Isztambulban számos tömegközlekedési eszköz áll a város több mint 14 millió lakosának rendelkezésére. A hagyományos értelemben vett tömegközlekedés 1871-ben indult meg az első lóvasút üzembe állításával, bár 1851-ben már közlekedtek gőzhajók az európai és ázsiai oldal között, ami tekinthető egyfajta tömegközlekedési módnak. 1874-ben elindult a Tünel nevű siklóvasút, 1914-ben pedig már elektromos villamosok közlekedtek a város európai oldalán.
Isztambul modern tömegközlekedésének meghatározó eleme a folyamatos fejlesztés alatt álló, 2020-ban hat működő vonallal rendelkező metró, melynek hosszát 2019 után 1000 kilométerre tervezi kiterjeszteni a városvezetés. 2013-ban megnyitották a Boszporusz alatt futó Marmaray alagutat, melybe bekapcsolták az elővárosi vasútvonalakat (banliyö) is. A vasúthálózatot kiegészíti még a Tünel mellett két másik siklóvasút, valamint két libegő.
Isztambul autóbusz-hálózatát két cég működteti, 750 vonalon több mint 4000 járművel. A távolsági buszokat kiszolgáló legnagyobb pályaudvar az isztambuli buszpályaudvar. Isztambulban különleges gyorsbuszhálózat is működik, a Metrobus. A török városokra jellemző, fix útvonalon közlekedő dolmuşok Isztambulban is elterjedtek, kötött útvonalon közlekedő taxiként is funkcionálnak.
Az isztambuli tömegközlekedési eszközökön Istanbulkarttal lehet fizetni, mely egy érintőkártyás okos-fizetőrendszer.
A tömegközlekedés kezdete
Isztambul tömegközlekedésének kezdete hivatalosan 1869. augusztus 30-ára tehető, ekkor írták alá az Oszmán Birodalom fővárosában létesítendő közúti vasúti hálózat építéséről és működtetéséről szóló, 40 éves koncessziós szerződést, melyet egy Krepano Efendi nevű úr kapott meg. Előtte hárman is pályáztak a koncesszióra több éven át, azonban mindegyik tervet elutasították. Krepano Efendi İstanbul Tramvay Şirketi (Isztambuli Lóvasútvállalat) vállalata 1871-ben indult el az Azapkapı–Beşiktaş vonalon, majd két év alatt további három vonalat üzemeltek be. A vállalat omnibuszok üzemeltetésére kapott koncessziót, melyek a lóvasúthoz szállították az utasokat a kintebb eső kerületekből. Ugyancsak 1871-ben megkezdődött a Pera és Galata között közlekedő Tünel (siklóvasút) építése is, melyet 1874 végén helyeztek üzembe. Ennek koncesszióját Eugene Henri Gavand nyerte el 42 évre. 1914-ben a lóvasutat Isztambul-szerte elektromos villamosok váltották fel.[1][2][3]
Isztambul közlekedésében régóta fontos szerepet játszottak a hajók, csónakok, melyeket 1851-től az első oszmán gőzhajózási cég megalapításával rendszeres gőzhajójáratok váltottak fel. Eminönüből kiindulva számos kikötőbe közlekedtek, a legforgalmasabb vonal a Galatába vezető volt. A rendszer gyorsan fejlődött, a vonalakat bővítették, a személyszállítás mellett teherszállító kompok is közlekedtek a Boszporuszon keresztül. A tömegközlekedési jellegét mutatja, hogy a diákok, a gyerekek és a katonák olcsóbban, a rendőrök és a jandarma biztonsági osztályához tartozók, valamint a városházán dolgozók pedig ingyen vehették igénybe. A hajókat Angliában gyártották és a gépészek is külföldiek voltak.[4]
Isztambulban két modern villamosvonal fut, a T1 jelzésű Kabataş–Bağcılar vonal, mely a korábbi T1 és T2 jelű vonal összevonásából született meg 2011-ben, és a T4 jelű vonal Mescid-i Selam és Topkapı között. A T1 vonal 31 állomást szolgál ki, 18,5 km hosszú és naponta 320 000 utast szállít. A T4 villamos vonala 15,3 km hosszú és 22 állomással rendelkezik, naponta 95 000 utast szolgál ki.[5][6]
Az autós forgalom elől elzárt İstiklal sugárúton az 1870 méteres, Taksim tér és a tünel állomása közötti útvonalon közlekedő, felújított nosztalgiavillamost 1990-ben állították forgalomba, 20 percenként közlekedik.[7] A T3 jelű, Isztambul ázsiai oldalán futó villamost is nosztalgiavillamosként definiálják, Kadıköy és Moda között közlekedik körpályán, Tatra GT6 típusú szerelvényekkel.[8]
Az isztambuli metrónak hat átadott vonala van. Az M1 (piros) vonalat, mely tulajdonképpen egy könnyűvasút (hafif metro, LRT), 1989 szeptemberében nyitották meg. Yenikapı és az Atatürk nemzetközi repülőtér, valamint Kirazlı között közlekedik 105 kocsival, teljes hossza 26,1 km. A vonalon naponta 400 000 fő utazik.[9] Az M2 (zöld) vonalat 1992-ben kezdték építeni és 2000-ben adták át. Yenikapı és Hacıosman között közlekedik 23,5 km-en, 16 állomással és 124 kocsival. Naponta 480 000 utast szállít.[10] A Başakşehir–Olimpiyatköy között közlekedő M3 (kék) metró 2013-ban állt forgalomba, 15,9 km-es vonalon 11 állomást szolgál ki 80 kocsival.[11] Az M4 (rózsaszín) metróvonalat Kadıköy és Tavşantepe között 2012-ben adták át, 26,5 km-en 19 állomást szolgál ki, forgalma napi 70 000 fő. A vonalon 144 CAF típusú kocsi közlekedik.[12] Az M6-os (barna) vonalat 2015-ben adták át, a Levent és Hisarüstü/Boğaziçi Egyetem között közlekedő vonal 3,3 km hosszú és mindössze 4 állomása van.[13]
Ezeken felül számos vonal építése, illetve a meglévők hosszabbítása van folyamatban,[14] a város vezetése úgy tervezi, hogy 2019 után több mint 1000 kilométernyi vasúthálózat lesz elérhető Isztambulban.[15]
A Marmaray projekt részeként 2012 és 2013 között mindkét vonalon lezárták a közlekedést, és megkezdődtek a felújítási munkálatok.[22] A munkálatok meg-megakadnak, többször is elhalasztották a megnyitó dátumát.[23][24]
A Marmaray vonal első szakaszát 2013-ban nyitották meg, 13,6 km hosszú, öt állomást szolgált ki. A vonalon TCDD E32000 típusú vonatok közlekednek. Az elővárosi (banliyö) vonalak integrálásával a tervezett hossz 76,3 km volt, összesen 42 állomással.[25] A Gebze–Halkalı vonalat 2019-ben teljes hosszában megnyitották, 43 állomással.[26][27] A Marmaray hat év alatt összesen 403 millió utast szállított az öt állomásos első szakaszon.[27]
Siklóvasutak
Tünel
A Tünel (az „Alagút”; F2 siklóvasút) a londoni metró után a világ második legrégebbi földalatti vasútja, bár nem metró, hanem a Budavári siklóhoz hasonló kötélpályás „felvonó”. Nincs közbenső állomása, a pálya hossza megközelítőleg 573 méter, szintkülönbsége mintegy 60 méter, az utat 90 másodperc alatt teszi meg, és két kocsiban összesen 170 utast képes szállítani. 1875. január 17-én nyitották meg az Aranyszarv-öböl északi oldalán Galata és Pera (ma Karaköy és Beyoğlu) kerületek között.[28][29]
A vasút ötletét eredetileg egy francia mérnök, Henri Gavand vetette fel. Két évvel később, 1869. november 6-án megkapta az építési engedélyt Abdul-Aziz szultántól. Külföldi befektetők keresése után, az 1871. július 30-án megkezdődött az építkezés, ami 1874 decemberéig tartott.[30][31]
Megnyitásától 1910-ig lóvontatású volt, azóta villanymotor hajtja. 1939-ben államosították, azóta az IETT(İstanbul Elektrik Tramvay ve Tünel) üzemelteti[29] Egy súlyos üzemzavar során, 1943. július 6-án 1 dolgozó meghalt, 20 ember pedig megsérült.[32]1971-ben felújították a Tünelt, és az eredeti fakocsikat fémszerelvényekre cserélték le.[29]
F1 Taksim–Kabataş siklóvasút
2006-ban helyezték üzembe az F1 jelű siklóvasutat, mely Kabataş és Taksim között közlekedik. A vonal 594 méter, csak két állomása van. Négy kocsival naponta 35 000 utast szállít, a távolságot 2,5 perc alatt teszi meg. Csúcsidőben hárompercenként közlekedik.[33]
F3 Seyrantepe – Vadi İstanbul AVM siklóvasút
A Vadistanbul és Seyrantepe állomások között közlekedő F3 jelű siklóvasutat 2017-ben nyitották meg, mindössze két állomással. A vonal 750 méter hosszú.[34]
Libegő
A Demokrácia park fölött, Taşkışla és Maçka között található az 1993-ban épült libegő (Maçka–Taşkışla Teleferik). Az utazás három és fél percig tart a 347 méter hosszú vonalon. A két kabin 6-6 ülése naponta körülbelül 1000 utast szállít.[35]
2005-ben egy második libegőt is üzembe helyeztek, mely Eyüpben található és a Pierre Lotiorientalistáról elnevezett Piyerloti-dombra közlekedik. A pálya 384 méter hosszú, a libegő ezt az utat 2,75 perc alatt teszi meg. A kabinok nyolcszemélyesek, naponta mintegy 4000 utast szállítanak.[36]
Isztambul 750 vonalból[37] álló autóbusz-hálózatát két cég működteti, az İETT és az İstanbul Otobüs İşletme A.Ş. Az İETT flottája 2017 januári adatok szerint 3050 buszt számlál, többek között Mercedes-Benz Citaro, Mercedes-Benz CapaCity, Mercedes-Benz Conecto, Phileas, Otokar Kent és Karsan Avancity modellek futnak az utakon.[38] Az İstanbul Otobüs İşletme 985 autóbuszt üzemeltet, a flotta nagy részét BMC, TEMSA, Güleryüz, Otokar és Mercedes-Benz buszok teszik ki.[39] A városban mintegy 11 700 buszmegálló található.[40] 1985 óta magánbuszok is részt vehetnek a tömegközlekedésben (az İETT felügyelete mellett), ezek között található 141 emeletes busz is.[41] Az autóbusz-hálózatot összesen több mint 3,9 millió utas veszi igénybe naponta.[42]
A város legnagyobb, távolsági buszokat indító és fogadó terminálja az isztambuli buszpályaudvar, melyen naponta több ezer busz fordul meg. A távolsági buszokat magáncégek üzemeltetik Törökországban.[43][44]
Az isztambuli metrobus egy gyors buszjáratokból álló tömegközlekedési rendszer, mely 2007 szeptembere óta üzemel, az első vonal Avcılar–Topkapı között épült meg 18,3 km hosszan.[3] Ezt követte a Topkapı‑Zincirlikuyu szakasz megnyitása 2008-ban, a Zincirlikuyu-Söğütlüçeşme szakasz 2009-ben, majd az Avcılar‑Beylikdüzü szakasz 2012-ben, amivel a hálózat hossza 52 kilométer lett.[3] A vonalon Mercedes Capacity, Mercedes-Benz Citaro és Phileas buszok közlekednek.[45] A vonalon hat járat üzemel, melyek különböző szakaszokat látnak el. Naponta 800 000-en veszik igénybe.[42]
Dolmuş
A dolmuş fix útvonallal, de menetrenddel nem rendelkező minibusz vagy szedán. A taxi és a busz keveréke. Törökország majdnem minden városában megtalálható, bár Isztambulban és Ankarában a közlekedési káosz elleni harc során próbálják visszaszorítani. Általában magántulajdonú kisbuszok látják el a tömegközlekedés ezen ágát. A dolmuş jelentése „megtelt”, ez a név a szolgáltatás elvéből alakult ki: a kisbuszok akkor indulnak a szélvédőjükön kifüggesztett célállomás felé, amint a megfelelő számú utas összegyűlt a járművön. A menetdíj fix, valamivel magasabb, mint a buszjegy – viszont cserében a jármű rugalmasan megáll bárhol. Isztambulban a dolmuşokat a helyi közlekedési hatóság felügyeli, a taxi és a dolmuş keverékének számító taxidolmuş (taksi dolmuş) pedig teljesen a város által szabályozott árakkal dolgozik, akárcsak a taxi. A taxidolmuş olyan, mint egy hagyományos sárga taxi, négy főt szállít, de meghatározott útvonalon és fix díjért.[46][47][48][49] Az iránytaxikat naponta több mint 2,2 millió utas használja.[42]
Vízi közlekedés
Mivel Isztambult szinte minden irányból víz veszi körül, a kompok fontos részét képezik a mindennapi közlekedésnek. Több típusú jármű közlekedik: a deniz otobüsü (karcsú vízibusz), mely csak utas- és áruforgalmat bonyolít, a nagyobb testű, lassabb vapur (személyszállító komp), valamint a feribot (személy- és járműszállító komp).[50][51] A vízi közlekedést több cég végzi, az İstanbul Deniz Otobüsleri (İDO), a Turyol és a Dentur Avrasya,[52] valamint magánkézben lévő hajók is közlekednek, ezeket a város önkormányzata szabályozza.[53] Az İDO a város legnagyobb víziközlekedés-szolgáltatója, 35 állomással és 53 hajóval rendelkezik.[54]
Az 1953-ban épült Atatürk nemzetközi repülőtér ezt a nevét 1985 óta viseli. A repülőtér nemzetközi termináljának kapacitása 25,5 millió utas évente, a belföldi terminálé pedig 12,8 millió.[55] 2015-ben a nemzetközi terminál 41,9 millió utast fogadott, a belföldi forgalom pedig 19,3 millió utas volt.[56] A repülőtér megközelíthető az M1-es metróval, az Atatürk Havalimani állomásnál,[57] valamint a 96T jelű busszal Taksimból.[58] Az új Isztambuli repülőtér átadásával az Atatürk repülőteret a kereskedelmi forgalom elől lezárták, 2019 áprilisa óta csak teherforgalmat, diplomáciai forgalmat, légitaxiforgalmat bonyolít.[59][60]
A Sabiha Gökçen repülőteret 2001-ben nyitották meg,[61] 2016-ban 29,6 milliós utasforgalmat bonyolított, ebből 20,1 millió belföldi utas volt. A repülőtér forgalma 2011 óta megduplázódott.[62] Megközelíthető több İETT-buszjárattal, valamint Havataş shuttlebuszokkal.[58] Az M4-es metró hosszabbítása a repülőtérig folyamatban van.[63]
Az isztambuli tömegközlekedés okos-fizetőrendszere az érintéssel működő, feltölthető Istanbulkart. Négyféle típusú kártya létezik, egy általános anonim kártya, valamint speciális kártyák, melyek igényléséhez személyazonosító dokumentum szükséges. Ilyen a kék színű havibérlet, valamint az utazási kedvezményekre jogosító kártyák a diákok és a tanárok számára, valamint az ingyenes utazást biztosító kártyák a fogyatékkal élők, a 65 év feletti nyugdíjasok, valamint közalkalmazottak meghatározott csoportjai számára.[64] A kártyát a metrón, a buszokon, a villamosokon, a kompokon, az elővárosi vasúton és a siklóvasutakon is lehet használni fizetésre.[65] Feltölteni erre kijelölt eladóhelyeken, illetve automatáknál lehet (Biletmatik).[66] Az Istanbulkart a korábbi Akbil rendszert váltotta fel 2009-ben, az Akbilt 2015-ben vonták ki végleg a forgalomból.[67][68]
2017-től építik ki a városban a taxis fizetőrendszert, mely lehetővé teszi, hogy a fix áron szállító taxikban Istanbulkarttal is lehessen fizetni.[69]
↑Haydarpaşa ne zaman açılacak? (török nyelven). Gerçek Gündem, 2017. január 4. [2017. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
↑Büyük İstanbul Otogarı (török nyelven). Büyük İstanbul Otogarı. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.)
↑MİNİBÜSLER (török nyelven). İstanbul Büyükşehir Belediyesi / Toplu Ulaşım Hizmetleri Müdürlüğü. [2017. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
↑Deniz Motorları (török nyelven). İstanbul Büyükşehir Belediyesi / Toplu Ulaşım Hizmetleri Müdürlüğü. [2017. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
↑Filo ve İskeleler (török nyelven). İDO. [2017. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
↑Airport History (angol nyelven). Devlet Hava Meydanları İşletmesi Genel Müdürlüğü. [2017. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
↑Facts&Figures. TAV. [2016. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
↑Metro. Atatürk Airport. [2016. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
Herschel Herschel in het midden van de foto, met rechts Ptolemaeus, linksonder Flammarion. (foto NASA) Kratergegevens Coördinaten 5° 42′ ZB, 2° 6′ WL Diameter 39 km Kraterdiepte 3,8 km Colongitude 3° bij zonsopgang Vernoemd naar William Herschel Vernoemd in 1935 Foto door Lunar Orbiter 4. (foto NASA) De locatie van Herschel op de maan Herschel is een inslagkrater op de maan, net noordelijk gelegen van de walvlakte Ptolemaeus. Noordelijk bevindt zich de overstroomde krater Spö...
Kirche in Altleubnitz Altleubnitz ist ein Stadtteil im Dresdner Stadtteil Leubnitz-Neuostra. Der Ortskern zählt zu den besterhaltenen Dresdens. Inhaltsverzeichnis 1 Geschichte 2 Charakteristik 3 Weblinks 4 Einzelnachweise Geschichte Der heute als Altleubnitz bezeichnete Straßenzug war ursprünglich die Dorfstraße von Leubnitz. Nach dem Zusammenschluss von Leubnitz und Neuostra zum Stadtteil Leubnitz-Neuostra im Jahr 1898 wurde der Straßenzug, der als Altleubnitz bezeichnet wird, in Leubni...
Este artigo não cita fontes confiáveis. Ajude a inserir referências. Conteúdo não verificável pode ser removido.—Encontre fontes: ABW • CAPES • Google (N • L • A) (Dezembro de 2022) Ospreys Fundado 2003 Confederação Welsh Rugby Union Localização Swansea, País de Gales Estádio Liberty Stadium, Swansea Capacidade 20,532 Liga Liga Celta de Rugby Titular Reserva Site oficial www.ospreysrugby.com Os Ospreys, ...
1999 soundtrack album by Various artistsPokémon 2.B.A. MasterSoundtrack album by Various artistsReleasedJune 29, 1999; 24 years ago (1999-06-29)Recorded1997–1999GenrePopLength48:27LabelKoch RecordsProducerJohn LoefflerVarious artists chronology Pokémon 2.B.A. Master(1999) Pokémon: The First Movie(1999) Singles from Pokémon 2.B.A. Master Pokémon ThemeReleased: June 29, 1999 Professional ratingsReview scoresSourceRatingAllmusic[1] Pokémon 2.B.A. Mas...
Pałac w Trzebieszowicach(niem.) Schloss Kunzendorf nr rej. 193/654/WŁ z 19.07.1977, oficyna 18/A/00 z 17.05.2000 Pałac w Trzebieszowicach – Zamek na Skale Państwo Polska Województwo dolnośląskie Miejscowość Trzebieszowice Typ budynku pałac Styl architektoniczny renesans, barok Inwestor Pannwitzowie Rozpoczęcie budowy XVI w. Ukończenie budowy 1613 Ważniejsze przebudowy XVIII w., 1903–1905 Kolejni właściciele Reichenbachowie: Hans, Sigismund, Hans, Christoper Frie...
Melaleuca uncinata Status konservasiRisiko rendahIUCN177370876 TaksonomiDivisiTracheophytaSubdivisiSpermatophytesKladAngiospermaeKladmesangiospermsKladeudicotsKladcore eudicotsKladSuperrosidaeKladrosidsKladmalvidsOrdoMyrtalesFamiliMyrtaceaeGenusMelaleucaSpesiesMelaleuca uncinata R.Br., 1812 DistribusiEndemikAustralia lbs Melaleuca uncinata, umumnya dikenal sebagai broombush, broom honeymyrtle atau brushwood, suatu tumbuhan dalam famili Melaleuca (bahasa Inggris: paperbark) yang aslinya tumbuh...
Timothy SimonsSimons di New York PaleyFest 2014 untuk acara TV VeepLahir1978 (umur 44–45)Readfield, Maine, ASTempat tinggalLos Angeles, California, ASAlmamaterUniversity of Maine at OronoPekerjaanAktor, komedianTahun aktif2010–sekarangSuami/istriAnnie SimonsAnak2 Timothy Charles Simons adalah seorang aktor dan komedian Amerika Serikat yang dikenal karena memerankan Jonah Ryan pada seri televisi HBO Veep.[1] Ia juga berperan dalam film-film The Interview, Christine, d...
This section tabulates the heads of qualification in a form suitable to be filled in as events progress. The full qualification rules[1] for rowing published by FISA contain intricate conditions too lengthy for inclusion in Wikipedia. Rowing at the2012 Summer OlympicsSingle scullsmenwomenCoxless pairmenwomenDouble scullsmenwomenLwt double scullsmenwomenCoxless fourmenQuadruple scullsmenwomenEightmenwomenLwt coxless fourmenvte The majority of qualification places for rowing at the 2012...
English pop duo formed in 1985 This article's lead section may be too short to adequately summarize the key points. Please consider expanding the lead to provide an accessible overview of all important aspects of the article. (July 2023) Pepsi & ShirlieShirlie (left) and Pepsi (right) performing at the Echo Arena Liverpool on 25 June 2011Background informationOriginLondon, England, United KingdomGenresPop, dance-popYears active 1985–1991 2000 2011 LabelsPolydor RecordsMembersHelen DeMac...
1960 film by George Sidney Who Was That Lady?Original film posterDirected byGeorge SidneyWritten byNorman KrasnaProduced byNorman KrasnaStarringTony CurtisDean MartinJanet LeighCinematographyHarry StradlingEdited byViola LawrenceMusic byAndré PrevinDistributed byColumbia PicturesRelease dateApril 15, 1960 (1960-04-15)Running time115 minutesCountryUnited StatesLanguageEnglishBox office$3,100,000 (US/Canada rentals)[1] Who Was That Lady? is a 1960 black and white America...
Bagian dari seri tentangHukum KanonikGereja Katolik Hukum Mutakhir Kitab Hukum Kanonik 1983 Omnium in mentem Kitab Hukum Kanon Gereja-Gereja Timur Ad tuendam fidem Ex Corde Ecclesiae Indulgentiarum Doctrina Pastor Bonus Pontificalis Domus Universi Dominici Gregis Consuetudo Sejarah Hukum Kitab Hukum Kanonik 1917 Corpus Iuris Canonici Dekretis Regulæ Iuris Decretales Gregorii IX Dekretalis Decretum Gratiani Extravagantes Liber Septimus Tata Tertib Gereja Purba Didakhe Konstitusi Apostolik Kan...
California-based religious organization Not to be confused with Society of friends. This article relies excessively on references to primary sources. Please improve this article by adding secondary or tertiary sources. Find sources: Fellowship of Friends – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (July 2022) (Learn how and when to remove this template message) Fellowship of FriendsFormationJanuary 1, 1970FounderRobert Earl BurtonTypeNew religious mo...
Location of Stoneham in Massachusetts This is a list of properties and historic districts in Stoneham, Massachusetts, that are listed on the National Register of Historic Places. Map all coordinates using: OpenStreetMap Download coordinates as: KML GPX (all coordinates) GPX (primary coordinates) GPX (secondary coordinates) The locations of National Register properties and districts (at least for all showing latitude and longitude coordinates below) may be seen in an online map by clicking on ...
Scottish chemist and 2016 Nobel Laureate SirFraser StoddartFRS FRSE HonFRSCSir Fraser Stoddart at Northwestern University October 2016, by Jim PrischingBornJames Fraser Stoddart (1942-05-24) 24 May 1942 (age 81)Edinburgh, Scotland, United KingdomNationalityBritishCitizenshipUnited KingdomUnited StatesAlma materUniversity of Edinburgh (BSc, PhD)Known forMechanical Bond in ChemistryMolecular shuttles and Molecular switchesArtificial Molecular MachinesTemplate-Directed Syn...
Species of beetle Aspidimorpha sanctaecrucis Scientific classification Kingdom: Animalia Phylum: Arthropoda Class: Insecta Order: Coleoptera Family: Chrysomelidae Subfamily: Cassidinae Tribe: Aspidimorphini Genus: Aspidimorpha Species: A. sanctaecrucis Binomial name Aspidimorpha sanctaecrucis(Fabricius, 1792) Aspidimorpha sanctaecrucis, sometimes called the golden tortoise beetle (a common name which refers to other species elsewhere), is an Old World species of beetle belonging to the f...
Este artículo o sección necesita referencias que aparezcan en una publicación acreditada.Este aviso fue puesto el 9 de mayo de 2011. Personificación de Alemania por Philipp Veit. Los símbolos de Alemania son el conjunto de símbolos, iconos, imágenes, ideas y construcciones que representan al pueblo alemán (Deutsches Volk) y a Alemania (Deutschland). Algunos símbolos como el roble se asocian a alguna virtud del pueblo alemán —su madera se convirtió para los teutones de la Edad Med...
Town in Saxony, GermanyKönigsbrück/Kinspork Town Coat of armsLocation of Königsbrück/Kinspork within Bautzen district Königsbrück/Kinspork Show map of GermanyKönigsbrück/Kinspork Show map of SaxonyCoordinates: 51°15′N 13°53′E / 51.250°N 13.883°E / 51.250; 13.883CountryGermanyStateSaxonyDistrictBautzen Municipal assoc.Königsbrück Subdivisions3Government • Mayor (2022–29) Heiko Driesnack[1] (CDU)Area • Total77.83...
Italian screenwriter Furio Scarpelli (16 December 1919 – 28 April 2010), also called Scarpelli, was an Italian screenwriter, famous for his collaboration on numerous commedia all'italiana films with Agenore Incrocci, forming the duo Age & Scarpelli.[1] He was the son of journalist Filiberto Scarpelli. During his childhood he devoted himself to writing and drawing. During World War II, he started to work as an illustrator for satire magazines, together with Federico Fellini and E...