A filmet négy Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film díjára; végül a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó aranyszoborral tüntették ki. A Juno költségvetése tíz millió dollár alatt volt, s csak az észak-amerikai jegypénztáraknál ennek több mint tizennyolcszorosát hozta vissza.
A 16 éves minnesotai középiskolás lány, Juno MacGuff felfedezi, hogy kilenc hetes terhes legjobb barátjától és régi csodálójától, Paulie Bleekertől. Bár először az abortusz mellett dönt, az utolsó pillanatban hallgat a szívére, s elhatározza, hogy megszüli a gyereket és örökbeadja. Barátnője, Leah segítségével átnéz egy hirdetőújságot, ahol rábukkan a tökéletes párra és a megfelelő otthonra. Apjával, Mackel együtt Juno ellátogat a Loring házaspárhoz, Markhoz és Vanessához, s véglegesítik a zárt örökbefogadást. Egy korábbi alkalommal a felajánló anya az utolsó pillanatban meggondolta magát, így Vanessát eleinte aggodalom és bizonytalanság gyötri.
Juno rövidesen barátságot köt Markkal, akivel közös érdeklődést mutatnak a rockzene, a horrorfilm és a popkultúra terén. A reklámzene-szerzőként tevékenykedő Mark, akinek rockbandás múltja most néhány dobozba van elzárva egy a felesége által biztosított saját szobában, félretette minden fiatalkori álmát, hogy konzervatív életet éljen Vanessával, akinek minden vágya, hogy anya lehessen.
Múlnak a hónapok, s Juno egyre inkább azon veszi észre magát, hogy a Paulie iránti érzései felszínre törnek benne, aki nem titkoltan, noha passzívan szerelmes a lányba. Juno közömbös hozzáállást tanúsít kettejük kapcsolatában, ám mikor megtudja, hogy Paulie elhívott egy másik lányt az általa amúgy nevetségesnek tartott bálba, sértődötten vonja kérdőre. Paulie emlékezteti rá, hogy korábban a lány elutasította kapcsolatuk elmélyítését, amivel összetörte a szívét.
Nem sokkal az esedékes szülés előtt Juno újra meglátogatja Markot, aki elárulja, hogy elhagyja Vanessát. A nő éppen ekkor ér haza, s vitába keveredik férjével, aki szerint rossz az időzítés a gyermekvállalásra. Látva házasságuk felbomlását, Juno elviharzik és sírva fakad, de végül visszahajt a Loring-házhoz, s egy üzenetet hagy ott Vanessának címezve.
Egy az apjával való őszinte beszélgetés után Juno elfogadja érzéseit Paulie iránt, s fel is fedi a fiú előtt. Később, futóversenye végén Paulie nem látja a lelátón Junót, s rögtön tudja, hogy a kórházba kell mennie. Vigaszt nyújt a pityergő lánynak, s mindketten úgy határoznak, hogy nem nézik meg az újszülöttet, hiszen igazából nem is az övék. Vanessa egyedül érkezik, s leírhatatlan boldogsággal veszi karjaiba a csecsemőt. Egyedülálló anyaként adoptálja, Juno üzenetét pedig bekeretezve kiakasztja a babaszoba falára: „Vanessa, ha te még benne vagy, én is benne vagyok. Juno.”
Valamivel később Juno és Paulie az utcájukban együtt gitároznak és énekelnek, amit egy csók követ.
A válogatás jó fogadtatásra talált mind a kritikusok, mind a mozinézők körében; váratlanul magas eladási adatokat produkált, az USA heti legkelendőbb albuma lett nem sokkal a megjelenését követően.[3] Hazájában aranylemez lett, ami ott félmillió eladott példányt jelent.[4]
Fogadtatás
A filmet elsöprő kritikai éljenzés kísérte; 2008. március végével bezárólag a Rotten Tomatoes oldalán a vélemények 93%-a pozitív visszajelzést takar.[5]Roger Ebert, a Chicago Sun-Times munkatársa 2007 legjobb filmjének kiáltotta ki a Junót, a főszereplő színésznőről pedig így írt: „Volt idén jobb alakítás Ellen Page Juno-beli szerepformálásánál? Én nem hiszem.”[6]
Box office
A film 7,5 millió,[1] más források szerint 6,5 millió[7] dollárból készült, s az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában2007. decemberi limitált, majd később országos bemutatója óta több mint 140 millió dollárt keresett.[2] A világ többi részén 2008 március végéig további 70 millióval gyarapodott, így összbevétele meghaladja a 213 millió dollárt.[2]