Kezdetben jogi pályára szeretett volna lépni, de végül a repülés mellett döntött. A második világháborúban vadászrepülő-pilótaként harcolt, majd a háború befejeztével a Pan Am légitársaságnál dolgozott. Miután 1949-ben egyik útján gépe lezuhant és az utasok nagy része szörnyethalt, Roddenberry otthagyta munkáját és rendőrnek állt Los Angelesben.
Rendőri karrierje alatt kezdett írással foglalkozni, majd néhány év elteltével felmondott a rendőrségen s teljes munkaidőben kezdett televíziós sorozatokba írni történeteket. Első fontosabb munkája a Have Gun, Will Travel című westernsorozat volt, melynek ő volt az egyik vezető írója.
A katonai szolgálat után Pan American World Airways (Pan Am) légitársaság pilótájaként dolgozott. Polgári repülési dicséretet kapott, miután 1947 júniusában részt vett egy mentésben a Szíriai-sivatagban történt légibaleset után.
Roddenberry elhagyta a Pan Am-et és Los Angelesbe költözött. Hogy megélhetést biztosítson a családjának, 1949. február 1-jén felcsapott rendőrnek. 1953-ra az őrmesterségig vitte az LAPD-nél (Los Angeles Police Department, Los Angeles-i rendőrség).[14]1956. június 7-én otthagyta a rendőrséget, hogy az írói karrierre összpontosíthasson.[15] Rövid lemondólevelében ezt írta:
„
Várható rendőri fizetésemből nem tudom a családomat az elvárt színvonalon fenntartani. Miután valamivel több, mint hét évet töltöttem ebben az állásban, ahol megfelelően kezeltek és a munkakörülmények is élvezhetőek voltak, nagy és őszinte sajnálkozással hoztam meg a döntést.[15]
A szabadúszó író szerepe nem elégítette ki, saját tévéműsort akart csinálni. Első próbálkozását, az APO 923 sorozatot - amelynek csak bemutató epizódja készült el - nem vették meg a tévéhálózatok. 1963-ban azonban az NBC vetíteni kezdte Roddenberry The Lieutenant („A hadnagy”) című sorozatát, amelynek történetei a haditengerészethez kötődtek. Az első epizód sztárja Nichelle Nichols volt. A sorozat egy szezont élt meg. Egyik epizódjának a levetítését, amely a hadseregben élő rasszizmussal foglalkozott, az NBC visszautasította.[forrás?]
Star Trek
Az 1964-ben született Star Treket Roddenberry a Buck Rogers és Flash Gordonscience fiction sorozatok vegyítéseként képzelte el. A Desilu Productions stúdiónak úgy adta el, mint a „csillagokba vivő Wagon Train”. (A Wagon Train az NBC népszerű westernsorozata volt.) A pilot epizód drágább lett, mint a félmillió dollárosra tervezett költségvetése és az NBC mérsékelt lelkesedéssel fogadta. A hálózat rendhagyó módon mégis megrendelt egy második pilot epizódot. A sorozat első részét 1966. szeptember 8-án mutatták be és ezután három szezonon keresztül ment adásba. A műsor alacsony Nielsen minősítésekkel (nézettséggel) kezdett. Az utolsó szezon idején Roddenberry, hogy megmentse a műsort, felajánlotta, hogy elfogad egy alárendelt produceri posztot. A műsort mégsem folytatták és Roddenberry elfogadott egy stábproduceri állást az MGM-nél.[forrás?]
A sorozat számára a szindikált vetítés hozta meg a népszerűséget.[16]
Írók szerint, akik a Star Treknek dolgoztak, Roddenberry sajátjaként adta tovább egyes ötleteiket és hazudott hozzájárulásukról a sorozathoz. Roddenberry emiatt konfrontációra és bocsánatkérésre kényszerült, kritikusai szerint azonban ugyanúgy folytatta tovább.[17]
Gene Roddenberry (jobbról a harmadik) 1976-ban a Star Trek szereplőivel, amikor meglátogatták Palmdale-ben az Enterprise űrrepülőgépet.
A Star Trek film- és szövegjogdíjai miatt is érték kritikák Roddenberryt. Magára haragította Alexander Courage zeneszerzőt, magának követelve az epizódok vetítésekor mindig elhangzó zenéért járó jogdíj felét.[18] Később, amikor segített Stephen Whitfieldnek utóbbi The Making of Star Trek („Hogy készült a Star Trek”) című könyvének megírásában, Roddenberry igényt tartott Whitfield jogdíjának felére, és meg is kapta. 1968-ban ezt így magyarázta Whitfieldnek:
„Kellett, hogy valahonnan pénzt kapjak. Az biztos, hogy a Star Trek profitjából nem.”[19]
Herbert Solow és Robert H. Justman megjegyezték, hogy Whitfield nem bánta meg jogdíja felének elvesztését, mert ezzel megkapta "a lehetőséget, hogy a sikeres sikertelen tévésorozat első krónikása legyen".[20]
1975-től Roddenberry megbízást kapott a Paramounttól, hogy készítse el a Star Trek új sorozatát, az eredeti szereplők közül sokkal. A tervezett sorozat címe II. Fázis volt. A sorozat egy tervezett új tévéhálózatot vezetett volna be (a később a The CW Television Network részévé vált UPN ősét). A Paramount azonban jegelte az új hálózat létrehozását, a tévésorozat helyett ezért egy mozifilmet forgattak le. A végeredmény, a Star Trek: Csillagösvény (1979) langyos kritikai fogadtatást aratott, a filmszínházakban azonban jól teljesített és az 1996-os Star Trek: Kapcsolatfelvétel című filmig a legmagasabb bevételt hozta a Star Trek filmek közt.[21]
Az új sorozat, a Star Trek: Az új nemzedék létrehozásában alkotóként és producerként ismét alapvető szerepe volt Roddenberrynek, de csak az első szezon felett gyakorolt teljes kontrollt. A második szezon elkészítésében az amerikai írócéh 1988-as sztrájkja akadályozta meg, ekkor Maurice Hurley producernek kellett átadnia a vezetést. A harmadik szezonra visszatérhetett, egészsége azonban romlóban volt és fokozatosan át kellett adnia a vezetést Rick Bermannek és Michael Pillernek.
A Star Trek VI: A nem ismert tartomány volt az utolsó film a Star Trek sorozat eredeti szereplőgárdájával. A filmet Roddenberrynek dedikálták. Állítólag halála előtt néhány nappal látta is a film egyik korai verzióját.[22]William ShatnerStar Trek Movie Memories (Star Trek filmemlékek) című könyvében azt állította, hogy miután egy magánvetítésen megnézte a filmet, Roddenberry rögtön listát készített a változtatási javaslatairól, de mire titkára kézbesítette a listát, Roddenberry meghalt.[forrás?]
Filmes és tévés munkája mellett Roddenberry a szerzője a Star Trek: Csillagösvény regényváltozatának is. A regényt 1979-ben adták ki és első volt a több száz Star Trek regénynek, amelyet a Paramount közvetett tulajdonában álló Simon & SchusterPocket Books vállalkozása adott ki. Volt olyan pletyka, hogy a könyvet valójában Alan Dean Foster, a film szövegkönyvszerzője írta. Foster ezt saját honlapján cáfolta. Roddenberry beszélt róla, hogy írna egy második Star Trek könyvet is a visszautasított 1975-ös kézirat alapján (ez szólt a Kennedy-gyilkosságról), de meghalt, mielőtt ezt meg is tehette volna.
Bár élete vége felé befolyása a Star Trek munkáira csökkent, a Star Trek sorozatok tulajdonosánál, a Paramountnál tiszteletnek örvendett. A stúdió kérésére vette ki a Star Trek animációs sorozatot a hivatalos Star Trek kánonból. (2007-ben az animációs sorozat bekerült a hivatalos Star Trek internet oldal könyvtár részébe.[23]) A Star Trek kronológia (The Star Trek Chronology) kézikönyv szerint az ötödik és hatodik Star Trek film egyes részeit apokrifnek tartotta, annak jeléül, hogy ezeket ki akarta venni a Trek kánonból.[forrás?]
1942-ben vette feleségül Eileen Rexroatot. Két lányuk született, Darlene és Dawn. Az 1960-as években Roddenberrynek viszonya volt Nichelle Nichols-szal (Nichols szerint Roddenberry ezért is akarta, hogy a színésznő szerepeljen a Star Trekben).[24] és Majel Barrett-tel is. Huszonhét évvel első házasságkötése után elvált és 1969. augusztus 6-ánJapánbansintó szertartás szerint feleségül vette Barrettet. Fiuk Eugene Wesley Jr., aki Rod Roddenberry néven vált ismertté.[25]
Bár a déli baptista hitben nevelkedett, Roddenberry humanistának és agnosztikusnak tartotta magát. A vallást háborúk és szenvedés okozójának tekintette.[26] A Föld jövőjét úgy képzelte el, hogy mindenki ateista, és ez így jobb.[27]
Az Űr Alapítvány (Space Foundation)2002-ben a Douglas S. Morrow Közjó Díjjal (Douglas S. Morrow Public Outreach Award) jutalmazta Roddenberryt és Majelt,[28] hozzájárulásukért a világűrrel kapcsolatos tudatosság és lelkesedés növeléséhez.
↑Freeman, Roger A., with Osborne, David., "The B-17 Flying Fortress Story", Arms & Armour Press, Wellington House, London, UK, 1998, ISBN 1-85409-301-0, page 74
↑Alexander, David, "Star Trek Creator", ROC Books, an imprint of Dutton Signet, a division of Penguin Books USA, New York, June 1994, ISBN 978-0451454409, pages 75-76
↑Edward B. Kiker: SOLDIERS OF VISION: We Don’t Stop When We Take off the Uniform (PDF). Army Space Journal. [2009. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 21.) „He took part in 89 missions and sorties, and was awarded the Distinguished Flying Cross and the Air Medal.”
↑David Alexander.(1994) "Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry," Roc, p.104
↑ (1991. March/April) „Roddenberry Interview”. The Humanist51 (2).
↑Braga, Brannon (2006. június 24.). „Every religion has a mythology”. International Atheist Conference. [2015. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. Hozzáférés: 2009. május 11.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gene Roddenberry című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
Alexander, David. Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry
Engel, Joel. Gene Roddenberry: The Myth and the Man Behind Star Trek
Fern, Yvonne. Gene Roddenberry: The Last Conversation
Gross, Edward and Mark A. Altman. Great Birds of the Galaxy: Gene Roddenberry and the Creators of Star Trek
Sackett, Susan. Inside Trek: My Secret Life with Star Trek Creator Gene Roddenberry
Van Hise, James. The Man Who Created Star Trek: Gene Roddenberry