Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent.
Az integrációnak több formája, célja, módja létezik.
Társadalmi integráció
Mind a sajtóban, mind a szakmai, tudományos munkákban rendkívül elterjedt fogalom használata több szempontból sem egységes, pontos jelentése inkább körvonalazható illetve folyamatos szociológiai tudományos viták tárgya is egyben:
Az ENSZ egyik független kutatóintézetének[1] munkatársai szerint a kifejezéssel kapcsolatban négy megközelítést érdemes kiemelni. Az első szerint egy olyan mindent magába foglaló irányzat, melynél a társadalmi integráció egyenlő jogokat és lehetőségeket jelent minden emberi lény számára. Képviselői szerint akkor beszélhetünk társadalmi integrációról, ha tovább javítjuk az életlehetőségeket. Ennél a megközelítésnél a társadalmi integráció ellentéte a kizárás.
A második szerint a társadalmi integráció egyfajta növekvő szolidaritást és kölcsönös identifikációt jelent. Ilyen értelemben a társadalmi integráció úgy értelmezhető mint a harmonikus interakciót és szolidaritást elősegítő tényező a társadalom minden szintjén (pl. család, közösségek). Ennél a megközelítésnél a társadalmi integráció ellentéte a dezintegráció.
A harmadik szerint a társadalmi integráció negatív konnotációjú fogalom, ugyanis végeredményben mindenkire az uniformizáltságot kényszeríti rá.
A negyedik megközelítés szerint a társadalmi integrációnak sem pozitív sem negatív értelme nincs, ugyanis nagyon leegyszerűsítve nem más mint az emberi kapcsolatok egy létező strukturális mintája egy adott társadalomban.[2]
Noha napi szóhasználatban kiemelten egyes kisebbségek, illetve a társadalomba kívülről érkező bevándorlókkal kapcsolatban kerül szóba, valójában bármelyik fenti megközelítést vesszük is figyelembe a fogalom jóval általánosabb; illetve ezek a leegyszerűsítő megközelítések és a szó ilyetén használata elfed valós társadalmi kérdéseket illetve számos társadalmi integrációs problémáról megfeledkezik.
Gazdasági integráció
A gazdasági integráció elméleti alapjait Balassa Béla magyar közgazdász írta le az 1960-as években. A gazdasági integráció különböző fejlődési szakaszaiban az egyes országok piacai között fennálló korlátok folyamatos lebontása zajlik. A világ pillanatnyilag legintegráltabb nemzetközi gazdasági közössége az Európai Unió és az eurózóna.
A gazdasági integrációnak az alábbi fokozatai különíthetőek el:
- elsőbbségi kereskedelmi zóna (preferential trading area)
- szabadkereskedelmi zóna (free trade area)
- vámunió (customs union)
- közös piac (common market)
- gazdasági és monetáris unió (economic and monetary union)
- teljes gazdasági integráció (complete economic integration).
Regionális integráció
A regionális integráció folyamata során az államok nemzetek feletti (supranational) területi alapú szervezetekbe tömörülnek, hogy javítsák együttműködésüket és csökkentsék a köztük fennálló feszültségeket. Több kísérlet történt ilyen együttműködések létrehozására a személyek, a munkaerő, az áruk, a termékek, a tőke szabad áramlásának biztosítása érdekében. A regionalizmus erős szálakkal kötődik a globalizmushoz és a globalizációhoz, de nem azonosak.
A nemzetközi integráció okai és előnyei
- az integrálódás felé terel országokat a gazdaságos előállítás igénye:
- (kis és közepes területű és népességű országokat főleg)
- termelőegységek méretének növekedése
- ipari ágazatok együttműködése
- kutatási és fejlesztési munkák növekedése
- nagy piac megteremtése a nagy termékszám miatt
- több munkahely alakul ki
- olcsóbbak lesznek a termékek
- politikai céllal is létrejöttek
- közös fellépés a nagyhatalmakkal szemben
- katonai erejük együtt erősebb
- az első lépések a protekcionizmushoz kapcsolódnak
- tényleges gazdasági-politikai integrációhoz évtizedek szükségesek
- a kezdeteket az egymás közötti kereskedelem bővítése jelenti
- lépcsői:
- preferenciális vámövezet (preferencia=kedvezmény, előnyben részesítés)
- egymásnak vám- és egyéb kereskedelmi kedvezményeket nyújtanak
- szabadkereskedelmi övezet
- szabadkereskedelem egymás között
- külsőkkel szemben a nemzeti kereskedelmi politika szerint
- szabadkereskedelem egymás között
- külsőkkel szemben egységes kereskedelmi politika (vám)
- ezeknél az integrációknál a nemzetgazdaságok lényegében önállóan működnek
- tényleges gazdasági együttműködés nincs még
-
- átmeneti állapot a gazdasági integráció felé
- áru, munkaerő és tőke szabadon áramolhat
- (a termeléshez és az értékesítéshez szükséges feltételek szabad áramlása)
- tényleges integrációs szerveződés
- az unió tagállamainak gazdasága összefonódik
- nem önálló nemzetgazdaságok vannak
- közös gazdaságpolitika
- közös beruházások
- a gazdasági unió legmagasabb szintje
- a tagok pénzforgalmában már nem az egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel
- közös valuta
- közös pénzalapok (az elmaradott térségek felzárkóztatásáért)- közös monetáris politika
- az integrációs folyamatok legmagasabb foka
- a tagállamok politikai intézményei is összefonódnak (egységes politikai szerveződés)
- az önálló államok is megszűnnek ezzel
Az integrációs szerveződések napjainkban
- több mint 100 integrációs megállapodás a világban (1/3-a működik!)
- egy kivételével mind szabadkereskedelmi megállapodás vagy preferenciális vámövezet
- egy részének célja:
- közös piac
- gazdasági unió
-
- célja a közös piac létrehozása
- Benelux államok
- Franciaország
- NSZK
- Olaszország
- 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia
- 1981: Görögország
- 1986: Spanyolország és Portugália
- 1995: Ausztria, Svédország és Finnország
- 1993: Európai Unió, a gazdasági unió fejlődési szakaszába lépett
- 1999: Monetáris Unió életbe lépett (2002-től az euró váltja fel a nemzeti valutákat)
- két fontos szabadkereskedelmi társulás
- NAFTA: Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás
- 1994: USA, Kanada, Mexikó
- APEC: Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia (jelenleg 21 tagállammal)
Politikai integráció
A politikai integráció során az egyes államok szuverenitásuk egy részét államközi szervezeteknek adják például jobb gazdasági vagy érdekérvényesítési lehetőségek érdekében. A politikai integrációnak elkülöníthetőek az alábbi szintjei:
Jegyzetek