PROFILBARU.COM

	George Sand
	Auguste Charpentier festménye a fiatal George Sandról (1835)
	Élete
Született	1804. július 1.; Párizs, Franciaország
Elhunyt	1876. június 8. (71 évesen); Nohant-Vic, Franciaország
Sírhely	Nohant-Vic
Nemzetiség	francia
Szülei	Sophie Victoire Delaborde; Maurice Dupin de Francueil
Házastársa	Casimir Dudevant (1822. december 10. – 1835, válás)
Gyermekei	Maurice Sand; Solange Dudevant-Sand;
	George Sand aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz George Sand témájú médiaállományokat.

Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804. július 1. – Nohant-Vic, 1876. június 8.) írói álnevén George Sand (kiejtése kb. „Zsorzs Szand”, a „d” nem néma^[1]) francia írónő, regényíró, dramaturg, újságíró, irodalomkritikus.

Élete és munkássága

George Sand és Frédéric Chopin (Eugène Delacroix festménye)

Nohant-ban és Berryben töltötte gyermekkorát. 1817–1820 között egy párizsi kolostorban nevelkedett. 1822-ben Casimir Dudevant báróhoz ment feleségül, és Nohant-ba költözött. A házasság, melyből két gyermek is született, egy Maurice nevű fiú és egy Solange nevű leány, rövid életűnek bizonyult. 1831-ben George Sand férje beleegyezésével, leányával együtt Párizsba költözött. Itt számos íróval ismerkedett meg, többek közt Jules Sandeau-val is, akivel a Rose et Blanche című regényét együtt írta meg. E mű a közös, Jules Sand álnév alatt jelent meg (1832-ben, 5 kötetben), amelyből későbbi álneve keletkezett. Tehetsége különösen Balzac és Gustave Planche hatása alatt, aki a Revue des Deux Mondes hasábjait nyitotta meg neki, gyorsan fejlődött. Egy olaszországi utazása alkalmával megismerkedett Beyle-lel Velencében, Párizsban Alfred de Musset-vel, akivel szoros barátságba került; illetve az egyik legismertebb kapcsolata vele jött létre, de viszonyuk később megromlott, és összetörten váltak el.

Miután Indiana című kitűnő regényével (Párizs 1832, 2 kötet; magyarra fordította Récsi Emil, Olcsó Könyvtár, 1843) önálló utat tört magának, egymás után adta közre regényeit, melyekben olykor tévedések fordulnak elő, s amelyekben a képzelete szabadon csapongott. Leírásai mesterien frissek, stílusa vonzó, élénk. A nők szexuális egyenjogúsításáról való eszméi és rossz anyagi viszonyai miatt 1836-ban elvált férjétől, miután felváltva Nohant-ban és Párizsban élt, ahol Liszt Ferenccel, Marie Dorvallal, Lamennais-vel és az író- és művészvilág több kiváló személyiségével ismerkedett meg. Viszonyra lépett 1837-ben Chopinnel, akivel Mallorcába utazott, s később Párizsban és Nohant-ban együtt is élt. Ez a viszony 1847-ben a Chopin és George Sand fia közt támadt viszály következtében bomlott fel. Az 1848-as események mellett több szenvedélyes hangú nyilatkozatot írt.

Barátságos viszonyban állt III. Napóleonnal. Élete utolsó éveiben is élénk figyelemmel kísérte a napi kérdéseket és a politikai viszonyokat, valamint tartalmas levelezést folytatott Gustave Flaubert-rel.

George Sand 1876. június 8-án halt meg Châteauroux-hoz közeli nohant-i birtokán, 72 éves korában.

Művei

Le Voyage en Auvergne (1827, Önéletrajz vázlat)
Le Compagnon du tour de France (1840)
La Petite Fadette (1848)
Le Château des désertes (1850)
Histoire de ma vie (1855, Önéletrajz)

Regények

Rose et Blanche (1831, Jules Sandeau-val)
Indiana (1832)
Lélia (1833)
Andréa (1833)
Mattéa (1833)
Jacques (1833)
Kourroglou / Épopée Persane (1833)
Leone Leoni (1833)
Simon (1835)
Mauprat (1837)
Les Maîtres mosaïtes (1837)
l'Orco (1838)
l'Uscoque (1838)
Un Hiver â Majorque (1839)
Pauline (1839)
Horace (1840)
Consuelo (1842)
La Comtesse de Rudolstadt (1843, a Consuelo folytatása)
Jeanne (1844)
Teverino (1845)
Le Pêché de Monsieur Antoine (1845)
Le Meunier d'Angibault (1845)
La Mare au diable (1846)
Lucrezia Floriani (1846)
François le Champi (1847)
Les Maîtres Sonneurs (1853)
La Daniella (1857)
Elle et Lui (1859)
Jean de la Roche (1859)
L'Homme de neige (1859)
La Ville noire (1860)
Marquis de Villemer (1860)
Mademoiselle la quintinie (1863)
Laura : Voyage dans le cristal (1864)
Le Dernier Amour (1866, Flaubert-nek ajánlva)

Színdarabok

Gabriel (1839)
François Le Champi (1849)
Claudie (1851)
Le Mariage de Victorine (1851)
Le Pressoir (1853, Play)
Az Ahogy tetszik francia adaptációja (1856)
Le Marquis de Villemer (1864)
L'Autre (1870, Sarah Bernhardt-dal)

Magyarul

1849-ig

György Sand: Lélia. Regény, 1–2.; ford. Récsi Emil; kir. Lyceum betűivel, Kolozsvár, 1842
Sand György: Indiána; ford. Récsi Emil; Barráné–Stein, Kolozsvár, 1843
György Sand: Metella / Leone Leoni; ford. Bíró Miklós; Lyceum Ny., Kolozsvár, 1844 (Franczia regénycsarnok)

1850–1876

György Sand: Mont-Revéche. Regény; francziából fordítva; Récsi, Pest, 1853 (Regénycsarnok)
Sand György: A tücsök. Népregény a falusi életből; ford. Fekete Soma; Wodianer, Pest, 1857 (Legújabb külföldi regénycsarnok)
Egy szegény leány története; ford. Ács Antal; Hartleben, Pest, 1861
Sand György: Antónia. Regény; ford. Greguss Ágost; Kisfaludy Társaság, Pest, 1863
A tudós neje, 1–2.; ford. Toldy István; Emich, Pest, 1863
A hó-ember. Regény, 1–3.; ford. Szász Gyula; Lauffer, Pest, 1864
A pokolgép. Regény; ford. Aranka, Kertész Ny., Pest, 1865
Consuelo, 1–3.; ford. Zomorfalvi; Franklin, Bp., 1875 (Világirodalom gyöngyei)
Flamarande, 1–2.; Athenaeum, Bp., 1875
Sand György: Jenny húgom. Regény; ford. Júlia [Szász Julianna]; Stein, Kolozsvár, 1875
Sand György: Mariánna. Elbeszélés; ford. Júlia [Szász Julianna]; Stein, Kolozsvár, 1876
A percemonti várkastély. Regény; ford. Júlia [Szász Julianna]; Stein, Kolozsvár, 1876
A kis Grisette. Regény; ford. Csukássi Józsefné; Athenaeum, Bp., 1876

1877–1919

Sand György: Césarine. Regény, 1–2.; ford. Rózsaági Antal; Maurer, Kassa, 1877
Sand György: Az ördög-mocsár. Beszély; ford. Csukássi József; Franklin, Bp., 1877 (Olcsó könyvtár)
Sand György: Leoni Leó. Beszély; ford. Visi Imre; Franklin, Bp., 1878 (Olcsó könyvtár)
Sand György: A percemonti torony. Regény; ford. Zichy Camilla; Athenaeum, Bp., 1885
Sand György: A hóember; ifjúsági átdolg. De Gerando Antonina; Légrády, Bp., 1887
Sand György: Saint-Julien gróf. Regény; ford. Kövér Ilma; Király, Bp., 1889
Sand György: Indiána; ford. Récsi Emil, átdolg. Haraszti Gyula; Franklin, Bp., 1890 (Olcsó könyvtár)
Leoni Leo. Regény; ford. Kéméndyné Novelly Riza; Singer-Wolfner, Bp., 1917 (Milliók könyve)

1920–1944

A megszelídült farkas. Regény; ford Havas József; Dante, Bp., 192? (Halhatatlan könyvek)
Ők ketten; ford. Komor Zoltán; Világirodalom, Bp., 1921 (Világirodalom könyvtár)
Jacques; ford. Győri Károly; Világirodalom, Bp., 1922 (Világirodalom könyvtár)
George Sand vallomásai; ford. Pogány Elza; Hajnal, Bp., 1923
Az ördögmocsár. Regény; Hellas, Bp., 1928 (Érdekes regények)
A senkigyereke. Regény; ford. Szentmihályi Lajos; Színes Regénytár Kiadóvállalat, Bp., 1929 (Szines regénytár)
A kis párizsi leány; ford. Gara Mihály; Színes Regénytár Kiadóvállalat, Bp., 1929 (Szines regénytár)
A kis Fadette. Regény; átdolg. Dániel Anna; Singer-Wolfner, Bp., 1929 (Százszorszép könyvek)
A tudós lány. Regény; Színes Regénytár Kiadóvállalat, Bp., 1929 (Színes regénytár)
Egy ódon vár története. Regény; ford. Szegedy Ila; Tolnai, Bp., 1930 (Tolnai regénytára)
Félúton, háztűznézőben...; ford. Vadász Lajos; Soóky, Bp., 1942
Asszonyi győzelem; Aurora, Bp., 1943

1945–

Mauprat. Regény; ford., jegyz. Szávai Nándor, bev. Gyergyai Albert; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (A világirodalom klasszikusai)
A talált gyerek; ford. Eckhardt Ilona; Európa, Bp., 1965
Consuelo; ford. Szávai Nándor; Európa, Bp., 1967
Rudolstadt grófné; ford. Szávai Nándor; Európa, Bp., 1971
A kis Fadette. Regény; ford. Dániel Anna; Móra, Bp., 1988
Mese a jólelkű Fridolinról; eredeti mese alapján Maria Luise Völter, ford. Balla Katalin; Ciceró, Bp., 1995
Életem története. Naplók, levelek, emlékiratok; ford. Kovács Ilona; Magyar Könyvklub, Bp., 2000