Gros Morne Nemzeti Park

Gros Morne Nemzeti Park
Világörökség
A Western Brook-tó
Adatok
Ország	Kanada
Világörökség-azonosító	419
Típus	Természeti helyszín
Felvétel éve	1987
Elhelyezkedése
Gros Morne Pozíció Kanada térképén
é. sz. 49° 41′ 22″, ny. h. 57° 44′ 17″49.689444444444, -57.738055555556Koordináták: é. sz. 49° 41′ 22″, ny. h. 57° 44′ 17″49.689444444444, -57.738055555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Gros Morne Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

Az Új-Fundland nyugati partján fekvő Gros Morne Nemzeti Park (angolul Gros Morne National Park, franciául Parc national du Gros-Morne) 1805 km² területével a második legnagyobb nemzeti park Kanada atlanti-óceáni részén (a legnagyobb, a Torngat-hegység Nemzeti Park 9600 km²). A park a nevét Újfundland második legmagasabb hegycsúcsáról kapta (806 m), amely a területén található. A szigetnek ez a területe régóta, régészeti kutatások szerint már 4500 éve lakott.

A Gros Morne (Nagy Domb) a Long Range-hegység része, amely az Appalache-hegység láncainak egy távoli tagja. A hegységet felépítő sziklákat a lemezmozgások emelték a felszínre, s a magmát körülvevő rétegekből, a földköpenyből és az óceáni lemezből származnak, így nagyszerű lehetőséget adnak a geológiai kutatásokra. Az üledékes kőzetek az ordovícium periódusában, a gránit a prekambriumban, a vulkáni kőzetek pedig a paleozoikum korában keletkeztek. A Trout River és Woody Point városkák között fekvő fennsík terméketlen sivatag. Itt tanulmányozható a földköpeny anyagát felépítő mélységi magmás kőzet, a peridotit, amely csak nagyon kevés helyen található a felszínen.

A jégkorszakban sok szakadék alakult ki, egyik-másik eléri a 685 méteres mélységet is. Szintén ekkor keletkezett a Western Brook-tó, egy édesvizű fjord, amelynek medrét egy gleccser vájta ki. Ide ömlik Észak-Amerika keleti részének legmagasabb zuhataga, az 564 méter magas Pissing Mare-vízesés.

Jávorszarvasra figyelmeztető tábla a Gros Morne Nemzeti Parkban

A Gros Morne Nemzeti Park az egyik legsokarcúbb nemzeti park Kanadában. Területén megfigyelhető a tenger, a tengerpart, az erdős, mocsaras part menti részek, a terméketlen felföld és a síkság növény- és állatvilága. A tengerparttól a szárazföld belseje felé, a mérsékelt övi erdőktől a magasabb részeken élő, hideg égövre jellemző erdőkig számos növénytársulás él. A tengerparton terül el a helyiek által tuckamore-nak nevezett „növényszőnyeg”, amely a zord időjárástól eltorzított törzsű luc- és balzsamfenyőkből áll, s szinte járhatatlan. Az állatok is a hidegebb éghajlathoz alkalmazkodtak. Ez a karibu, a sarki nyúl, az alpesi hófajd, a hiúz és a fekete medve otthona. Betelepítéseknek köszönhetően egy jávorszarvas populáció is megtalálható. A tengerben bálnák, míg a tengerparton tengeri récék, köztük a harlekinréce figyelhetők meg.

Források

• Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gros Morne Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

• www.grosmorne.ca Archiválva 2006. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A park hivatalos honlapja
• A park a világörökség honlapján
• Woody Point
• Fotók^{[halott link]}