| Erdei tisztesfű
|
|
|
 Kivirágzott példány
|
| Rendszertani besorolás
|
|
|
| Tudományos név
|
Stachys sylvatica
L.
|
| Szinonimák
|
- Stachys canariensis Jacq.
- Stachys cordata Gilib. [Invalid]
- Stachys cordatifolia Gilib. [Invalid]
- Stachys foetida Gueldenst. ex Ledeb.
- Stachys glaucescens Muss.Puschk. ex Spreng.
- Stachys trapezuntea Boiss.
|
| Hivatkozások
|
|
|
Az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Az erdei tisztesfű csaknem egész Európában előfordul. További előfordulási területei Ázsia mérsékelt övi részein találhatók meg. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]
Megjelenése
Az erdei tisztesfű évelő, 30-120 centiméter magas növény. Négyszögletes szára felálló, felül elágazó, a virágzattal együtt borzas szőrű. Hosszú nyelű, hullámos felszínű, szív vagy széles tojás alakú, fűrészes szélű, kihegyezett csúcsú, keresztben átellenesen álló levelei a csalánéhoz hasonlók, átható, kellemetlen szagot árasztanak. A bordó vagy bíborvörös virágok pártáját világosabb rajzolat díszíti. A párta kétszer olyan hosszú, mint a csésze. A virágok legfeljebb hatosával, álörvösen helyezkednek el a levelek hónaljában, és végálló állfüzért képeznek. Termése 4 makkocskából áll, melyeket a megmaradó csészelevelek fognak közre.
Életmódja
Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.
A virágzási ideje június–augusztus között van.
Gyógyhatásai
Sebgyógyító, görcsoldó, hatásos menstruációs zavarok ellen is.[3]
Felhasználása
A belőle nyert sárga színezéket gyapjú festésére használják.[3]
Megfőzve gombaízű, leveseket, szószokat ízesítenek vele.[3]
Képek
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikk
