Johannes Scotus Erigena, vagy Eriugena, Ierugena, Jerugena (Írország, 810 körül – Párizs, 877 körül) középkori ír filozófus, egyházi író. Újplatonikusemanációs tanokat vallott, melyeket az egyház többször is elítélt.
Élete
Erigena Johannes (János) néven született 810 körül minden valószínűség szerint Írországban, amelyet akkor Scotia major (nagyobb Skócia)-nak mondtak. A kéziratokban hol Scotusnak (Skóciából való), hol Jerugenának (írországi) nevezik. Megtanult görögül és latinul, illetve ismerte Platón és Arisztotelész néhány művét.[1] Még 847 előtt a Nyugati Frank Királyságba, a párizsi palotaiskolába ment Kopasz Károly király kérésére filozófiát és teológiát tanítani. 851-ben megtámadta Orbais-i Gottschalkpredesztináció tanát. 855-ben a valence-i, 859-ben a langres-i zsinat viszont Erigenát ítélte el. 877 körül hunyt el.[2]
A kezdet kezdete a teremtő teremtetlen természet (nature creans non creata): Isten. Az ő tudásának köszönheti létét az ideák világa: a teremtett és teremtő természet (natura creata creans). A teremtett – bár örök – ideák a dolgok létének elsőrendű okai (causae primordiales). A lét harmadik fokozata a teremtett és nem teremtő természet (natura creata non creans). Benne látható a láthatatlan, felfogható a felfoghatatlan, s ezért dicsőítik az értelmes teremtmények. Az utolsó fokozat a létezők visszatérése a kezdethez (natura non crans non creata). Eriugena az igazi filozófiát azonosítja a vallással, mivel a hit és a tudás között nem lehet áthidalhatatlan ellentmondás. Az emberi tekintéllyel szemben azonban az értelem pártját fogja: „auctoritas ex vera ratione processit, ratio vera nequaquam ex auctoriate” (De divisione nature, I. 69). A hatalommal szemben a tudáson alapuló hozzáértés tekintélyét fogadja el, „mivel gyönge lábakon áll az olyan tekintély, amelyet nem támaszt alá érdemi belátás, míg valódi értelmi belátáson nyugvó észszerűség ereje megdönthetetlen”.[4]
Emlékezete
1976 és 1993 között Johannes Scotus Erigena portréja szerepelt az Ír Köztársaság B-sorozatú 5 fontos bankjegyének előoldalán. A hátoldal egy részletet ábrázolt a Codex Cenannensis-ből. A címlet narancssárga alapszínű, mérete 156 x 82 mm volt.[5]
Művei magyarul
Magyarázatok Szt. Dionysius Égi hierarchiájáról (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről – Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez (közreadja Redl Károly), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-281-843-1, 245–246. o.
Szentbeszéd János Szt. Evangéliumának prológusához (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről, 246–247. o.
Kommentár János Szt. Evangéliumához (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről, 247. o.
A természet felosztásáról (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről, 247–267. o.
A természetekről. Periphyseon; ford., bev., jegyz. bibliográfia Vassányi Miklós; Szt. István Társulat, Bp., 2015 (Középkori keresztény írók) Online részletek
Johannes Scotus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja. Homília Szent János evangéliumának prológusához; ford. Alácsi Ervin János, Németh Bálint, Sursum, Gödöllő, 2018