James S. White

	James White
Született	1821. augusztus 4.; Palmyra
Elhunyt	1881. augusztus 6. (60 évesen); Battle Creek
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Ellen G. White
Gyermekei	Henry N. White; Edson White; William C. White; John H. White;
Szülei	Elizabeth White; John White
Foglalkozása	kiadó; író; hetednapi adventista lelkipásztor;
Tisztsége	elnök (1865. május 17. – 1867. május 14., General Conference of Seventh-day Adventists); elnök (1869. május 18. – 1871. december 29., General Conference of Seventh-day Adventists); elnök (1874. augusztus 10. – 1880. október 6., General Conference of Seventh-day Adventists);
Halál oka	malária
Sírhelye	Oak Hill Cemetery
	James White aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz James White témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

James Springer White (1821 – 1881) a Hetednapi Adventista Egyház egyik társalapítója és Ellen G. White férje volt.

Élete

Kilenc gyermek közül az ötödik volt, és a korai éveiben olyan gyenge volt a látása, hogy nem tudott iskolába sem járni. 19 évesen, már gyógyult szemmel járt iskolába.^[5] A második tanítási év után az anyjától értesült a millerita tanokról, és elkötelezte magát az adventi tan hirdetése mellett.^[5] 1843 telén ezer embert nyertek meg a prédikációjával.^[5] 1843-ban szentelték fel ministránsnak a keresztény egyházba.

Az 1844-es nagy csalódás előtt találkozott Ellen Harmon-nal, majd később, 1846 nyarán házasodtak össze.^[5] Házasságuk első hat évében nem volt saját otthonuk, többnyire a szüleivel vagy a barátaival együtt éltek.^[5]

Joseph Bates révén győződött meg először a szombat szentségéről. 1847-ben vele és a saját feleségével együttműködve jelent meg az “Egy szó a kicsiny nyájhoz” (A Word to the Little Flock), amely a korai adventista mozgalom híveinek szólt.^[6]

1848 novemberében feleségének, Ellen White-nak látomása volt, hogy Jamesnek el kell indítania egy lapot. 1849-től James kéthetente ki is adta a Jelenvaló Igazság-ot (The Present Truth), amely első példánya jórészt a szombat igazságáról szólt.^[6] 1850-ben a lap The Review and Herald címet kapta.^[7] A kiadást három éven keresztül különböző nyomdákban, több helyszínen végezték.^[5] James 1851-ig volt a folyóirat szerkesztője.

1852-ben végül saját házuk lett Rochesterben, New York államban. A michigani hittestvérek hívására 1855-ben a kézinyomdával együtt Battle Creekbe költöztek.^[5]^[8] A családjuk közben 1860-ra már négy fiúval gyarapodott.^[8]

1863-ban döntő szerepet játszott az adventisták felekezetének hivatalos megszervezésében.^[7] Felkérték, hogy legyen a Generál Konferencia (főtanács) első elnöke, de ő elutasította John Byington (1798–1887) javára.^[5] Később azonban elnök lett, több ciklusban is:^[7] 1865–67, 1869–71, 1874–80.

Miután 1865-ben bénulást okozó stroke-t szenvedett.^[7] Ezután a felesége Dansville-be, egy hidroterápiás (vízterápiás) intézménybe vitte.^[5] A felépüléséért mondott sok ima ellenére sokáig beteg maradt,^[9] csak jóval később javult az állapota és Ellennek látomása volt, amely arra késztette férjét, hogy létrehozza a Battle Creek-i Egészségügyi Reformintézetet (Western Health Reform Institute). Ezzel kezdődött a neves Battle Creek-i szanatórium története.^[5]

Ellen látomásai után nagy szerepet játszott a Battle Creek-i Főiskola 1875-ös megnyitásában is.^[5]^[8]

1881-ben, 60 évesen hunyt el.^[5]

Családja

Négy fiuk született: Henry Nichols, James Edson, William Clarence és John Herbert.

John Herbert még pár hónaposan meghalt,^[10] Henry Nichols pedig tüdőgyulladásban 16 évesen.^[11]^[12]

James Edson (1849–1928) az egyház egyik úttörője lett, aki a Mississippi folyó mentén evangelizációs iskolákat hozott létre az afroamerikai emberek számára. Több vallási iratot írt és adott ki.^[13]

William Clarence (1854–1937) jól ismert hetednapi adventista egyházi vezető lett. Első felesége 1890-ben meghalt. Anyjával 1891-ben Ausztráliába hívták. Két lányát Battle Creek-ben hagyva, az év végén édesanyjával átkelt a Csendes-óceánon, hogy segítse az ottani advent üzenet munkáját. 1894-ben kinevezték az adventista ausztrál unió vezetésére. Ezen a poszton 1897-ig volt. Számos könyvet írt.^[14]

Írásai

James White termékeny író volt az adventisták számára. Néhány népszerű publikációja:

Life Incidents – Életesemények (1868)
Word to the Little Flock – Szó a kis nyájhoz, 1847-es röpirat
Signs of the Times – Az idők jelei (1853)
Life Incidents – Életesemények, 1868, Steam Press
Selections from Life Incidents – Válogatások az életeseményekből, 1868, Steam Press
Sermons on The Coming and Kingdom of Our Lord Jesus Christ – Prédikációk Jézus Krisztus Urunk eljöveteléről és királyságáról, 1870, Steam Press
Sketches of the Christian Life and Public Labors of William Miller – Vázlatok William Miller keresztény életéről és közmunkájáról , 1875, Steam Press
The Sounding of the Seven Trumpets of Revelation 8 & 9 – A Jelenések hét trombitája, 1875, Steam Press
The Second Coming of Christ, Matthew 24 – Krisztus második eljövetele, Máté 24., 1876
Early Life & Experiences of Joseph Bates – Joseph Bates korai élete és tapasztalatai, 1877, Steam Press
Biblical Institute – Bibliai Intézet, 1878, Steam Press
Life Sketches – Életrajzok, 1880 Steam Press