Az E villamossorozat hattengelyes, magas padlós villamosokból álló típuscsalád; négy típusból áll, az E, E1, E2 és E6 (az utóbbi kivételével mind egyirányúak). Ismerős lehet Miskolcról, Bécsből, Graz-ból, Szarajevóból, Lengyelországból, Romániából és Hollandiából. A járműveket két gyár is gyártotta: az SGP – amely ma már a Siemens csoport tagja –, és a Lohner, melyet még a típus gyártása alatt megvett a Bombardier. Mind a két gyár Bécsben végezte a gyártást, ám német DÜWAG-licenc alatt. A villamosok mögé lehet kapcsolni c típusú pótkocsikat, de mehetnek szóló üzemmódban is.
A Lohner által DÜWAG-licenc alapján épített E sorozatú villamosok 1959-ben jelentek meg Bécsben. Két prototípus kocsi készült 4401 és 4402 pályaszámmal, előbbi Elin/Kiepe, utóbbi Siemens berendezésekkel. Ez a két kocsi volt a teljes típussorozat elődje. A 4401 elektronikája jobbnak bizonyult, így ezt vették alapul a sorozat építésekkor. Összesen 30 db járművet készített az SGP (4601–4630 pályaszámcsoport), valamint 59-et a Lohner (4401–4459 pályaszámcsoport). A járművek modernnek számítottak és egyetlen bajuk volt: a gyenge motor miatt nem nagyon lehetett vele pótkocsit vontatni.
Ezt az egyetlen kis hibát orvosolták a továbbfejlesztett E1 sorozattal, ami erősebb motorokat kapott, ezzel lehetővé vált a pótkocsik vontatása. Az első darabot az SGP gyártotta 1966-ban, majd a Lohner is megjelent gyártóként. Az SGP kocsijai 4631–4868, a Lohneré 4461–4560 pályaszámot kaptak Bécsben, illetve a Lohner 1971-ben már beolvadt és Bombardier-Rotax néven futott. A beolvadáskor a típuson is néhány további változtatásokat eszközöltek, amit később az összeolvadás előtt gyártott példányok legtöbb részén is utólagosan módosítottak. A típusból összesen 427 darab készült 1976-ig.
Az E1-es sorozat továbbfejlesztése, az E2 típus lett. Főbb különbség, hogy a mechanikus kapcsolószerkezetet elektromotorral mozgató, hibridnek tekinthető GEAMATIC-hoz képest korszerűbb elektronikát kapott. A jármű kinézetében is megváltozott az elődjéhez képest, ez már a Mannheim típuscsalád tagja. Kisebb módosítások is történtek, például az utastér elrendezésében, a légcserélő és üvegezés tekintetében, valamint kapott egy plusz, ajtónyitáskor előhúzódó kiegészítő lépcsőfokot. A motor és a forgóváz nem módosult, azok egy az egyben maradtak. A 4001–4098 pályaszámú járműveket az SGP, a 4301–4324 pályaszámúakat a Lohner utódja, a Bombardier gyártotta. Összesen 112 jármű készült, mind Bécs számára.
Bécsben, mint gyártásuk helyeként ez a típus a megjelenése óta közlekedik. Ide a Lohner és az SGP is gyártott kocsikat, de az eltérő gyártótól származó kocsik kinézetre megegyeznek, köztük leginkább csak pályaszám alapján lehet különbséget tenni. Bécsben mind a három altípus szállított utasokat. Először az E típus állt forgalomba 1959-ben, majd az E1-es 1966-ban, végül a legmodernebb E2-esek 1978-ban. A jellegzetes piros típuscsalád igazán hozzánőtt a városképhez és sokáig csak ezek a villamosok közlekedtek Bécsben. Majd az alacsony padlós ULFek megjelenésével elkezdték a selejtezéseket, valamint használtan eladni a járműveket más városokba. A sima E típus utolsó példányait 2007-ben vonták ki a forgalomból, utoljára a 10-es és 62-es viszonylatokon futottak. Belőlük egy darabot (4401) a villamosmúzeumban megőriztek, üzemképes állapotban. Az E1 típus 2022. július 1-én közlekedett utoljára, az utolsó időben csak a 30-as vonalon lehetett találkozni a típussal. Belőlük kettőt (4549, 4814) a villamosmúzeumban megőriztek, üzemképes állapotban. A c3-as pótkocsikból kettőt (1101, 1110), a c4-es pótkocsiból egyet megőriztek (1373) Az E2 villamosok jelenleg is forgalomban vannak, de az újabb ULFek érkezésével egyre jobban visszaszorulnak, több vonalon már egyáltalán nem is közlekednek a magaspadlós kocsik. Végső eltűnésük még nem tisztázott, de már biztosan nem maradnak sokáig forgalomban a hamarosan érkező Bombardier Flexityk miatt. A sorozat legmodernebb E2-es tagjainak nagy része még mindig közlekedik.
Az ausztriai Graz 2006 és 2007 között bővítette a villamoshálózatát, ezért szükségesség vált további járműveket vásárolni. Bécsből három használt E1-est vásárolt Graz 2007-ben, és ott őket 290-es sorozatba sorolták, pályaszámuk 291, 292 és 293.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Miskolc 2002 és 2004 között vásárolt használtan E1 -es villamosokat, valamint c3-as pótkocsikat. A rendkívül korszerűtlen és a pályát nagy mértékben rongáló Bengáli (FVV CSM) villamosok cseréje halaszthatatlan volt, de új járműveket nem tudtak beszerezni, így jött szóba a bécsi villamosok megvásárlása. Csak ideiglenes szerepet szántak nekik, amíg meg nem érkeznek az új villamosok, végül mégis 12 évig szolgáltak a városban. Összesen 18 darab került utasforgalomba, valamint volt még egy plusz tanulójármű, és több "alkatrészbánya" is. Az első szerelvény 2003. március 14-én állt utasforgalomba Miskolcon. Beszerzésükkor kisebb módosításokat hajtottak végre: főáramú helyett 24V-osra cserélték a világítást és teljesen zárt vezetőfülkét építettek be, korszerűsített fűtéssel és az utastérben a bal oldali kettős üléssort egysorosra cserélték.
Mivel ezek a járművek egyirányúak, csak a 2-es vonalon tudtak közlekedni, illetve – amikor létezett még – a 0-s viszonylaton is felbukkantak.
Az új, alacsonypadlós Škoda 26T villamosok érkezésével az E1-esek kiszorultak a forgalomból, a búcsúmenetet 2015-ben tartották.[1] Nosztalgiának a 185-ös pályaszámú járművet jelölték ki, ami a 300-as pályaszámú c3-as pótkocsival a mai napig felbukkan nosztalgiajáratként. A többi járművet eladták. Két darabot a Lillafüredi Kisvasút vett meg, melyekből kisvasúti járművet terveztek csinálni, de végül a bontás sorsára jutottak.[2][3]
Miskolci állományi adatok
Miskolci pályaszám
Gyártási év
Gyártó
Bécsi pályaszám
Miskolci beszerzés éve
Miskolci selejtezés
Megjegyzés
180
1969
SGP
4714
2002
2015
Leállítva: 2009
181
1969
SGP
4717
2002
2015
Elbontva
182
1969
SGP
4722
2002
2015
Eladva a Magyar Villamosvasút-történeti Egyesületnek[4]
183
1969
SGP
4723
2002
2015
Leállítva: 2014.
184
1969
SGP
4724
2002
2015
Elbontva
185
1969
SGP
4707
2002
–
Nosztalgiajármű
186
1969
SGP
4718
2002
2015
Leállítva: 2013
187
1969
SGP
4720
2002
2010
Elszállítva a tiszalúci óvodába
188
1966
SGP
4658
2004
2015
189
1966
SGP
4652
2004
2015
Eladva a Lillafüredi Kisvasútért alapítványnak, 2021 novemberében elbontották. 2004-ben tanuló villamos volt
190
1968
SGP
4703
2004
2015
2004. november 8-án elektromos tűz miatt kiégett a vezetőfülkéje, első próbajáratok 2005 augusztusának elején.
191
1968
SGP
4705
2004
2015
Elbontva
192
1968
SGP
4678
2004
2015
Elbontva 2006. január 18-án a 302-es pótkocsival együtt kisiklott.
193
1968
SGP
4697
2004
2015
Leállítva: 2013
194
1968
SGP
4684
2004
2015
Leállítva: 2013
195
1986
SGP
4690
2004
2015
Eladva a Lillafüredi Kisvasútért alapítványnak, 2021 novemberében elbontották.
196
1986
SGP
4708
2004
2015
197
1986
SGP
4702
2004
2015
199
1969
SGP
4716
2003
201?
Eredetileg alkatrésznek vásárolták, majd 2006-ban tanulóvillamos lett. Utasforgalomban nem vett részt.
Krakkó 2004-ben vásárolt Bécsből használt E1 járműveket és c3 pótkocsikat. Jelenleg 73 darab E1 motorkocsi fut itt belőlük. Krakkóban a villamosok jelentős modernizáláson estek át: átfényezték őket kék színre, új utastájékoztatást kaptak, megújult az utastér, valamint ikerfényszórósították őket.
A hollandiai Rotterdam 2002-ben döntött úgy, hogy az Alstom Citadis típusú alacsony padlósok érkezéséig vásárol néhány E1-es járművet használtan Bécsből. Eleinte komoly problémák voltak velük, főleg fékezésből adódtak baleseti helyzetek miatt. A csuklósokat néhány hónap után kivonták a forgalomból, mivel már nem volt rájuk szükség. A selejtezett járműveket aztán eladták a romániaiCraiova városba, ahol jelenleg 9 darab E1-es közlekedik.
A romániai Brăila városa 2008-ban és 2009-ben vásárolt összesen 11 darab használt E1-est Bécsből. A 11 villamosból jelenleg már csak 4 darab közlekedik [5].
Szarajevóban
Szarajevó szintén Bécsból vásárolt használt járműveket, méghozzá sima E típusúakat, 2005 és 2009 között. Pályaszámuk a 701–716 tartományba esett. Jelenleg [6] 3 db van forgalomban 550, 551 és 552 pályaszámmal, amiket 2017 októberében kaptak. A többi villamost selejtezték. [7]
Műszaki leírás
A kocsiszekrény hegesztett acélvázra épülő szerkezet. A villamos hattengelyes, Jacobs-forgóvázas kivitel, a háromból a középső nem hajtott, a másik kettő monomotoros hajtású, szolenoid tárcsafékekkel. A szerelvény el van látva kézifékkel és sínfékkel is. A vezérlés menetkapcsolóval történik, ez eredetileg bütyköstárcsás, és sebességmérővel, valamint menetíróval van kiegészítve. Minden jármű két motorral rendelkezik, egy az első (A) és egy a hátsó (B) kocsiszekrényben. Az egy darab félpantográf áramszedő az első kocsiszekrény elején helyezkedik el.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!