PROFILBARU.COM

	Ion Ghica
	Egyesült Román Fejedelemség miniszterelnöke
	Hivatali idő; 1866. február 11. – 1866. május 10.
Előd	Nicolae Creţulescu
Utód	Lascăr Catargiu
	Hivatali idő; 1866. július 15. – 1867. február 21.
Előd	Lascăr Catargiu
Utód	Constantin A. Creţulescu
	Hivatali idő; 1870 december 26. – 1871 március 11.
Előd	Manolache Costache Epureanu
Utód	Lascăr Catargiu
Született	1816. augusztus 12.; Bukarest
Elhunyt	1897. május 7. (80 évesen); Ghergani
Párt	Nemzeti Liberális Párt
Foglalkozás	matematikus; diplomata; politikus; közgazdász; szociológus; író;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Ghica témájú médiaállományokat.

Ion Ghica (Bukarest, 1816. augusztus 12. – 1897. április 22.) román államférfi.

Élete

Katonai iskolát végzett Párizsban. 1841-ben nagybátyjának, Alexandru Ghicának fejedelemkedése alatt állami szolgálatba lépett és 1843-ban Jassyban mint a matematika és nemzetgazdaságtan tanára működött. 1846-ban Párizsban megalapította a «Román ifjak társulatát». 1848-ban nemzete képviselőjeként Konstantinápolyba küldte; a porta ekkor kinevezte Számosz sziget kormányzójává, ahonnan 1856-ban tért vissza Konstantinápolyba, hogy kieszközölje a moldvai trónra való jutását. Ezt azonban Vogorides nyerte meg. Több ízben miniszterelnök volt.

Nevezetesebb művei: Reorganisarea Romaniei. 1884-ben jelentek meg a száműzetése idejében váltott levelei, melyek úgy a magyar szabadságharcról, mint az erdélyi románok 1848-ban viselt dolgairól igen fontos adatokat tartalmaznak. A munka címe: Amintiri din pribegie dupa 1848.

Művei

Vademecum al inginerului și al comerciantului, 1848, 1865
Ajutorul comerciantului, al agricultorului și al inginerului, 1873 (Dimitrie A. Sturdzával)
Poids de la MoldoValachie dans la Question d’Orient, 1838
Scrisori către Vasile Alecsandri, 1880
Amintiri din pribegie, 1848
Convorbiri economice, 1865–1875