A H5N1 az A típusú influenzavírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertőzheti. A legveszélyesebbnek tartott influenzaaltípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet egy pusztító emberi világjárvány kiváltására.[1]
Madárinfluenzát más vírusaltípusok is okozhatnak, ezért a madárinfluenza és a H5N1 nem azonos fogalmak. A köztudatban azért forrtak egybe mégis szorosan, mert az utóbbi években a média visszatérő témája lett a madárinfluenza jelentette veszély az ember számára, a halálos emberi megbetegedéseket pedig a H5N1 egyik törzse, illetve leszármazottai okozták. A törzs a HPAI A(H5N1) (az „A” az A típusra utal, HPAI rövidítés, angolulhighly pathogenic avian influenza virus, azaz „magas patogenitású madárinfluenza-vírus”). A HPAI A(H5N1) sok madárpopulációban jelen van, különösen Délkelet-Ázsiában. Egy Ázsiában megjelent törzs világszerte terjed , madarak tízmillióival végzett és százmillióik leöléséhez vezetett, hogy terjedését megfékezzék. A madárinfluenza médiaemlítéseinek nagy többsége erre a törzsre utal.[2]
A FAO madárinfluenza jelentésének frissítése (Avian Influenza Disease Emergency Situation Update) szerint a fertőzött területeken a vadmadarakban fokozatosan nő a H5N1 patogenitása, a madárfarmokon viszont a védőoltások ellenőrzés alatt tartják. 2008 júniusában (Kína, Egyiptom, Indonézia, Pakisztán és Vietnám) öt országot érintő 11 kitörés szerepelt a nyilvántartásban, a 2006 júniusi 65-tel és 2007 júniusi 55-tel szemben. A jelentés szerint a HPAI-helyzet 2008 első felében jelentősen javult az adatok alapján, de az esetek száma továbbra is alábecsült az érintett országok figyelési rendszereinek hianyosságai miatt.[3]
2020-ban újra megjelent a kórokozó Magyarországon, a H5N1 vírusát a a Nébih laboratóriuma igazolta március 25-én, ami után 32 500 pecsenyekacsa levágását rendelték el Bács-Kiskun megyében.[4]
Leírása
A H1N1 és a H5N1 különböző fertőzési helyei befolyásolják a halálozási rátát és a terjedési képességet[5]
A HPAI A(H5N1) madárinfluenza vírus, bár van némi tapasztalat a korlátozott ember-ember átvitelére..[6] A fertőzött baromfival való gyakori érintkezés fertőzési rizikófaktor, de a vírus jelenlegi formájában a madárról emberre való fertőzés sem nagyon hatékony.[7] Azoknak a 60 százaléka azonban, akiket megfertőzött a HPAI A(H5N1) ázsiai törzse, meghalt, és fennáll a veszély, hogy mutációval vagy génújrarendeződéssel olyan törzs jön létre, amely már emberről emberre terjedhet. 2003-ban a világhírű virológus, Robert Webster azt írta az American Scientist magazinban, hogy „az emberiség olyan pandémia szélére került, amely az emberi népesség nagy részét megölheti”. Egyben sürgette a megfelelő erőforrások mozgósítását a fenyegetéssel szemben, amely milliárdok életét követelheti.[8]2005. szeptember 29-én David Nabarro, az ENSZ frissen kinevezett szenior emberi- és madárinfluenza koordinátora arra figyelmeztetett, hogy egy madárinfluenza-járvány 5-150 millió emberéletet követelne.[9] A szakértők azonosították a pandémia felé vezető fontosabb valószínű eseményeket (új kládok létrejötte, új fajok megfertőzése, új területekre terjedés), és ezek közül több hamarabb bekövetkezett, mint gondolták.
A magas halálozási arány és virulencia, a fennmaradó jelenlét, a növekvő hordozó reservoir, a jelentős mutációs képesség a H5N1-et teszik a világ jelenlegi legnagyobb járványfenyegetésévé, ezért dollármilliárdokat költenek a kutatására és egy lehetséges H5N1-járványra való felkészülésre.[10]
Legalább 12 cég és 17 kormány dolgoznak pandémiamegelőző influenzavakcina kifejlesztésén. Nem lehet azonban tudni, milyen lesz a pusztító pandémia veszélyével fenyegető vírus és a hatékony megelőző vakcina tömeges gyártása csak mintegy három hónappal azután kezdődhet, hogy a vírust azonosították. A remények szerint a vírus azonosítását követő egy év alatt egymilliárd dózist sikerülhet előállítani.[11]
A H5N1 akár több egymást követő pandémiát is okozhat, mivel attól függetlenül, hogy egy pandémia veszélyét előidéző törzsre kialakul-e az emberekben „nyájimmunitás”, a madarakban a vírus tovább mutálódik.[12]
Influenzapandémiát az influenzavírus A más altípusai is okozhatnak, nem csak a H5N1. A H5N1 genetikai elemzése azonban azt mutatja, hogy egy H5N1 okozta pandémia akár sokkal halalosabb is lehet, mint a spanyolnátha volt.[13] A Pandemic Severity Index (PSI, „világjárvány-súlyossági index”) azonban nem tartalmaz az 5. kategóriába tartozó spanyolnátháénál magasabb fokozatot: egy ilyen pandémia veszélyével szemben minden lehetséges megelőző lépést meg kell tenni.[14]
Genetikája
A H a H5N1 rövidítésben az ezen a molekuláris modellen látható hemagglutinint jelöli.
A HPAI A(H5N1) első ismertté vált törzse (az A/házityúk/Scotland/59, angolulA/chicken/Scotland/59) Skóciában 1959-ben két csapat csirkével végzett; ez a törzs azonban nagyon különböző volt a jelenlegi magas patogenitású H5N1-től. A 2004-ben domináns HPAI A(H5N1) törzs 1999 és 2002 között fejlődött ki, létrehozva a Z genotípust.[15] Nevezik a HPAI A(H5N1) ázsiai vonalának is.
Az ázsiai vonalat két antigénkládra osztják. Az egyes kládba tartoznak a vietnámi, thaiföldi és kambodzsai emberi és madárizolátumok, illetve a laoszi és malajziai madárizolátumok. A kettes klád vírusait először kínai, indonéziai, japán és dél-koreai madár izolátumokban azonosították, mielőtt továbbterjedtek nyugati irányban a Közel-Keletre, Európába és Afrikába. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 2005 végén és 2006-ban történt emberi fertőzésekért elsősorban a kettes klád vírusai voltak felelősek. A genetikai elemzés a kettes kládon belül hat alkládot azonosított, amelyekből három rendelkezik elkülönült földrajzi elosztással és volt érintett az emberi fertőzésekben: MapArchiválva2006. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
A H5N1 izolátumok kategorizálását az alábbi HPAI A(H5N1) példa szemlélteheti az A/házi-tyúk/Nakorn-Patom/Thaiföld/CU-K2/04(H5N1) (angolulA/chicken/Nakorn-Patom/Thailand/CU-K2/04(H5N1)) törzsről:
A H5 a hemagglutinin nevű influenza protein 5-ös számmal jelölt változatát jelenti.
Az N1 a neuraminidáz protein egyes számú változata.
Más példák: A/kacsa/Hongkong/308/78(H5N3) (A/duck/Hong Kong/308/78(H5N3)), A/madár/NY/01(H5N2) (A/avian/NY/01(H5N2)), A/házityúk/Mexikó/31381-3/94(H5N2)) (A/chicken/Mexico/31381-3/94(H5N2)) és A/réce/Egyiptom/03(H5N2) (A/shoveler/Egypt/03(H5N2)).[18]
Mint más madárinfluenza-vírusok, a H5N1 törzsek is lehetnek „magas patogenitásúak” (highly pathogenic, HP) és „alacsony patogenitásúak” (low-pathogenic, LP). A HPAI jelű madárinfluenza vírusok virulensek és a megfertőzött madarak halalozási aránya gyakran megközelíti a 100 százalékot. Az LPAI jelű vírusok kis virulenciájúak, viszont származhatnak belőlük HPAI vírusok. Az utóbbi években nagy médianyilvánosságot kapott madárpusztulásokat H5N1 HPAI törzsek okozták, de a világban H5N1 LPAI vírusok is jelen vannak. Valamennyi eddig izolált HPAI vírus a H5 és a H7 altípusokhoz tartozott. A HPAI-LPAI megkülönböztetés jelenleg csak a madarakra utal: rendesen egy magas patogenitású madárinfluenza vírus sem az emberek sem más fajok számára nem magas patogenitású. Az utóbbi években feltűnt H5N1 törzsek újdonságot jelentenek abból a szempontból, hogy a madarakon kívül más fajok számára is halálosak lehetnek, mint például a házi macska, ami korábban nem volt fogékony az influenzavírusokra.
↑
Li KS, Guan Y, Wang J, Smith GJ, Xu KM, Duan L, Rahardjo AP, Puthavathana P, Buranathai C, Nguyen TD, Estoepangestie AT, Chaisingh A, Auewarakul P, Long HT, Hanh NT, Webby RJ, Poon LL, Chen H, Shortridge KF, Yuen KY, Webster RG, Peiris JS. (2004). „Genesis of a highly pathogenic and potentially pandemic H5N1 influenza virus in eastern Asia”. Nature430 (6996), 209–213. o. DOI:10.1038/nature02746. PMID15241415. This was reprinted in 2005:
Li KS, Guan Y, Wang J, Smith GJ, Xu KM, Duan L, Rahardjo AP, Puthavathana P, Buranathai C, Nguyen TD, Estoepangestie AT, Chaisingh A, Auewarakul P, Long HT, Hanh NT, Webby RJ, Poon LL, Chen H, Shortridge KF, Yuen KY, Webster RG, Peiris JS..szerk.: Forum on Microbial Threats Board on Global Health: Knobler SL, Mack A, Mahmoud A, Lemon SM. (ed.): Today's Pandemic Threat: Genesis of a Highly Pathogenic and Potentially Pandemic H5N1 Influenza Virus in Eastern Asia,, The Threat of Pandemic Influenza: Are We Ready? Workshop Summary (2005). Washington DC: The National Academies Press, 116–130. o. (2005)
↑ (2008. május 1.) „Pathology, Molecular Biology, and Pathogenesis of Avian Influenza A (H5N1) Infection in Humans”. Am. J. Pathol.172 (5), 1155–70. o. DOI:10.2353/ajpath.2008.070791. PMID18403604. PMC2329826.
↑Ungchusak K, Auewarakul P, Dowell SF, et al (2005. January). „Probable person-to-person transmission of avian influenza A (H5N1)”. N Engl J Med352 (4), 333–40. o. DOI:10.1056/NEJMoa044021. PMID15668219.
↑Ortiz JR, Katz MA, Mahmoud MN, et al (2007. December). „Lack of evidence of avian-to-human transmission of avian influenza A (H5N1) virus among poultry workers, Kano, Nigeria, 2006”. J Infect Dis196 (11), 1685–91. o. DOI:10.1086/522158. PMID18008254.
↑Harder, T. C. and Werner, O..szerk.: Kamps, B. S., Hoffman, C. and Preiser, W. (ed.): Avian Influenza, Influenza Report 2006. Paris, France: Flying Publisher (2006). ISBN 3-924774-51-X. Hozzáférés ideje: 2006. április 18.
