Julian Huxley

Julian Huxley
Született	1887. június 22.[1][2][3][4][5] London[6]
Elhunyt	1975. február 14. (87 évesen)[2][3][4][5][7] London[6]
Állampolgársága	brit[8] brit ( – 1927. április 12.)
Házastársa	Juliette Huxley[9]
Gyermekei	Anthony Julian Huxley Francis Huxley
Szülei	Julia Huxley Leonard Huxley
Foglalkozása	evolúciós biológus etológus író professzor filozófus fiziológus biológus filmrendező
Tisztsége	Director-General of UNESCO
Iskolái	Balliol College Eton College
Kitüntetései	a Royal Society tagja Albert Lasker Award for Basic Medical Research Knight Bachelor Newdigate-díj Anisfield-Wolf Book Awards (1937) Kalinga Prize (1953)[10] Darwin-érem (1956)[11] Darwin–Wallace Medal (1958)[12] Humanist of the Year (1962) Godman-Salvin Medal (1971) Frink Medal (1973)
Sírhelye	Golders Green Crematorium
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Huxley témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir Julian Sorell Huxley (London, 1887. június 22. – London, 1975. február 14.) angol biológus, zoológus, szakíró.

Zoológusként ismeretlen területek felkutatásában, megismerésében segédkezett. Mint evolucionista, felhívta a figyelmet az elődök felfedezéseinek társadalmi jelentőségére, az elméleti következtetések gyakorlati hasznosságára és a felfedezett jelenségek következményeire. Harcos humanista volt. Ő alapította a legnívósabb tudományos újságot, a NATURE-t.

Családi háttér

Nagyapja ölében

Julian Huxley jeles angol tudós család sarja. Apja Leonard Huxley író, szerkesztő. Apai nagyapja, Thomas H. Huxley biológus, a darwini fejlődéselméletet segítette győzelemre. Öccse, Aldous Huxley, ismert regényíró. Féltestvére, Andrew F. Huxley, Nobel-díjas biofizikus-fiziológus.

Munkahelyei

Európa és Ausztrália nagy egyetemein tanárként tevékenykedett.

UNESCO első főigazgatója

Az UNESCO első főigazgatójává Julian Huxley-t választották, aki nagyszabású tervekkel érkezett a szervezethez. Még az előkészítő ülések során Az UNESCO célja és szellemisége című füzetben osztotta meg a gondolatait (UNESCO, Its Purpose and Its Philosophy, 1946), amely vita tárgyává is vált, és végül a főigazgató saját személyes véleményének tekintették ahelyett, hogy valóban integrálták volna a szervezet alapdokumentumaiba.^[13]

Huxley szekuláris humanista, kozmopolita és internacionalista volt és hitt abban, hogy az emberiség egy új fejlődési szakaszba lépett, és elérhető közelségbe került a világpolgárság. Úgy gondolta, hogy az UNESCO közvetítő szerepet játszhat abban, hogy létrejöjjön egy egységes világkultúra. Annak ellenére, hogy hirdette a kulturális egységesedést, tudatában volt annak, hogy az emberek különböznek egymástól. A sokszínűség megőrzését a múzeumok feladatának tekintette. Huxley még amellett is állást foglalt, hogy a volt gyarmatokat egységesen gyámság alá kellene helyezni, és a fejlettebb társadalmak feladata azok felzárkóztatása.

A tudománynak is fontos szerepet szánt, így kiharcolta, hogy az UNESCO tudományokkal is foglalkozzon, lényegében ő helyezte az „S”-t az UNESCO betűszóba. A tudományoktól azt is remélte, hogy eugenika útján elősegítik az emberiség további fejlődését.^[13]

Magyarul megjelent művei

• Az élet csodái. H. Wells, Julian Huxley, George Philip Wells nagy biológiája, 1-3.; ford. Lambrecht Kálmán; Pantheon, Bp., 1930
• Élet és halál. Egy biológus esszéi; ford. Koroknay István, ford. átnézte Leidenforst Gyula; Révai, Bp., 1935 (Világkönyvtár. Új folyam)
• E. N. da C. Andrade–Julian Huxleyː Mi történik körülöttünk; ford., átdolg. Fülöp Zsigmond; Singer-Wolfner, Bp., 1937
• Az európai "fajkérdés"; University Press, Oxford, 1939 (Oxfordi füzetek világkérdésekről)
• Az állatkertben; ford. Völgyesi Ferencné; Athenaeum, Bp., 1948 (Zsebkönyvtár)
• Ils n'out que de l'áme. Tanulmány a madarak elmevilágáról; Abody Béla; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967
• Az Unesco célja és filozófiája; Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp., 2017

Egyéb

• Az UNESCO egyik megszervezője és első főigazgatója (1946–1948).
• A Vadvédelmi Világalap (WWF) egyik alapítója.
• A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
7. ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
8. LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2007. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
9. Kindred Britain
10. http://www.kalingafoundationtrust.com/website/kalinga-prize-for-the-popularization-of-science.htm, 2022. január 25.
11. https://docs.google.com/spreadsheets/d/1dsunM9ukGLgaW3HdG9cvJ_QKd7pWjGI0qi_fCb1ROD4/pubhtml?gid=216486814&single=true
12. The Darwin-Wallace Medal. Linnean Society of London. (Hozzáférés: 2018. december 27.)
13. Hudecz (2016)

Források

• Hudecz Bálint (2006) 70 éves az UNESCO: kezdeti remények és a politikai realitás. In: Hudecz Bálint (szerk.) Az UNESCO fennállása 70. évfordulójának emlékére. Budapest: Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága