Japán demográfiai adatai közé tartozik a születési és halálozási arány, a kormegoszlás, a népsűrűség, az etnikai hovatartozás, az iskolázottság, a lakosság egészségügyi rendszere, a gazdasági helyzet, a vallási hovatartozás és a japán lakosságra vonatkozó egyéb szempontok. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Japán lakossága nagyjából 126,4 millió fő (2020 januárjában), és 2010-ben 128,5 millió fővel érte el a csúcsot. Ázsia 6. legnépesebb országa, a világ 11. legnépesebb országa.
Az előrejelzések szerint 2023-ban a japánok átlagéletkora 49,5 év lesz, ami 1950 óta a legmagasabb érték, szemben az indiai 29,5, az amerikai 38,8 és a kínai 39,8 évvel. Japánban a második legmagasabb az átlagéletkor a világon (csak Monaco előzi meg). A jobb életminőség és a rendszeres egészségügyi ellenőrzések csak két oka annak, hogy Japánban az egyik legmagasabb a várható élettartam a világon.
A születéstől számított várható élettartam Japánban a második világháború után jelentősen javult, az 1945 és 1955 közötti évtizedben 20 évvel nőtt. A várható élettartam további emelkedésével Japánban várhatóan nehézségekbe ütközik az idősebb generációk ellátása a jövőben. A szolgáltatási szektorban már most is nagy gondot jelent a munkaerőhiány, mivel az ápolók és ápolószemélyzet iránti kereslet növekszik.
A japán nők termékenységi rátája 2010 és 2018 között nőnként 1,4 gyermek körül volt. Ettől kezdve 2022-ig a termékenységi ráta tovább csökkent, 1,2-re. Az 1970-es évek eleji kisebb bababoomtól eltekintve a nyers születési ráta Japánban 1950 óta folyamatosan csökken; a jelenlegi legalacsonyabb értéket, az ezer főre jutó 6,6 születést 2023-ban érte el. A csökkenő születési arányszám és az idős kort elérő lakosság nagy része miatt Japán össznépessége várhatóan tovább csökken, és ez a tendencia 2010 óta megfigyelhető.
A japán nyelv a japánok által beszélt japán nyelvcsalád egyik fő nyelve, amely több dialektusra oszlik, a tokiói dialektust tekintik standard japánnak. Összesen mintegy 128 millióan beszélik, elsősorban Japánban, az egyetlen olyan országban, ahol ez a nyelv a nemzeti nyelv, valamint a japán diaszpórában világszerte.
A nemek aránya Japánban 2021-ben 95,38 férfi jutott 100 nőre. Japánban 61,53 millió férfi és 64,52 millió nő él. A női lakosság aránya 51,18%, szemben a 48,82%-os férfi lakossággal. Japánban 2,98 millióval több nő él, mint férfi.
2017-ben Japán volt a világ tizenegyedik legnépesebb országa. Az összlakosság az öt évvel korábbi népszámlálás időpontjához képest 0,8 százalékkal csökkent, ami az 1945-ös népszámlálás óta az első csökkenés.[3]
2010 óta Japánban a csökkenő születési arányszámok és a minimális bevándorlás miatt nettó népességfogyás tapasztalható, annak ellenére, hogy a világon az egyik legmagasabb a várható élettartam, 2016-ban 85,00 év volt (2006-ban 81,25 év volt).[4] 2008-ban a népesség minden év októberére vonatkozó éves becslést használva 128 083 960 fővel érte el a csúcsot, és 2021 októberére 2 983 352 fővel csökkent.[5]
A National Institute of Population and Social Security Research 2012-es adatai alapján Japán népessége a következő évtizedekben továbbra is évente körülbelül egymillió fővel fog csökkenni, így 2060-ra körülbelül 70 millió, a 22. század elejére pedig 42 millió fő körül lesz a lakossága, ha a jelenlegi előrejelzések nem változnak.[6] A népesség több mint 40%-a várhatóan 2060-ban 65 év feletti lesz.[7] 2021-ben a népesség tizenöt egymást követő évben 644 000 fővel csökkent az előző évhez képest, ami a legnagyobb mértékű csökkenés 1945 óta, és egyben a 831 000 születés rekordalacsony szintjét is tükrözi. 2013-ban Japán lakosságának több mint 20 százaléka 65 éves vagy idősebb volt.[8]
A lakosság 47 062 743 háztartásból állt, 78,7%-a városi területeken (2000. július). Nagy népsűrűség; 329,5 fő/négyzetkilométer a teljes területre vetítve; 1523 fő/négyzetkilométer lakható területre vetítve. A lakosság több mint 50%-a a földterület 2%-án él. (1993. július).[9] 2009-es kutatások szerint a népesség és a földterület sűrűségének aránya fokozatosan nőtt, jelenleg 127 millió lakos jut 337 km²-re. Az 1993. júliusi, valamint a 2000. júliusi megállapításokhoz képest a népsűrűség nagymértékben megnőtt, a lakosság 50%-a a földterület 2%-án él, és 77%-ra nőtt. A legutóbbi népességfelmérés óta eltelt évek előrehaladtával azonban Japán népessége csökkent, ami aggodalomra ad okot Japán jövőjét illetően. Ennek számos oka van, például a csökkenő születési arányszámok, valamint a férfiak és nők aránya a legutóbbi, 2006-os és 2010-es mérések óta. A japán egészségügyi minisztérium becslései szerint a népesség a jelenlegi 125,58 millióról 2060-ra 86,74 millióra csökken.[10]
Japán a világ 5. legnépesebb országából 1964-ben a 6., 1978-ban a 7., 1990-ben a 8., 1998-ban a 9., a 21. század elején a 10., 2020-ban a 11., 2023-ban pedig a 12. helyre esett vissza.[11][12] 2010 és 2015 között a népesség közel egymillióval csökkent,[13] és csak 2022-ben félmilliót veszít Japán.[14] A japán állampolgárok száma 2022-ben 801 ezerrel 122 423 038-ra csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami a legsúlyosabb csökkenés, és az első alkalom, hogy mind a 47 prefektúra csökkenést szenvedett el a felmérés 1968-as elindítása óta. Az ország lakossága 2010 elejére elérte a 128 057 352 japán embert. A nagy recesszió idején a japán gazdasági válság hosszan tartó hatásai azonban erősen lelassították a 2010-es években a bevándorlási arányokat Japánban.
2011 márciusában Japánban hármas katasztrófa (földrengés, szökőár és nukleáris katasztrófa stb.) következett be, amely 20 000 halálesetet, az átlagos várható élettartam mintegy 1,39 évvel való csökkenését, a születési arányok végső csökkenését és a bevándorlási arányok jelentős csökkenését eredményezte, ezek a II. világháború vége óta a legrosszabb adatok.
Az Institute for Health Metrics and Evaluation tanulmányai szerint 2020 januárjától 2021 szeptemberének végéig a COVID-19 világjárvány közvetlen hatásaként Japánban legalább 112 000 többlethalálozást regisztráltak, ami hatszor több a korábbi évekhez képest.[15] Ez körülbelül 2,6 év csökkenést jelent az átlagos várható élettartamban. Emellett a születési arányszámok érezhető csökkenése és a bevándorlási arányok jelentős csökkenése összhatásaként abban az évben rekord mértékű, 798 214 egységnyi természetes népességcsökkenés következett be, az összes okból bekövetkezett többlethalálozás mértékét 100 000 és 130 000 haláleset közöttire becsülték. Ez az 1914 óta (az I. világháború, a spanyolnátha világjárvány és a nagy kantói földrengés idején) valaha feljegyzett legnagyobb szám.
A japán belügyi és kommunikációs minisztérium demográfiai tanulmánya szerint a japán népesség (a külföldi lakosokkal együtt) a 2010-es 128 millió főről 2023-ra 124,3 millió főre csökken, ami évente közel 511 000 fős csökkenést jelent.[16][17]
Élve születések, születési és halálozási arányszámok, általános termékenységi arányszám és nettó változás Japánban 1899-től napjainkig. Az alábbi statisztikák nem tartalmazzák a külföldi nemzetiségűeket.[19][20][21][22][23][24]
[27][28]