PROFILBARU.COM

	Kaiserin Elisabeth-Bahn
Típus	vasúttársaság
Alapítva	1856
Névadó	Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Megszűnt	1882
Székhely	Bécs
Tulajdonos	Osztrák–Magyar Monarchia
Forma	Aktiengesellschaft
	Sablon • Wikidata • Segítség

A k.k. privilegierte Kaiserin Elisabeth-Bahn (KEB) egy vasúttársaság volt az Osztrák-Magyar Monarchiában. A társaság fővonala a Wien–Salzburg vasútvonal volt, kapcsolódva a Wels–Passau-vasútvonallal. A társaságot 1884-ben államosították.

Története

1851. június 21-én Ausztria és Bajorország szerződést kötött egy vasútvonal létesítéséről a két ország között. Az elfogadott útvonalak a következők voltak: Münchentől Salzburgon át Bécsig, Rosenheimtől Kufsteinen át Innsbruckig, továbbá a Nürnbergtől, Regensburgot érintve, Linzig. Ezen túlmenően a megállapodás magába foglalta a Brennerbahn megépítését Bozentől (Bolzano) Veronáig, hogy összekapcsolódjanak a Lombard-Velencei Vasutak hálózatával. Az összes vonalnak 1858. március 1-jéig kellett elkészülni.^[1]

Az építés során az eredetileg Salzburgtól Bruck an der Mur-ig tervezett vonal a magas költségek miatt megvalósíthatatlannak bizonyult. Így végül egy közvetlen vonal épült Salzburg és Linz között. Az építési vállalkozó, Hermann Dietrich Lindheim 1854. október 19-én előkoncessziót kapott és megbízta Karl Keissler főfelügyelőt egy vasútvonal megépítésére Bécstől Linzen át Salzburgig. A finanszírozásra Lindheim Ernst Merck Hamburg vállalkozóval együtt alapított egy konzorciumot, amelynek tagjai közé tartozott a Creditanstalt bankház, Salamon Rothschild bankár, valamint több magánbefektető. Ez a konzorcium 1856. június 22-én nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult.^[2]

1856. április 21-én a megkötötték a második szerződést Bajorországgal, a Salzburg-Bécs vonalat építését megerősítették. Legkésőbb „öt éven belül ... a ratifikáció napjához képest" a pályát üzembe kell helyezni.^[3] A mellékvonalnak Passautól Linzig hét éven belül kell elkészülnie.

1856. március 8-án az osztrák kormány koncessziót adott a Kaiserin-Elisabeth-Bahn ezen vonalainak megépítésére. A koncesszió 90 évre szólt.

1860. augusztus 12-én a teljes Bécs-Linz-Salzburg pályát átadták a forgalomnak. A Wels és Passau leágazás építése 1861. szeptember 1-jén fejeződött be. Ugyanebben az évben Friedrich Schey von Koromla lett a Kaiserin Elisabeth-Bahn igazgatója.

1857-ben a Pferdeeisenbahnen által üzemeltetett Linz–Lambach–Gmunden és Linz–Budweis vonalakat és a k.k. privilegierten Ersten Eisenbahngesellschaft-t a Kaiserin Elisabeth-Bahn megvette. Ezeken a vonalakon át kellett térni a gőzüzemű vontatásra és részben a vonalakat át kellett építeni.

1884-ben a Kaiserin-Elisabeth-Bahn-t államosították. A járművek és a vonalak a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak tulajdonába kerültek.

A vonalak

Zárójelben a megnyitás időpontja

Bécs–Linz (1858. december 15.)
Linz–Salzburg–birodalmi határ (1860. augusztus 12.)
Wels–Passau (1861. szeptember 1.)
Budweis–Linz–Gmunden (1857. október 1-jén átvéve keskeny nyomtávúként)
Linz–Lambach (1859. szeptember 1. normál nyomtávú)
St. Valentin–Wartberg–Summerau (1872. november 6.)
Summerau–Zartlesdorf–Budweis (1871. december 1.)
Linz–Gaisbach-Wartberg (1873. december 20.)
Neumarkt-Kallham–Braunau am Inn (1870. október 23. szerzett, 1870. december 20.)
Braunau–Simbach (1871. július 1.)
Salzburg–Hallein (1871. július 15.)
Hallein–Bischofshofen–Wörgl (1875. augusztus 6.)
Bischofshofen–Selzthal (1875. augusztus 6.)
Penzing–St.Veit–Maxing–Hetzendorf (1860. december 20.)
Maxing – Kaiser-Ebersdorf (1872. május 1.)
Hütteldorf–St. Veit (1883. június 28.)

Más tulajdonú üzemeltetett vonalak

Holzleithen–Thomasroith (1877. október 23.)
Steindorf–Aching–Braunau (1873. szeptember 10.)

Mozdonyok

A Kaiserin-Elisabeth-Bahn mozdonyai
KEB sorozat	Darabszám	Gyártó	Gyártási év	Jelleg	kkStB-Nr.	Kép
0	5	Szász Mozdonygyár	1873	C n2t	61.01–05
I	54	Bécsújhely, StEG, Sigl/Bécs, KEB Műhelye	1858–1859, 1863	1B n2	12.01–37
II	30	Bécsújhely, StEG	1869–1872	1B n2	21.01–30
III	35	Bécsújhely, StEG, Sigl/Bécs, KEB Műhelye	1860, 1862, 1866	C n2	33.01–35
IV	69	Bécsújhely, StEG, Sigl/Bécs, Werkstätte der KEB, Krauss/Linz	1867–1884	C n2	47.01–69
V	24	Szász Mozdonygyár, Bécsújhely, Floridsdorf	1873–1875	D n2	70.01–24
L	5	Bécsújhely	1880	B n2t	88.01–05

Források

↑ [1]
↑ Baugeschichte der Westbahn in Manfred Wehdorn und Ute Georgeacopol-Winischhofer: Baudenkmäler der Technik und Industrie in Österreich, Band 1. Böhlau, Graz-Wien 1964, S.218
↑ [2]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaiserin Elisabeth-Bahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.