Pierre Loti, eredeti nevén Julien Louis Marie Viaud (Rochefort, 1850. január 14. – Hendaye, 1923. június 10.) francia író. Negyvenéves tengerésztiszti pályafutásában, a porosz–francia háborúban és az első világháborúban szerzett tapasztalatait, életismeretét rögzítette nagyrészt önéletrajzi ihletésű elbeszéléseiben. Prózájára a romantikus, egzotikus színezet, melankolikus, néhol tragikus életszemlélet, szorongásos, fülledt atmoszféra jellemző.
Élete
Miután 1867-ben elvégezte a tengerészeti iskolát, matrózként tengerre szállt, majd 1881-ben hadnaggyá léptették elő. Loti haditengerészeti pályafutása szükségszerűen együtt járt azzal, hogy hosszú ideig távol volt Franciaországtól. Sok időt töltött a levantei kikötőkben és a Távol-Keleten. Utazásai során különféle szerelmi ügyekbe keveredett, amiket regényeiben, novelláiban megörökített. Első könyve, névtelenül jelent meg 1879-ben Aziyade címmel, ebben elmesélte szerelmét egy cserkesz rabszolgalánnyal, akivel Szalonikiben és három évvel korábban Isztambulban is találkozott.
A Francia Akadémia tagjai közé választotta 1891-ben. Hosszú betegség után halt meg Hendaye-ben a baszk tengerparton 1923. június 10-én.
Művei
Aziyadé (1879) (ford. Novelly Riza Levelek és töredékek egy angol tengerésztiszt naplójából 1903)
Rarahu (1880)
Le Roman d'un Spahi (1881) (ford. Aranyossy P. Egy spáhi története 1920; film: M. Bernheim, 1936 francia)
Fleurs d'Ennui (1882)
Mon Frère Yves (1883) (ford. Kelen Ferenc Yves testvérem, 1920)
Les Trois Dames de la Kasbah (1884), ford. Pongrácz Árpád A három kasbahi nő 1920)
Pêcheur d'Islande (1896) (ford. Kováts S. J. Izlandi halász, 1896, Hegedűs A. Izlandi halászok, 1918, film: Ch. Vanel 1924 francia; P. Schoendoerffel, 1958, francia)
Madame Chrysanthème (1887) (ford. ifj. Lónyai Sándorné Chrysanthème asszonyság, 1899; Vészi Margit Krizantém asszony 1919)
Propos d'Exil (1887)
Japoneries d'Automne (1889) (Az őszi Japán, 1889)
Au Maroc (1890)
Le Roman d'un Enfant (1890) (Egy gyermek regénye 1890)
Le Livre de la Pitié et de la Mort (1891)
Fantôme d'Orient (1892) Keleti kísértet
L'Exilée (1893)
Matelot (1893)
Le Désert (1895) (A sivatag, 1895)
Jérusalem (1895) (Jeruzsálem, 1895
La Galilée (1895) (Galilea, 1895)
Ramuntcho (1897) (film R. Barberis 1938, francia, P. Schoendoerffer, 1958 francia))
Figures et Choses qui passaient (1898) (ford. Marquis G., Tűnő képek 1901)
Judith Renaudin (1898)
Reflets de la Sombre Route (1899)
Les Derniers Jours de Pékin (1901) (Peking utolsó napjai, útleírás)
L'Inde sans les Anglais (1903) (ford. Novelly Riza India az angolok nélkül 1907)
Vers Ispahan (1904)
La Troisième Jeunesse de Madame Prune (1905)
Les Désenchantées (1906) (ford. Kőnig György Az ébredők 1908)
Aziyadé. Levelek és töredékek egy angol tengerésztiszt naplójából; ford. Kéméndyné Novelly Riza; Singer és Wolfner, Bp., 1903 (Egyetemes regénytár XVIII.)
India az angolok nélkül, 1-2.; ford. Novelly Riza; Singer és Wolfner, Bp., 1907 k. (Universális könyvtár)
Az ébredők; ford. Kőnig György; Franklin, Bp., 1908
Egyiptomi képek; ford. Balla Ignác; Lampel, Bp., 1912 (Magyar könyvtár)
