1758-ban Amherst vezette a briteket Louisbourg ostrománál, és mint az Amerikában állomásozó angol csapatok főparancsnoka, az ő érdemeinek tudható be a kanadaifrancia területek legnagyobb részének megszerzése. 1759-ben a Champlain-tó mentén vezette az előrenyomuló brit csapatokat, majd csatlakozott a James Wolfe vezérletével zajló quebeci ostromhoz. 1760szeptember 8-án elfoglalta Montréalt, s ezzel véget vetett a francia uralomnak Észak-Amerikában. A legyőzött francia parancsnokokat különösen felbőszítette azzal a gyakorlatával, hogy megtagadta tőlük a „hadibecsület” megőrzését (a jogot arra, hogy megtartsák saját zászlóikat); François Gaston de Lévis francia lovag egyenesen felgyújtotta a francia lobogót, minthogy Amherst kezére adta volna. Amherst Kanada katonai kormányzójaként szolgált 1760-tól 1763-ig.
A Francia-Indián háború után a angolok és az indiánok közötti ellenségeskedés egészen a biológiai hadviselés első feljegyzett Észak-amerikai alkalmazásáig fajult. Az 1763-as, Pontiac nagyfőnök vezette indiánlázadás idején Amherst javasolta himlőjárvány elterjesztését az indiánok között. Beosztottjával, Henry Bouquet ezredessel levélben vitatta meg ennek gyakorlati alkalmazási lehetőségeit: eszerint fekete himlőt hordozó pokrócokat kell ajándékozni az indiánoknak. Bár Amherst és beosztottja minderről alighanem mit sem sejtett, ugyanezzel a taktikával már előttük megpróbálkozott a Fort Pitt erőd parancsnoka. Általában Amherst nevét szokták kapcsolni ehhez az esethez is, a fenti levelezése miatt, és mivel ő volt a főparancsnok, a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a Fort Pitt-beli próbálkozás Amherst előzetes tudomása nélkül történt. A kísérlet kimenetele mindenesetre nem ismert.
Névlegesen Amherst volt Virginia állam kormányzója 1759-től 1768-ig, bár a tartomány tényleges irányításának feladatköreit Francis Fauquier látta el. Ez idő alatt (1760-tól 1763-ig) az Észak-Amerikában állomásozó brit csapatok főkormányzója tisztet is viselte. Ez a hivatal napjainkban is létezik Kanadában, mint a Brit Korona törvényes képviselője.
1776-ban a Lordok Háza tagjának választották, s egyúttal a Holmesdalebárója címet adományozták neki. Az amerikai függetlenségi háború alatt egyszer visszautasított egy parancsnoki kinevezést, mivel számos személyhez fűzték szoros kapcsolatok a lázadók oldaláról. 1778-ban tábornokká nevezték ki, és ő lett a brit hadsereg főparancsnoka. Ettől a pozíciótól 1795-ben vált meg, majd a következő évben marsallá nevezték ki.
Montréal1760-as elfoglalása után megépíttette Montreal House nevű rezidenciát Sevenoaksban, mely a székhelyéül szolgált. A XIX. végén és a XX. század elején ez az épület éves összejövetelek színhelyéül szolgált a családja által Riverhead faluban alapított iskola növendékei számára, ez az iskola máig is Amherst címerét használja. A család elszegényedése után az épületet a XX. század végén lebontották, helyén lakóparkot építettek. Manapság csupán egy magányos obeliszk és a nyolcszögletű bejárat áll még az épület emlékeként. Az obeliszk felirata a kanadai hadjárat legfontosabb eseményeit örökíti meg.
Jegyzetek
↑The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 22.)
Long, J.C. Lord Jeffery Amherst: A Soldier of the King. New York: MacMillan, 1933
Amherst and the conquest of Canada : selected papers from the correspondence of Major-General Jeffrey Amherst while Commander-in-Chief in North America from September 1758 to December 1760 / edited by Richard Middleton. Stroud : Sutton Publishing for the Army Records Society, 2003. ISBN 0-7509-3142-6
.svg){kind=small}
