Gyepűfüzesen született Holzer Vilmos (1877–1940) vegyeskereskedő és Trebitsch Rózsa (1886–1958) gyermekeként, izraelita családban.[1] Elemi iskolai tanulmányait Gyepűfüzesen és Pinkafőn végezte, polgári iskolai vizsgáját Szombathelyen szerezte meg. 1926-ban családjával Budapestre, a Wahrmann utcába költözött, ahol magántanításból élt, angol nyelvórákat adott.
Verseit az Álláspont és a Pásztortűz című folyóirat közölte.
1933 decemberében először jelent meg verse a Nyugatban, mely ettől kezdve rendszeresen közölte írásait.
Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre közösen adták ki 1937–38-ban az Argonauták c. folyóiratot, melyben Vészi EndrétőlRadnóti Miklósig kortárs költők versei jelentek meg, köztük Hajnal Anna versei is. Ekkor figyelt fel rá Babits Mihály, akit Hajnal Anna mesterének is tekintett.
Hajnal Anna költészetére elsősorban Horatius és Berzsenyi hatott (Himnuszok és énekek, 1938).
Első kötete 1935-ben jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. A II. világháború után kiadta addigi munkáit Összegyűjtött verseim címmel (1946), majd 1952-ig nem publikált verset.
1937. december 19-én Budapesten házasságot kötött dr. Kramer Imrével, aki Keszi Imreként vált ismert íróvá.[2]
1949-től műfordítói (Burns, Breton, Lear, Blake, Swinburne) és lektori tevékenységet folytatott (Országos Könyvhivatal). 1952-ben jelent meg az Óriások százada című kötete, ettől kezdve folyamatosan írt és adta ki köteteit egészen haláláig. Művei között található gyermekvers, elbeszélés is; több versét a Kaláka együttes és Halász Judit megzenésítve adta elő. Kósa György zeneszerző kórusművet írt Három kórusmű Hajnal Anna verseire címmel.
Vészi Endre így emlékezett rá: „Hajnal Anna egyik legmegbecsültebb és legszeretettebb kortársam. Költészetét és emberszeretetét, tevékeny, aktív emberszeretetét nem lehet szétválasztani. Egész életét a költészet sugallatában és szellemében élte át. Ez volt számára a legfontosabb.”
Hajnal Anna emléktáblája Budapest XIV. kerületében, Stefánia út 61.
Művei
Ébredj fel bennem, álom (1935)
Himnuszok és énekek (1938)
Összegyűjtött verseim (1946)
Füzes. Gyepüfüzes : elbeszélő költemény (1948)
Előre kis úttörők – nagy köztársasága. Ifjúsági elbeszélés; ill. Szántó Piroska; Új Idők, Bp., 1948
Hajnal Anna összegyűjtött versei; Athenaeum, Bp., 1948
Előre! Kis úttörők nagy köztársasága; ill. Kardos Erzsébet; 2. átdolg. kiad.; Athenaeum, Bp., 1949
Munkásgyerekek; Athenaeum, Bp., 1950 (Athenaeum)
Új termés. Fiatal költők antológiája; összeáll. Hajnal Anna; Szépirodalmi, Bp., 1952
Óriások százada (1952)
Utószó az ifjúsághoz (1954)
Eső esik. Kispajtásoknak, úttörőknek; ill. Izsák Magda; Ifjúsági, Bp., 1954
Madáretető. Versek; ill. Cselényi József; Ifjúsági, Bp., 1956
Esők, szelek, csillagok (1956)
Szamárfészek; ill. Reich Károly; Magvető, Bp., 1958
Halászik a róka; vers Hajnal Anna, rajz Kass János; Móra, Bp., 1967
Kölcsönkenyér : válogatott műfordítások (1968)
Parti város (1970)
Csak ennyi? (Összegyűjtött versek) (1971)
Időjárás jelentés hajóknak : versek (1973)
Az elefántról meg a fánkról. Versek gyerekeknek; Móra, Bp., 1976
A náthás medve; vers Hajnal Anna, rajz Reich Károly; Móra, Bp., 1976
Elhiszed nekem?; Magvető, Bp., 1976
Ének a síkságon (összegyűjtött versek, 1977)
Alkonyfény (posztumusz versek) (1978)
Összegyűjtött művei I-II. (1980)
"Fű, mely sziklán kél"; utószó Nemes Nagy Ágnes; Alföldi Nyomda, Debrecen, 1983
A gond akár a szemfedél. Hajnal Anna válogatott versei; vál., szerk., utószó, jegyz. Sőtér István; Kozmosz Könyvek, Bp., 1985 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
Tiszta tiszta tiszta. Hajnal Anna verse Hegyi György táblaképével; Font, Pilisborosjenő, 1992
Tiszta tiszta tiszta. Hetvenhét vers; vál. Gergely Ágnes, Székely Magda, előszó Bóna Anna, utószó Alföldy Jenő; Múlt és Jövő, Bp., 2006
"Engem a némaság ajkához vett". Válogatott versek; vál. Bóna Anna, szerk. Erős Kinga; Orpheusz, Bp., 2014
Emlékezete
Egykori lakóhelyén, Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 61. szám alatt található emléktáblája (férje emléktáblája mellett).
