Felsővist nevét 1511-ben említette először oklevél Felsö Vist néven. 1632-ben az oklevelekben Felseo Vist, Felseo Uist neveken említették, ekkor I. Rákóczi György birtoka volt. További névváltozatai: 1808-ban Vist (Felső-), Ober-Wittendorf, Vista de szusz ~ Fista de szusz, 1861-ben Felső-Viszt, 1888-ban Felső-Vist (Gyisztia din szusz), 1913-ban Felsővist.
Felsővisten az 1800-as évek végének és az 1900-as évek elejének adatai szerint sok gyümölcsöt, különösen batul-almát termesztettek, de bivalytenyésztése is számot tevő volt.
A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott. 1910-ben 1375 lakosából 11 magyar, 1349 román volt, melyből 1348 görögkeleti ortodox volt.