Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alcsaládjaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is az asterids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.
13 rend 100-nál több családjába sorolt mintegy 65 000 faj tartozik ide,[1] mások szerint több mint 90 000.[2]
Becslések szerint a csoport a kréta időszakban jelent meg, 128-107 millió évvel ezelőtt.[3][4]
Az asterid klád monofiletikus voltát a molekuláris genetikai szintű apomorfiákon (rbcL- és 18S rNDS-szekvenciák) túl morfológiai azonosságok is támogatják. Ilyen az egyrétegű, vastag integumentum (ez a jelleg máshol is előfordul); a vékony falú makrosporangium ('tenuinucellate' állapot). Az endospermium többnyire celluláris, a pollenszemek 3 sejtet tartalmaznak. Többségükre jellemző a lágyszárúság, a forrt párta (ez is előfordul máshol), az egyik porzókör hiánya, a hímnős, rovarporozta virág.[2]
Jellemző másodlagos anyagcseretermékeik az iridoidok, indol- és szteroidalkaloidok, poliacetilének és szeszkviterpén-laktonok.[5]
Rendszerezés
Az asterids klád kladogramja az APG IV-rendszer szerint:
Az asterids és a rosids kládok együtt alkotják a valódi kétszikűek két legnagyobb csoportját.
A legtöbb ide tartozó taxon megfelel az 1981-es Cronquist-rendszer Asteridae alosztályának, vagy a korábbi rendszerek Sympetalae Tetracyclicae („forrtszirmú-négykörös”) fejlődési szintjének.
Jegyzetek
- ↑ Michael J Donoghue, Richard H Ree and David A Baum (1998), "Phylogeny and the evolution of flower symmetry in the Asteridae", Trends in Plant Science 3 (8): 311-317, doi:10.1016/S1360-1385(98)01278-3, <http://hengduan.huh.harvard.edu/~rree/reprints/Donoghue_et_al-1998-TPS.pdf>
- ↑ a b Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 , 166. oldal
- ↑ Kåre Bremer, Else Marie Friis and Birgitta Bremer (2004), "Molecular Phylogenetic Dating of Asterid Flowering Plants Shows Early Cretaceous Diversification", Systematic Biology 53 (3): 496-505, doi:10.1080/10635150490445913, <http://www.bergianska.se/pub/publikationer/Bremer/BremerK_etal_AsteridsAge_2004.pdf>. Hozzáférés ideje: 2010-04-11 Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
- ↑ Michael J. Sanderson, Jeffrey L. Thorne, Niklas Wikström and Kåre Bremer (2004), "Molecular evidence on plant divergence times", American Journal of Botany 91 (10): 1656–1665, doi:10.1080/10635150490445913, <ftp://statgen.ncsu.edu/pub/thorne/mypapers/SandersonAJB05.pdf>[halott link]
- ↑ A. Bresinsky, Ch. Körner, J. W. Kadereit, G. Neuhaus, U. Sonnewald: Strasburger – Lehrbuch der Botanik. 36. Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg 2008. ISBN 978-3-8274-1455-7, S. 900ff.
Források
