II. Constantinus, II. Konstantin vagy Flavius Claudius Constantinus Augustus (Arelatum, 316 februárja – Aquileia, 340 áprilisa) római császár 337 és 340 között uralkodott.
I. Constantinus római császár fiaként és utódaként egy olyan időszakban lépett a birodalom trónjára, melyben a külső és belső konfliktusok rázták meg a Római Birodalmat és fontos vallástörténeti változások is lezajlottak. Születési dátuma bizonytalan. Az egykorú források ellentmondásosak, a 317 augusztusában születő II. Constantiust nevezik általában Constantinus legidősebb fiaként, ugyanakkor II. Constantinus születési idejeként 316. februárt adják meg, néha a 317. évet. A 316-os születési dátum ellentmond Constantius legidősebb voltának, ha viszont 317-ben született volna, akkor nem lehet Fausta Flavia Maxima fia, aki 317 augusztusáig Constantiusszal volt terhes, az év hátralévő felében pedig nem szülhetett még egy gyermeket.
I. Constantinus római császár trónját három fiára hagyta, II. Constantinusra, II. Constantiusra és Constansra, akiket már régebben caesarokká tett meg. 335-ben felosztotta köztük a birodalmát. II. Constantinus a Nyugati provinciákat kapta, II. Constantius pedig a Keleti tartományokat. A legfiatalabb fiú, az akkor 17 éves Constans a birodalom középső provinciáit, Itáliát, Sziciliát, Africát és a balkáni tartományok egy részét kapta meg. 340-ben megölték és halála után Constans vette át az irányítást az elhunyt bátyja birodalmában.