Gornji Bušević (szerbül: Горњи Бушевић) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 75, közúton 112 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 42, közúton 63 km-re nyugatra, a Buševica-patak felső folyásának völgye feletti dombokon fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint Bušević területe már a középkorban is lakott volt. Középkori templomának és temetőjének maradványa a Crkvina nevű lelőhelyen található.[4] Az egykor egységes Bušević, amely ma Srednji és Gornji Bušević településekre oszlik, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 176 házat és 1096 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Bušević területén két község, Bušević-Blatna és Bušević-Šljivovac feküdt, mindkettő kizárólag szerb lakosságú volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 72 házat és 491 lakost számláltak.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt. A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Gornji Bušević település nagyobb, 11 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Krupa na Uni községhez, kisebb 4,39 km2 területű része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjába Bosanska Krupa településhez került. A mai népesség a réginél jóval kisebb. Összehasonlítva az 1971-es népszámlálás adatait a legutóbbival, megállapítható, hogy a falu elhagyásának tendenciája már jó pár évtizede tart. A lakosok többsége a több pénzért külföldre távozott, azonban nagyon gyakran visszatérnek szülőföldjükre, főleg nyaralásra. A legnagyobb összejövetel Ilindán van. [8]