Friedrich Schuler von Libloy

	Friedrich Schuler von Libloy
Született	1827. január 13.; Nagyszeben
Elhunyt	1900. november 8. (73 évesen); Bécs
Állampolgársága	osztrák; Ciszlajtánia;
Gyermekei	Helene Gegenbauer
Foglalkozása	egyetemi tanár
Tisztsége	dékán; az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja (1863–1865); az erdélyi országgyűlés tagja (1863–1865); a bukovinai tartománygyűlés tagja (1878–1879); a bukovinai tartománygyűlés tagja (1890–1891);
Iskolái	Bécsi Egyetem
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Friedrich Schuler von Libloy vagy Friedrich Schuler-Libloy (Nagyszeben, 1827. január 13. – Bécs, 1900. november 8.) egyetemi tanár.

Élete

Édesapja kereskedő volt (akinek őse Schuler Orbán, másképp: Libloy 1616. október 12-én II. Mátyás királytól kapott nemességet). Schuler szülővárosában az evangélikus gimnáziumban és a jogakadémián, később a bécsi egyetemen tanult. Nagyszebenbe visszatérve, 1851-ben az ottani jogakadémián helyettes, majd rendes tanár lett; egyszersmind az intézet könyvtárnoka is volt. 1863-ban a nagyszebeni tartománygyűlésre Szászrégen képviselőnek választotta, ahol mind a két ülésszaknak (1863. július 15-től október 13-ig és 1864. május 23-tól október 29-ig) egyik legtevékenyebb tagja volt. Innen a bécsi Reichsrathba küldték, ahol 1865. július 28-ig szintén közreműködött; a szász nemzeti egyetem gyűlésein 1868. szeptember 15-től december 31-ig Medgyesszéket képviselte. 1869-ben Nagyszeben képviselőtestületébe választották; 1868-tól az ottani ipartestületnek elnöke és az erdélyi honismertető-társulatnak választmányi tagja volt; 1856-tól a nürnbergi germán múzeumnak (melynek választmányi tagjául választották) az erdélyi központi ügynökségét vezette. 1875-ben az újonnan alakult Csernyivci egyetemre hívták meg jogtanárnak, ahol a német jogot és népjogot adta elő, 1878-79-ben és 1890-91-ben egyetemi rektor, ötször pedig dékán volt. 1883-ban császári és királyi kormánytanácsosnak nevezték ki. 1895. augusztus 7-én udvari tanácsosi címmel nyugalomba vonult és Nagyszebenbe, majd Bécsbe költözött.

Számos cikket írt a hazai és külföldi hírlapokba, folyóiratokba és naptárakba.

Munkái

Erste Grundzüge der theoretischen Diplomatik. Hermannstadt, 1852 (kőnyomat)
Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania. Das Eigen Landrecht der Sachsen, bearbeitet nach seiner legalen Ausbildung als Grundriss für akademische Vorlesungen, uo., 1853, Három füzet.
Siebenbürgische Rechtsgeschichte. Ein Leitfaden für die Vorlesungen über I. Geschichte der siebenbürgischen Rechtsquellen. II. Geschichte der siebenbürgischen Recht-Institute, uo., 1854-56. Két kötet 7 füzetben (2. bőv. kiadás, uo., 1868)
Kurzer Überblick der Literaturgeschichte Siebenbürgens von der ältesten Zeit bis zu Ende des vorigen Jahrhunderts, uo., 1857 (Előbb a Wiener Zeitung melléklapjában az Österr. Blätter für Literatur und Kunst 1856. évf. jelent meg; onnan bőv. lenyom. közölve)
Taschen-Ausgabe der siebenbürgischen Landesgesetze, uo., 1861 és 1862 (Névtelen kiadás)
Merkwürdige Municipal Konstitutionen der Sekler und Sachsen. Zusammengestellt und theilweise ins Deutsche übersetzt, sowie mit erklärenden Noten versehen. uo., 1862
Deutsche Rechtsgeschichte. Mit drei historisch-politischen Karten. Wien, 1863
Ueber das Verhältniss der Klein- und Grossgewerbe mit Beziehung auf das Volksleben. Hermannstadt, 1869
Ueber Ausschreitungen im Güterverbrauche und deren Einfluss auf das Volks- und Staatsleben, uo., 1869
Offener Brief über Gewerbe- und Genossenschaftswesen an die Herren Gewerbsmitglieder, uo., 1869
Das ungarische Staatsrecht. Ein Handbuch für Lehre und Beruf. Wien, 1870
Politische Oekonomie... Hermannstadt, 1871
Protestantisches Kirchenrecht vornemlich des der Evangelischen Augsburger Bekenntnisses in Siebenbürgen, uo., 1871
Altgermanische Bilder und die Zeit Karls des Grossen... Berlin, 1873
Abriss der europäischen Staats- und Rechtsgeshichte, uo., 1873-74.
Der Socialismus und die Internationale nach ihren hervorragendsten Erscheinungen in Literatur und Leben. Leipzig, 1875
Festvortrag am 4. Oktober 1875, für die feierliche Eröffnung der k. k. Franz-Josefs-Universität in Czernowitz. Dritte Auflage, Czernowitz
Aus der Türken- und Jesuitenzeit vor und nach dem Jahre 1600. historische Darstellungen, zumal Fürsten- und Volksgeschichte in den Karpathenländern. Berlin, 1876
Über die Entwicklung der staatsbürgerlichen Freiheit in Österreich (Rektoratsrede). Czernowitz, 1878. (3. kiadás, uo., 1894)
Über wichtige Rechtsschöpfungen der Neuzeit (Rektoratsrede) uo., 1904