Frigyes könyvkötést és asztalosságot tanult, a porosz hagyományoknak megfelelően, miszerint az uralkodóknak mesterséget is ki kellett tanulniuk. Ő volt az első porosz uralkodó, aki egyetemi képzésben vett részt.
Sikeres hadvezér volt. 1866-ban a königgrätzi csatát Poroszország javára nyerte meg, és jelentős sikereket ért el az 1870–71-es porosz–francia háború során is.
Sikerei ellenére megvetette a háborúkat, és érdeklődése sokkal inkább a tudományokra, művészetekre és szociális kérdésekre irányult. A művészek mecénása volt, ő kezdeményezte és támogatta a mai Bode Múzeum létrehozását.
Házassága, gyermekei
Koronahercegként Vilmos 1856-ban eljegyezte és 1858. január 25-én Londonban feleségül vette Viktória brit királyi hercegnőt (1840–1901), Viktória brit királynő és Albert szász–coburg–gothai herceg legidősebb leányát. Ebből az alkalomból a vőlegényt apja a porosz haderő vezérőrnagyává léptette elő. Nyolc gyermekük született; hatan érték meg a felnőttkort.
Vilmos herceg (1859–1941), 1888-tól II. Vilmos néven Németország császára, Poroszország királya.
Sarolta hercegnő (1860–1919), házassága révén Szász–Meiningen uralkodó hercegnéje.
Henrik herceg (1862–1929), a Német Császári Haditengerészet tengernagya.
Zsigmond herceg (1864–1866), kisgyermekként meghalt.
Viktória hercegnő (1866–1929), házassága révén schaumburg–lippei hercegné.
