Almásmező (Brassó megye)

Nem tévesztendő össze a Neamț megyei Almásmezővel, a Bihar megyei Almamező faluval, valamint a Krassó-Szörény megyei Poiana Mărului üdülőhellyel

Almásmező (Poiana Mărului)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Almásmező
Rang	községközpont
Irányítószám	507160
Körzethívószám	0x68[1]
SIRUTA-kód	41630
Népesség
Népesség	2956 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[2]
Népsűrűség	31,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	94,6 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′ 23″, k. h. 25° 18′ 26″45.606401, 25.307265Koordináták: é. sz. 45° 36′ 23″, k. h. 25° 18′ 26″45.606401, 25.307265
Almásmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásmező témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Faház

Almásmező (románul: Poiana Mărului, németül: Bleschbach, szászul Pojen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése

Központja Zernyesttől 7 km-re északra, a Persányi-hegységben fekszik. Nagy területen elterülő, szórt hegyvidéki település. Területének 24%-a rét, 20%-a erdő és 7%-a legelő.

Nevének eredete

Magyar neve a románnak tükörfordítása. A német név jelentése: 'román patak'. Írásos említései: Poiana Marului (1589), Poiana Marul (1601), Almás Mező (1760–1762) és Alma Mező (1839).

Története

Petrichevich Horváth Kozma fogarasi kapitány telepítette zernyesti, toháni és szászvolkányi románokkal az 1570-es években, a havasok őrzésére. 1632-ben 57 jobbágy- és 18 zsellércsalád lakta.^[3] A 17. században Christoph Hirscher brassói patikus és utódai birtokolták.

Határában a 18. század végén üvegcsűr, a 19. században ólomércbánya üzemelt. A 20. század elején Fogaras vármegye harmadik legnépesebb települése volt.

1971-től kezdve Ion Dumitru festőművész körül művésztelep alakult ki, melynek tagjait önálló irányzatként is számon tartották („almásmezői csoport”). 2004-ben vált ki belőle és önállósult Újsinka.

Népessége

• 1786-ban 1017 lakosának 62%-a volt jobbágy és 29%-a zsellér.
• 1850-ben 1368 ortodox román lakta.
• 1900-ban 2335 lakosából 2318 volt román anyanyelvű és 2315 ortodox vallású.
• 2002-ben 3456 lakosából 3448 volt román nemzetiségű; 3367 ortodox és 69 pünkösdista vallású.

Látnivalók

• A Keresztelő Szent János születése ortodox templom 1707 és 1777 között épült. Többször átalakították. Barokk ikonosztáza 1800 körül készült.
• Paplak (1892).
• Népi építészet.

Híres emberek

• Itt született 1892-ben Ion Clopoțel szociográfus.

Hivatkozások

• A település iskolájának honlapja^{[halott link]} (angolul)

Jegyzetek

1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
3. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 457. o.