nagy |
50-80 g |
édes-savas, aromás |
friss fogyasztás, export
|
Ceglédi Piroska |
Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik |
narancssárga |
Önmeddő |
középnagy |
52 g |
teljes érésben jó |
Fagyérzékenysége közepes
|
Gönci magyar |
június közepe |
aranysárga |
kemény |
középnagy |
40-55 g |
édes-savas, zamatos |
legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló
|
Goldrich
|
július 5-10
|
narancssárga
|
kemény
|
nagy-igennagy
|
|
édes-savas,zamatos
|
teljesen éretten zamatos, jól szállítható
|
Harmat |
|
|
|
|
g |
|
|
Harcot |
július 12-től |
|
|
|
g |
|
|
Korai piros |
|
|
|
|
g |
|
|
Kuresia |
július vége – augusztus eleje |
narancssárga-piros
|
szilárd, rostos
|
középnagy
|
g |
édes-savas, zamatos
|
öntermékeny
|
Magyar kajszi |
július közepe |
|
|
|
45 g |
|
|
Mandulakajszi |
Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után |
sárga, közepesen kemény |
gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított |
|
g |
lédús, ízletes |
téli lehűlésekre fogékony
|
Pannónia |
július közepe-vége |
narancssárga |
rostos, szilárd |
közép nagy |
40-55 g |
édes-savas, harmonikus, kiváló |
fagytűrése kiváló
|
Rózsakajszi |
július eleje |
sárga, vörös foltos |
rostos, szilárd |
kicsi |
10-20 g |
édes-savas |
fagytűrése közepes
|
Szegedi mamut |
|
|
|
|
g |
|
|
kajszi-ami-augusztus-kozepen-erik
Jegyzetek
Források
- A kajszi termesztése és felhasználása
- Barack lap
- Barackfák.extra.hu – Kajszibarack fajták leírása
- L'Eplattenier Imre: Az őszibarack és sárgabarack termesztése; Pannonia, Székesfehérvár, 1935 (Pannonia könyvtár)
- Nyújtó Ferenc–Tomcsányi Pál: A kajszibarack és termesztése; Mezőgazdasági, Budapest, 1959
- T. Malik–G. Čejka: Kajszibarack és őszibarack; ford. Czafík József; SVPL, Bratislava, 1965 (Kertészkedők könyvtára)
- Nyujtó Ferenc–Surányi Dezső: Kajszibarack; Mezőgazdasági, Budapest, 1981
- Magyarország kultúrflórája. 2./9. Surányi Dezső et al.: A sárgabarack; Akadémiai, Budapest, 2011
- Honosított kajszifajták; szerk. Szabó Zoltán; Debreceni Egyetem AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet, Debrecen, 2012
- Halász Erika: Virágba borulva; Gyümölcsért Kft., Miskolc–Boldogkőváralja, 2019