Johan Ludvig Runeberg

Johan Ludvig Runeberg
Albert Edelfelt festménye (1893)
Élete
Született	1804. február 5. Pietarsaari
Elhunyt	1877. május 6. Porvoo
Sírhely	Porvoo
Szülei	Lorenz Ulrik Runeberg
Házastársa	Fredrika Runeberg
Gyermekei	Walter Runeberg Ludvig Mikael Runeberg Lorenzo Runeberg Johan Wilhelm Runeberg Fredrik Runeberg
Pályafutása
Irodalmi irányzat	romantika
Kitüntetései	professzor úr/asszony (1844) Knight of the Order of the Polar Star (1844) Commander of the Order of the Polar Star (1860) Order of the Polar Star - Commander's Grand Cross (1873) Dannebrog-lovagrend (1858) Order of Saint Anna, 2nd class (1855)
Johan Ludvig Runeberg aláírása
Johan Ludvig Runeberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Ludvig Runeberg témájú médiaállományokat.

Johan Ludvig Runeberg (Pietarsaari, 1804. február 5. – Porvoo, 1877. május 6.) finnországi svéd romantikus költő, újságíró, tanár. Finnország nemzeti költője, a finn himnusz szövegének szerzője, a nagy nemzeti ébredési mozgalom vezéralakja. Fontos szerepe volt a finnországi lutheránus énekeskönyv(wd) (Virsikirja) megújításában, amelynek új kiadásához maga is számos szöveget írt.^[1][2]

Élete

Svéd nyelvű családban született Pietarsaariban, a Botteni-öböl partján; édesapja, Lorens Ulrik Runeberg hajóskapitány volt. Gyermekkorában sokat betegeskedett; csak négy éves korában tanult meg járni. Nyolc éves korában nagybátyjához küldték Ouluba, hogy ott járjon iskolába. 1814-ben azonban nagybátyja elhunyt, így a fiút 1815–1822 között Vaasa városában tanult, és óraadással tartotta fenn magát.^[3] Utána a Turkui Királyi Akadémián(wd) folytatta tanulmányait, ahol elsősorban a klasszikus nyelveket, a latint és ógörögöt tanulmányozta, mellette 1822–1826 között házitanítóként dolgozott. Barátságot kötött Johan Vilhelm Snellmannal és Zacharias Topeliusszal(wd), de baráti köréhez tartoztak Johan Jakob Nervander(wd) és Elias Lönnrot is. 1827-ben elnyerte a bölcsészet doktora címet.^[4][5]

Jakob Tengström püspöknél házitanítóskodva ismerte meg Fredrika Tengströmöt(wd), akit 1830-ban feleségül vett. Nyolc gyermekük született; a legidősebb fiú, Walter Runeberg(wd) szobrászként szerzett hírnevet.^[4][5][6][7]

1830-tól a helsinki Királyi Akadémia tanáraként dolgozott. 1831–1836 között a általa és kollégái által alapított svéd tannyelvű Helsingfors Líceum tanára volt, ezzel párhuzamosan 1832–1836 között a ’’Helsingfors Morgonblad’’ című újságot szerkesztette. Az 1830-as években Elias Lönnrottal és Johann Vilhem Snellmannal a nemzeti kultúra előretörését célzó Lauantai Seura (Szombat Társaság) kulcsfigurája volt.^[8]

1837-től Porvooban élt, ahol a helyi gimnáziumban latint és görögöt tanított, és a ’’Borgå Tidning’’ számára írt cikkeket.^[8]

1863-ban agyvérzést kapott, ezzel alkotói pályája megszakadt, élete hátralevő részét ágyban fekvő betegként töltötte.^[4] Temetésén az országgyűlés összes tagja megjelent.^[5]

Munkássága

Műveit svéd nyelven írta; a finn nyelvű nemzeti irodalom csak a 19. század második felében bontakozott ki.^[9] A Fänrik Ståls Sägner (Stål zászlós történetei(wd)) című, 1848 és 1860 között írt verskötetét, amelyet az 1808–1809-ben lezajlott orosz–svéd háború ihletett, a Kalevala mellett a legnagyobb finn eposznak tartják.^[10] A kötet első verse, a Vårt land (Hazánk) című, utóbb finn nemzeti himnusszá vált; finn fordítását Paavo Cajander(wd) készítette el 1869-ben. A vers, amelyen Vörösmarty Mihály Szózat-ának hatása mutatható ki, dicséri a haza szépségét, és összekapcsolja a haza és nemzet sorsát. Eredetileg az 500. évfordulóját ünneplő Porvoo város számára készült, és maga Runeberg írt hozzá dallamot, himnusszá azonban Fredrik Pacius zenéjével vált. Az 1880-as és az 1920-as években több próbálkozás történt finn nyelvű nemzeti himnusz elfogadására, de ezek a viták az 1930-as évek végére lekerültek a napirendről.^[11][12]

Számos költeményének tárgya a finn falusi élet. Ezek közül a legismertebb az 1830-ban megjelent Bonden Paavo (Paavo gazda), melynek hőse egy szegény parasztgazda, aki rendületlenül bízik a gondviselésben a rossz termés éveiben is, és aki megtestesíti a finn sisu (elszántság, kitartás) fogalmát.^[13][14] Az irodalmi alak ismertsége hozzájárult ahhoz, hogy a második világháború veszteségeit követően a politikusok és a publicisták Paavo gazda szellemét hívták segítségül a nemzeti egység megteremtéséhez, az újjáépítéshez.^[15]

„Forma s szó értékét,
nagy ének forrását,
a napfényes nyári éjfélt,
melyben hattyú siklik,
ezt tanítottad nekünk
s azt, hogy a természet
miként Isten temploma,
s milyen csoda az ember.
Mindenható a nép:
megmutatta dalod.
Tüzet szitált észak ege,
vérrózsák virultak.”
Eino Leino verse^[16]

Életművének fontos szerepe volt a finn nemzeti tudat és patriotizmus kialakításában; egy kritikusa szerint „a második világháború végéig megteremtette az alapot a kevéssel megelégedő, szívós, életét lelkesen a hazáért áldozó finn katonahősről alkotott felfogáshoz.”^[16]

Több műfordítása jelent meg, különösen a szerb népköltészetből, de lefordította Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Sándor néhány művét is.^[3][11]

Runeberg mintegy hatvan énekkel szerepel a finn evangélikus énekeskönyvben;^[17] Van örök kincsünk illetve Mily boldog, aki Jézusban című költeményei a Magyarországi Evangélikus Egyház énekeskönyvében is megtalálhatóak.^[18][19]

Magyar nyelven 1985-ben az Európa Könyvkiadó adta ki ’’Hanna’’ című elbeszélő költeményét Szathmáry Lajos fordításában.^[20] Versei megtalálhatóak a következő antológiákban: Győri Vilmos: Svéd költőkből (1882), Skandináv költők antológiája (1967), Képes Géza: Finn versek és dalok (1969).^[8]

Művei

• Dikter, összegyűjtött kisebb költemények (3 kötet, 1830-43)
• Elgskyttarne (1826)
• Hanna (Helsingfors, 1836)
• Nadeschda (1841), elbeszélés
• Julqvällen (1841), idill;
• Kung Fjalar (Fjala király, 1844), románc-ciklus
• Fänrik Stjells Sägner (Stål zászlós történetei, 1. rész 1848, 2. rész 1860), hazafias balladák
• Smärre Berättelser (1854)
• Kan ej (Nem lehet, 1862), vígjáték
• Kungarne pjel Salamis (A salamisi királyok, 1863), antik formájú tragédia.^[5][21]

1965 és 2012 között Svédországban összesen 129 kötete jelent meg.^[22]

Magyarul

• Hanna; ford. Szathmáry Lajos; Európa, Bp., 1985

Díjai, kitüntetései

1831-ben elnyerte a Svéd Akadémia aranyérmét ’’Grafven i Perho’’ című költeményével.^[23] Kitüntették a svéd Észak Csillaga renddel(wd), illetve a dán Dannebrog-renddel(wd) is.^[5]

Emlékezete

Szobra Helsinkiben

Születésnapját Runeberg-nap (Runebergin päivä) néven évente megünneplik Finnországban. A Runeberg tortának nevezett mandulás sütemény január kezdetétől február 5-éig kapható a boltokban.^[24]

Fia, Walter Runeberg által készített, 1885-ben felavatott szobra Helsinki szívében, az Esplanadin(wd) található.^[21][25]

Születésének 100. évfordulójára Eino Leino írt verset.^[16]

Runeberg szerepel azon a 10 eurós emlékérme előoldalán, amelyet 2004-ben a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére adtak ki. Az érme hátlapján a svéd nyelvű Helsingfors Tidningar egy 1831-es számát ábrázolja.^[26]

Az ő nevét viseli a Project Gutenberg mintájára létrehozott Project Runeberg(wd), amely a skandináv történelem és kultúra szempontjából fontos művek digitális archívuma.^[27]

1987-ben alapították a Runeberg irodalmi díjat, amelyet minden évben a költő születésnapján osztanak ki.^[28]

Hivatkozások

1. Hannu Vapaavuori: Virsikirja ennen virsikirjaa. evl.fi (Hozzáférés: 2017. november 1.) arch
2. The Finnish National Anthem. finland.fi (Hozzáférés: 2017. október 31.)
3. Győry Vilmos: Három svéd költő. Budapesti Szemle, XII. évf. (1868)
4. Timaffy Lilla: Johan Ludvig Runeberg. finnorszag-unkari.hu (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
5. Szinnyei József: Az ezer tó országa : Finnország. Budapest: Franklin. 1882.  
6. Fredrika Runeberg. www.porvoonmuseo.fi (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
7. Liisa Lindgren: Walter Runeberg, Skulptör, professor. www.blf.fi (Hozzáférés: 2017. október 31.)
8. Runeberg, J. L. oldala, Magyar életrajz. www.magyarulbabelben.net (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
9. Szerb Antal: A világirodalom története. 7. kiadás. Budapest: Magvető. 1989. 656. o. ISBN 963 14 1484 1  
10. Martti Turtola: 150th Anniversary of the Finnish National Anthem. www.helsinki.fi (Hozzáférés: 2017. október 31.)
11. Leffler Béla: A Szózat hatása Runeberg « Vårt land » c. költeményére. Irodalomtörténet, VII. évf. 2. sz. (1918) 218–221. o.
12. Richly Gábor: A finn nemzeti himnusz. Kortárs, LIV. évf. 2. sz. (2010)
13. Matti Klinge: Runeberg, Johan Ludvig (1804-1877). www.kansallisbiografia.fi (Hozzáférés: 2017. október 31.)
14. June Pelo: Johan Ludvig Runeberg - National Poet of Finland. sydaby.eget.net (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
15. Antero Holmila: Fegyelmezett polgárok: a finn sajtó a háborúból a békébe történő átmenet kihívásairól (1944–1945). Múltunk, 4. sz. (2013) 104–127. o.
16. Szopory N. Lajos: J. L. Runeberg és a finn hazafias líra első szakasza. Nyelvtudományi Közlemények, LXXIX. évf. 1–2. sz. (1977)
17. Marosi Nagy Lajos: Johann Ludvig Runeberg (1804-1877). archivum.baptist.hu (Hozzáférés: 2017. november 1.) arch
18. Van örök kincsünk. enekeskonyv.lutheran.hu. Digitális Evangélikus Énekeskönyv (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
19. Mily boldog, aki Jézusban. enekeskonyv.lutheran.hu. Digitális Evangélikus Énekeskönyv (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
20. Magyar Országos Közös Katalógus. www.mokka.hu (Hozzáférés: 2017. október 31.)
21. Runeberg. In A Pallas nagy lexikona XIV. kötet. Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1897.  
22. Annus Ildikó: Az elfeledett kánon: A svéd irodalmi kánon és kanonizáció szempontjai. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 2013.   [doktori disszertáció]
23. Johan Ludvig Runeberg. www.britannica.com (Hozzáférés: 2017. október 31.)
24. Runebergintortut. Yle yhtiönä, 2012. június 6. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
25. Esplanadin puisto - Esplanade Park. www.vihreatsylit.fi. City of Helsinki Public Works Department (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
26. J.L. Runeberg ja runous 10 €, BU. www.suomenrahapaja.fi (Hozzáférés: 2017. október 31.) arch
27. About Project Runeberg. runeberg.org (Hozzáférés: 2017. október 31.)
28. Runeberg literary prize goes to poetry book. yle.fi (Hozzáférés: 2017. október 31.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Johan Ludvig Runeberg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.