Az ősrégi és előkelő köznemesi felvidéki nagyjeszeni Jeszenszky család sarja. Apja nagyjeszeni Jeszenszky Péter (1792–1852), a nagyszentmiklósi uradalmi gazdatisztje Nákó Sándor (1785–1848) grófnak, anyja galánthai Fekete Zsuzsanna.[2] Az apai nagyszülei nagyjeszeni Jeszenszky Péter (1764–1801), evangélikus lelkész és Kromholtz Judit voltak. Jeszenszky Nándor fivére nagyjeszeni Jeszenszky Lajos (1826–1871), hites ügyvéd,[3] akinek a fia nagyjeszeni Jeszenszky Dezső (1864–1917) színész, igazgató.
Az 1848-as szabadságharc kitörésekor a 16 éves Jeszenszky Nándor honvéd hadnagyként szolgált. A szabadságharc leverése után lelkészi pályát választott. 1870-ben már nagyszentmiklósiágostai hitvallású lelkész.[4]1907 körül vonult nyugdíjba miután közel 30 évig szolgálta Nagyszentmiklóst a lelkészi feladattal.[5]
Házassága és leszármazottjai
Feleségül vette a szintén ágostai hitvallású Koós Ida (Misérd, 1836. november 6.–Szeged, 1914. január 28.) kisasszonyt,[6] akinek a szülei Koós Dávid Arnold (1804–1881), idősb vajai báró Vay Miklós koronaőr jószágfelügyelője, valamint Glatz Dorottya voltak.[7][8] Jeszenszky Nándorné Koós Ida fivére: Koós Adolf (1835–1901), a gróf Nákó Sándor uradalmi tiszttartója,[9] békei Koós Ottó (1838–1911), királyi tanácsos, budapesti zálogházi igazgató,[10] valamint Koós Ödön (1844–1902), MÁV főfelügyelő, köz- és váltó ügyvéd.[11] Koós Ottó, királyi tanácsos, budapesti zálogházi igazgató 1907. június 7-én magyar nemességet és a "békei" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.[12] Jeszenszky Nándor és Koós Ida frigyéből született:
